Liz Kessler- Emily és a mélység szörnyetege (Emily 2.)

Emily, Windsnap  kalandjai tovább folytatódnak. Az első részt zsákbamacskaként szereztem meg, viszont annyira megtetszett, hogy szerettem volna tudni a folytatást. 

A lány, ahogy bemegy a vízbe sellőfarka nő. Nem egyszerű feldolgozni ezt egy kamasznak, ugyanakkor rengeteg kaland várhat az emberre egy ilyen helyzetben. 
Azonban, mikor felébreszti a krakent, az talán egy picit túl nagy falat. A szörny természetesen veszélybe sodorja a lány otthonát, amit természetesen meg kell akadályoznia. Ha ez még nem lenne elég, egy múltbéli ellenség is megjelenik. Kell ez egy kamasznak?

Nekem tetszett a folytatás. Természetesen, mivel gyerekkönyvről van szó, nem szabad nagy dolgokat várni. Ám amikor az embernek munka után alig maradt életereje, de azért olvasna valamit, akkor a felnőtteknek is jó lehet. Nekem az volt. Mivel az első részt régen olvastam, ezért örültem, hogy a második segített felvenni a fonalat. Hasznos ismerni az első részt, de anélkül is érthető a történet.

Egyetlen egy problémám volt, hogy Emily kicsit idegesítő karakter. Igaz, nem vagyunk egy korosztály és valóban fáradtabb voltam a kelleténél, de néha már az idegeimre ment. Nagyon hisztis volt. 

Mivel ennek a könyv korosztálya szerintem maximum 12 év, a fiatalok ezt biztosan másképpen látják, hiszen lélekben közelebb állnak a sellőlányhoz. Éppen ezért ennek a korcsoportnak javasolnám inkább, viszont nekik nagyon. 

Olvastatja magát, ha nem lettem volna annyira elfoglalt, egy nap alatt kiolvasom. A szöveg nagy betűs és szellős, nem érzi az ember, hogy egy-egy rész sok idejét elvenné. 

A sorozat a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában jelent meg, de mivel ott nem találtam, kerestem egy másik helyet ahol kapható.

 Ha szeretnéd folytatni a sorozatot, a második részt megtalálod a Régikönyvek oldalán!

Írta: Isabel

Alex Flinn - A ​Kiss in Time – Csók, pont jókor

 A most következő történet azért kedves a szívemnek, mert ez volt az első olyan népmese-adaptáció, ami a polcomra került és nem könyvtárból olvastam. Ajándék volt egyébként, amit itt is köszönök szépen. Mióta megvan már többször elolvastam, de a Könyvmolyképző Napok keretében szeretnék különféle zsánert hozni nektek.

Taliát egy orsó segítségével megátkozzák, Jack pedig egy elszökve egy turistacsoportól talál egy érdekes várost, benne egy alvó lánnyal aki a csókjától ébred fel. Fogalma nincs semmiről teljesen el van veszve térben és időben egyaránt. A fiú is olyan furcsa teljesen más, mint akiket eddig ismer. Illetlen, udvariatlan, ugyanakkor ő törte meg az átkot...És ha ez nem lenne elég, Talia apja, aki mellesleg király, a lányát okolja minden balszerencséért, ami az országban történt. Így nem marad más választása, mint elszökjön valakivel, akivel régebben egy úton nem ment volna....

Na van tippetek melyik népmesét dolgozza fel a könyv? Ha a Csipkerózsikára tippeltél, gratulálok, ügyes vagy!

A történet és a két idősík keverése szerintem jó ötlet volt. Mindig érdekes ha a két főszereplő ennyire eltér egymástól. Nem mondom, hogy nem alkalmazták ezt mások is, de itt is tetszett

Talia picit vegyes érzéseket keltett bennem. Erős és nagyon okos karakter, de néhol annyira hozza a tipikus hercegnői jellemvonásokat. Mondhatnám azt, hogy ez a dolga, de például a Fennmaradottak Krónikái hercegnője  ilyet nem tesz. (Óriási kedvenc a sorozat egyébként, olvassátok azt is!)Viszont néha meg annyira vagány döntéseket hoz, hogy csak néztem. Ha igazságos akarok lenni, talán jól is van ez a kettősség, hiszen az ő történetének a 90 százalékát már ismerjük a meséből. Ott van egy kép a hercegnőről, amitől nem egyszerű eltérni. 

Jack egy fiatal fiú, aki eleinte nem is nagyon érti, hogy mi történik körülötte. Hogy mibe csöppent bele. De van valami a lányban, ami arra sarkallja, segítse őt, ne hagyja magára. Tekintve a helyzetét, szerintem ez egy nagyon nemes vállalkozás a részéről.  Gondoljunk csak bele; miután megcsókoltunk egy lányt, kiderül, hogy hercegnőt és őt és a családját több száz éves átoktól mentettük meg. Aztán a csaj összeveszik az apjával és el akar szökni, és ő is tartson vele! Mi ez, ha nem egy jó kaland kezdete?

Összességében egy nagyon szórakoztató, pörgős ifjúsági regényt kaptam. Fiúk és lányok egyaránt találhatnak benne izgalmas részeket. Váltott szemszögben olvashatunk így a mérleg egyensúlyban marad. 
A maga 376 oldalával picit vastag lehet, de szerintem nem vészes. Akik szeretnek olvasni, azoknak meg sem kottyan, akik pedig csak most kezdik, a könnyed nyelvezet és az érdekes cselekmény miatt meg sem érzik. 13 éves kortól bátran a gyerekek kezébe lehet már adni, nyugodtan olvashatják. 

A könyvmolyképző oldalán már nem találtam megvásárolható példányt, viszont a máshol még igen. Ám mivel a kiadó gondozásában jelent meg és tényleg aranyos történet, mindenképpen meg akartam mutatni nektek!

Szerintem ez is szép ajándék lehet karácsonyra, szóval a Könyvtündér várja a rendeléseiteket!

Írta: Isabel

Ker Dukey - K. Webster - Pretty ​Broken Dolls – Tönkretett babácskák (Csinos játékbabák 4.)

 És eljött a befejező rész! Talán ez volt a legbetegebb az egész sorozatból. 

Benny Liz és Viktor együtt, egymásért élnek. Nincs közöttük féltékenység, csupán csak szerelmesek egymásba, már ha ezt lehet annak nevezni. Igen mindenki mindenkibe. Véleményem szerint ez már önmagában is elég lenne egy sorozathoz, nemhogy még a megspékelt részek... 
Stílusát tekintve egyáltalán nem veszített semmit az előzőek hangulatából, sőt hozzátett....

Viszont, ha kitekintünk hármasuk világából, kissé meglepődve tapasztalhatjuk a külvilág reakcióját. Ugyanis senki nem kap büntetést a cselekedeteiért. A világ mintha elfelejtette volna, hogy erőszaktevőkről és gyilkosokról beszélünk. Értem én hogy már látunk a dolgok között összegfügéseket, de semmilyen trauma nem menthet fel az alól, hogy megkapjuk a méltó büntetést. Legalábbis így kellene lennie. Itt viszont, mintha a világképben az lett volna a normális, amit ezek hárman elkövetnek. 

Ettől függetlenül az egész sorozat fenntartotta az érdeklődésemet és nagyon érdekesnek találtam az egésze emberi lélek és elme szempontjából. Persze borzasztó az egész, ugyanakkor a mai világban is sétálnak közöttünk Bennyhez hasonló emberek, akik csak a maguk babáira várnak. Hogyha megpróbálunk a viselkedésük mélyére nézni, talán megvédhetjük magunkat. 

Olvasási időt tekintve nekem 3 óra alatt megvolt, ráadásul este olvastam, ami nem volt valami jó ötlet, így ezt nem javaslom senkinek. Viszont hamar megvolt, akárcsak a többi. 

Összességében jó szívvel ajánlanám a műfaj kedvelőinek, de kizárólag 18 év felett! Ha pedig eljutottál a harmadik részig, a befejezést semmiképpen sem szabad kihagynod!

Ha szeretnéd az utolsó részt, a Könyvmolyképző szeretettel vár!

Írta: Isabel

Ker Dukey - K. Webster - Pretty ​New Doll – Csinos új babácska (Csinos játékbabák 3.)

Folytassuk a tegnap megkezdett sorozatot. Tegnap azt mondtam, hogy vannak még meglepetések és az a harmadik résszel kezdődik. 
Jade megmenekül, Benny pedig ezúttal tényleg egyedül marad. Egy ideig még gyászolja a veszteségét, ám egy új barátra lel Tanner személyében aki legalább annyira beteg, mint ő. Emelett megismerhetjük Elizabethet, aki miután megismeri Benny igazi arcát nem menekül előle, sokkal inkább élvezi, ami történik vele. 
Mondhatnám, hogy a sorozat szereplői csak a fantázia miatt ennyire elborultak, de sajnos a világban rengeteg hasonló eset van, amiről tudnunk. És vajon mennyi amiről nem?

Liz és Benny kapcsolata beteges és egyáltalán nem romantikus. Viszont mindketten vágynak egymásra. A fiatal lány lát valami különlegest a férfiban ő akar lenni az egyetlen babácskája. Az, ami mindig vele marad és soha nem törik össze.  

Szépen lassan fény derül a férfi múltjára is: a szüleinek volt egy másik gyermekük is, egy kislány, akit az édesapa beteges hajlama miatt kellett meghalnia. Bennynek ő volt az egyetlen olyan személy az életében, akit igazán szeretett és miután elveszítette, minden nőben őt kereste, Sosem talált senkit, aki iránt hasonló érzést táplált volna, mígnem összebarátkozott Viktor Tannerrel. A férfi szó szerint mindenben segíti és támogatja őt. Elizabeth meghódításában is. Igaz, a lányt nagyon nem kell győzködni, hiszen mindenre kapható. Mégis, ebben a kaotikus borzalomban mindhárman megtalálják a helyüket. 

A sorozat, ha lehet még inkább pörög, én a két részt 24 óra alatt olvastam el. Viszont ezzel párhuzamosan a brutális részek is megnőnek, elképesztő, ami a szerzők műveltek. Sokszor fogtam a fejem viszont az érdekes, hová fajult a történet. 

Mindjárt hozom a lezárást, ám addig is, ha érdekel titeket, miképpen találkozik három...mondjuk úgy törött lélek, a harmadik részt megtalálhatjátok a Könyvmolyképző kínálatában! Kizárólag 18 éven felülieknek!

Írta. Isabel

 

Ker Dukey - K. Webster - Pretty ​Lost Dolls – Elveszett babácskák (Csinos játékbabák 2.)

Az előző értékeléseben alig bírtam ki, hogy ne lőjem le a második rész elejét. Sajnos (vagy éppen nem, ki tudja?), nekem a sorozatokkal az a bajom, hogy egybefolynak a részek, hacsak azonnal nem írok egy-egy véleményt az elolvasás után. Viszont most nagyon odafigyelek, hogy ne csússzak el, ígérem!

Szóval ott tartottunk az előző rész végén hogy Jade és Benmy ismét szemtől szemben, bár nem úgy, ahogy azt a rendőrnő elképzelte. Újra ott van, azon az átkos helyen, ahol annyi kínt élt meg, ráadásul a kishúga is egy szörnyeteggé vált. Benny mindenkit eltávolított Jade mellől, és boldog mert azt hiszi ismét birtokolhatja őt. Ám azzal nem számol, hogy most nem egy kislányt kapott el, hanem egy erős, tanult nőt, aki jártas a pszichológiában és egész életében arra edzett, hogy szembeszállhasson vele. Azonban még így is vannak a férfinak olyan eszközei, amelyekkel elképesztő fájdalmat tud okozni neki. A szülei meghalnak, testvére a szeme láttára kínozza a foglyokat. Ilyen helyzetben csak egy reménye marad: szerelme Dillon rendőr rátalál és kimenti ebből a pokolból.

Amint látjátok az első rész függővéges, aminek annó nagyon örültem, mert várhattam a folytatást. Nem gondoltam volna, hogy a második rész legalább olyan izgalmas lesz, mint az első, de végül nagyot kellett csalódnom. Itt is voltak olyan elmejátékok, pszichológiai csavarok, hogy tátott szájjal olvastam. Benny-t már ismerjük, ahogy Jade-t is. Viselkedésben egyikük sem okozott számomra nagy meglepetést. Mármint eleinte. Viszont Marcy, Jade húga volt az első pofon nekem. Értem én, hogy borzasztó, kegyetlen dolgokon ment át, de arra álmomban sem gondoltam volna, hogy Benny szárnysegédje lesz.... és még élvezi is...Na erre mondtam azt, hogy nem születünk gonosznak...

Jade, most sokkal közelebb került hozzám, talán azért mert használta a tanultakat, míg fogságban volt. Tudta mi vár rá, sok minden meg is történik, de igyekszik mindent a maga javára fordítani és Benny rajongását arra használni, hogy végleg kiiktassa az életéből. 
Aki még szimpatikusabb lett,jade szerelme, Dillon. Az ő szemszögét is olvashatjuk, láthatjuk, hogyan próbálja megtalálni a lányt és elkapni a gyilkos. Hideg fejjel gondolkodik, ugyanakkor vannak érzései is. Igazán emberi karakter lett. Nem tudom, talán ilyen egy igazi férfi. Vagy legalábbis olvasás közben ezt éreztem. 

A történet most is gördülékeny, mióta megkaptam, már háromszor kiolvastam. Ugyanakkor én sosem voltam hatalmas rajongója a váltott szemszögben írt történeteknek, mert mindig félek attól, hogy nem fogom tudni követni vagy unalmassá válik. Itt egy picikét nekem zavaró volt, hogy mikor pont egy jó résznél ért véget az egyik szereplő szemszöge jött egy másik. De ez az én dilim, sokszor vagyok így. Viszont utána meg az a rész tetszett és sajnáltam a váltást, szóval na.... nem a könyv a vétkes.

Ám itt is él, amit az első résznél mondtam, csak 18 éven felül olvassátok, mert tele van elég durva és kegyetlen részlettel! Viszont ha tetszett az első rész, ne hagyjátok abba, mert lesz ez még jobb is!

A könyvet pár éve kaptam karácsonyi ajándékként, amit itt is köszönök szépen!

Amennyiben érdekel a folytatás, a Könyvmolyképző várja a rendelésedet!

Írta: Isabel

Ker Dukey - K. Webster -Pretty ​Stolen Dolls – Ellopott babácskák (Csinos játékbabák 1.)

 Azt hittem, hogy ennek a sorozatnak az első részét már értékeltem, de mivel nem, ezért újraolvastam. Na, nem mintha nagyon bántam volna, hogy vissza kellett térjek a kezdetekhez

Főhősnőnk Jade Philips, akit húgával együtt elrabol egy elmebeteg. Benjamin a lányokat éveken át fogva tartja, fizikálisan és mentálisan is kínozza őket. Ám Jade más, mint a többiek. Ő küzd, nem adja meg magát, bármi is történjen. A férfi erős vágyat érez iránta és amikor egy pillanatra óvatlanná válik a lány megszökik tőle. Hazakerül és rendőr lesz, feltett szándéka, hogy megtalálja Benny-t és megmentse testvérét, akit egykor nem tudott. Arra fel van készülve, hogy egy nap újra szemben áll majd a férfival, ám arra az útra, ami ezzel jár egyáltalán nincs felkészülve.

Na most ez a könyv kegyetlen. Lelkileg teljesen kikészíti az embert és mégis....valahogy olvastatta magát velem. Minden egyes fejezet fenn tudta tartani a kíváncsiságom pedig Beni nagyon beteg ember.
De akkor nézzük meg az ő, illetve Jade jellemét. 

Mint mondtam, a lány bátor: hiába éheztetik, zárják be, vagy erőszakolják meg, soha nem adja fel a próbálkozást és a reményt. Mikor végre ismét otthon lehet, hatalmas bűntudata van, amiért húgát otthagyva menekült el. Ráadásul olyan lelki sérülései vannak, amik megnehezítik a mindennapjait. Rendőrnek áll és az egyik legjobb lesz a szakmájában. Mindene a munkája és a testvére illetve Beni utáni kutatás, mégis szerelmes lesz, az egyik kollégájába. Révbe is érhetne, de a múlt nem ereszti őt.

Eközben Benjamin azt hiszi,  elvesztette élete szerelmét.Teljesen összetör, amikor Jade-t elveszíti és éveken át keresi őt. Senki sem pótolhatja számárra a lányt, még a húga sem, teljesen megszállottjává válik. Arról nem is beszélve, hogy az egója is nagyot sérült, hiszen egy kislány, akiről azt hitte, hogy teljesen megtörte és az övé megszökött tőle.  Vissza kell kapnia, nem számít mit kell tennie ezért.

Mint látjátok,  elég összetett a történet maga. Adott egy pszichopata férfi és egy tönkretett de bosszúéhes nő. Itt már csak az a kérdés, melyikük talál rá előbb a másikra.

A cselekményt váltott szemszögben olvashatjuk ezáltal eldönthetjük kivel is szimpatizálunk jobban. Minden jóérzésű  ember az áldozattal érez együtt, de bennem felmerült a kérdés, hogy vajon mitől válik valaki pszichopata gyilkossá? Én hiszem, hogy senki nem születik annak. Ez persze, nem azt jelenti, hogy bármi mentség is lehet az ilyen tettekre, mert nagyon nem, pusztán pszichológiailag érdekelt a dolog. (Erre választ kaptam a következő részekben egyébként.)

Ha az olvasási időt nézem, nagyon hamar lehet vele végezni, ha valaki szereti ezeket a történeteket. A történetvezetés gördülékeny és izgalmas, egy percig sem unatkoztam.

A történet hatalmas kedvencem, ajánlom, de csak 18 éven felüli erős idegzetű olvasóknak! Komolyan!

A könyv ajándék volt, amit itt is köszönök!

Amennyiben te is elkezdenéd a sorozatot, keresd a Könyvmolyképző Rázós könyvei között!

Írta: Isabel

Jessica Park -180 ​seconds – 180 másodperc

A most következő történetet nagyon szerettem. Allison életútja őszintén meghatott, voltak pillanatok, amikor sírtam is, (Igaz, ez nálam nem újdonság.)

A lány nevelőotthonban nő fel és mivel nem fogadják örökbe, bizalmát veszti az emberekben. Ettől függetlenül tanul, egyetemre jár, ám egy nap minden megváltozik. Részt vesz egy kísérletben, Feladata, hogy interakcióba lépjen Esben Baylorral, aki számára vadidegen, ám igen jóképű. A kísérletet is ő szervezi. 

180 másodpercet töltenek együtt, de ezután minden megváltozik  az életében. A lány olyan érzéseket él át, amit addig még soha és barátnője biztatására útnak indul hogy megtudja, bízhat-e az emberekben és az érzéseikben.

Nekem gyengéim azok a történetek, ahol a főhős valamilyen hátránnyal indul, viszont van ereje változtatni. Vagy legalább próbálkozni. Az pedig, ha ez ennyire szép lelki fejlődéssel jár, még inkább szeretem. 
Alison a történet elején nagyon önbizalomhiányos, de ez nem is csoda, ha megnézzük, honnan kellett indulnia. Ez a végére nagyon szép ívet jár be. Olyan dolgokat tapasztal, melyek egyszerre fájdalmasak, mégis kellenek a fejlődéshez.  A középpontban az ő lelkivilága áll, de a mellékszereplőknek is fontos része van az ő átalakulásában. Apja, és a barátnője hatalmas kedvenceimmé váltak a hozzáállásuk miatt, de a fókuszom mégiscsak a lány maradt.

 Én is önbizalomhiányos vagyok, noha negyedét nem tapasztaltam meg annak, amit Allison. Egy gyereknek az első menedék a család és úgy betölteni a +16 évet, hogy ilyen stabilitásom nincs, borzasztó lehet. Viszont azt is tudom, (érzékelem, ), hogy az önbizalomhiány nemcsak annak rossz aki átéli; a környezetünk is ugyanúgy szenvedhet tőle. Szóval, aki hasonló gondokkal küzd, érdemes elolvasnia ezt a könyvet. Na meg persze a cuki romantika sem maradhatott el. Igen, a tegnapihoz képest ezt a románcot szerettem, mert volt mögötte egy sokkal mélyebb tartalom. 

Szóval ezt a könyvet most jó szívvel ajánlom!

 Amennyiben elolvasnád a Könyvmolyképző-nál még kapható elektronikus könyvként!

Írta: Isabel

Erin Watt - When ​It's Real – Igazán szerelem

Ez a regény már nagyon rég óta csücsült a polcomon, ám mivel kitaláltam, hogy egy hétig csak a Könyvmolyképző Kiadó munkásságával fogok foglalkozni, egyértelmű volt, hogy előveszem. Igyekeztem több zsánerben válogatni erre a pár napra, és ez most a romantika kedvelőinek kedvez. Vagy legalábbis remélem, mert nekem nagyon nem tetszett. Igaz, a romantikus történetek nem feltétlenül az én kedvenceim, de szerintem ennél sokkal jobb könyvek vannak a piacon a kiadó kínálatából. 

Főhősünk Oakley Ford egy  gazdag rosszfiú, akiért a lányok majd' meghalnak. Bér sikeres popsztár, elhagyja az ihlet, és egyre nagyobb a botrány körülette. Menedzsere azt javasolja neki, váltson imázst; legyen egy állandó barátnője, akit még le is szerződtetnek azért, hogy bebizonyítsák a világnak, hogy jó útra tért. 

A lány egy pincérnő és igazán kedves teremtés. Ám a családjának megélhetési gondjai vannak, ráadásul szeretné finanszírozni testvére tanulmányait is,  ezért  Vaughn Bennett dönt vállalja a feladatot. Mindenki elhiszi a színjátékot és sajnos ő maga is bedől a szerepnek, mert mint tudjuk a szívnek nem lehet parancsolni....

A történet maga könnyed és romantikus. Nagyon romantikus... és talán pont emiatt nem tudott lekötni. Miközben írom ezeket egyre inkább azt érzem, hogy tényleg vannak olyan könyvek, amikből kinőttem, noha, imádom a meséket a mai napig. Ha 15-16 éves lennék imádnám ezt a habos babos, a szegény lány beleszeret a gazdag srácba sztorit. De tényleg. Most azonban tudtam mi fog történni, mik lesznek a konfliktusok és így nem igazán tudtam élvezni. Azonban az az igazság, hogy ez nem a könyv hibája. 

Az írónőnek van egy híres sorozata Papírhercegnő címen, gondolom nem sokan vannak rajtam kívül, akik még nem olvasták. Nagyon dicsérik, ezért ha lehetőségem lesz rá mindenképpen elkezdem, de biztos nem most. Egyelőre elég volt nekem az ennyire meseszerű történetekből...Lehet az a baj, hogy még nem éltem át hasonló érzelmeket mint a főhőseink, de nekem ez valahogy most felejthető volt. 

Azonban, ha esetleg egy kamasz lány van a családban karácsonyi ajándéknak tökéletes lehet. Keressétek a Könyvmolyképző kínálatában!

Írta: Isabel 

 

Tóth Eszter - Pöttöm ​Pötty és a Folyadék Szörny (Pöttöm Pötty 2.)

 

Először is köszönöm szépen a szerzőnek, hogy továbbolvashattam Pötty kalandjait! Mint tudjátok, hatalmas rajongója vagyok a kis tündérkének.

A második részben Züzüke, a gonosz manó, ismét borsot tör Pötty orra alá, csak ezúttal a Folyadék Királyságban. Kiszabadítja a félelmetes Folyadék Szörnyet, ami nagy veszélyt jelent a népre, ugyanis tönkreteszi az élőhelyeiket, és feldúlja a békés életüket. Egyetlen lehetőségük, ha megszabadítják a királynőt, ám erre csak a bátor Pötty lehet képes. De most útitársa is akad, Berkenye személyében, aki a legügyesebben tud elkormányozni egy hajót az összes tündér között. Erre most nagy szükség is lesz, hiszen tengereken kell átkelniük.

Az írónő most is nagyon aranyosan vezet be minket az egészséges táplálkozás világába. Most a folyadékokat és azok hatásait vesszük górcső alá.   Megtudhatjuk például azt mennyire finom a gyümölcslé, hogy a teát hidegen is és melegen is lehet szeretni és hogy mennyire hősítő is tud lenni a tiszta víz.  Nagyon fontosnak tartom, hogy a gyerekek is tudják, hogy a sok cukros üdítő nem egészséges, és van helyette más, hasonlóan finom alternatíva is.  Az elhízás nemcsak a mindennapi letet nehezíti meg, de számos betegség kialakulását is elősegíti, ezért jó, ha már fiatalon tudják a gyerekek, hogy van más lehetőség is és választhatnak.  Nagy tisztelet a szerzőnek azért, mert hangot adott ennek!

Történetileg és írástechnikailag nem marad el az első résztől, ugyanannyira aranyos és kedves.
Az illusztrációkat ismét Imelda Green készítette, akinek imádom a munkáit! Amikor csak lehet követem a fejlődését, szerintem gyönyörű és cuki képeket csinál.  Pötty nem is kerülhetett volna jobb kezekbe!
Összességében ismét kedvencet avathattam és nagyon örülök, hogy ezzel kezdhettem az új évet!
Ajánlom minden kisgyerekes szülőnek, mert nemcsak könnyed és szórakoztató olvasnivalót kapnak a csemeték, de tanulságosat is. Öt éves kortól közösen,  elsőtől pedig önállóan is olvasható, hiszen nem nehéz a nyelvezet. Szerintem ez az a sorozat, amit akár rajzos formában is szépen fel lehetne dolgozni a kicsikkel, mert a szereplők és a téma is elég kreatív ahhoz, hogy nagyon élvezzék az alkotást!

Amennyiben kíváncsi lettél,  keresd a Könyvmolyképző kínálatában!

Írta: Isabel

 

Hercz Júlia - Arany és Ónix

Azzal kezdeném, hogy ez egyik legszebb borítós magyar szerzős könyv, amit eddig láttam.Minden elismerésem a tervezőnek!

A történet a 19. században, Angliában játszódik.  

Főhősünk Asarella szüleit a lány szeme láttára ölik meg, így ő lesz a Fátyol őrzője, ami világokat választ el egymástól és a résein hátborzongató lények szöknek át. A lány titkolja a képességét, ám hat évvel később a megszokott életét egy levél felforgatja:  egy különös levélből kiderül, hogy a halottnak hitt unakahúga életben van és csak ő segíthet neki. Kísérőre van szüksége ehhez a kalandhoz, amit meg is talál Dhelward. az earl személyében. Tíz éve él az emberek között, de senki sem tudja róla, hogy nem tartozik közénk: ahhoz, hogy megőrizze képességeit varázserejű emberek vérét kell innia. 

Szereplőink útra kelnek, és miközben az életveszéllyel néznek szembe, egyre közelebb kerülnek egymáshoz.

Azt kell mondjam, hogy nagyon meglepett a könyv, pozitív értelemben. Azt hittem, hogy cselekmény szempontjából megkapom a szokásos természetfeletti történet mesélést, de a kor bemutatása, az élethű ábrázolás nagyon sokat hozzátett a különlegességéhez. Talán nem baj, ha elmondom, hogy követem az írónő munkásságát és rengeteg érdekességet szokott megosztani ebből az időszakból.  A tudása érződik a könyvből is. Tetszettek a fantasy elemek, de szerintem ezek nélkül is megállta volna a helyét a történet. Mindenesetre egy olyan világ tárul a szemünk elé, ami a mai rohanó életünket is izgalmassá teheti. 

Szereplők szempontjából a kedvencem Dhelward, ő hozott mindent, amit hozzá képzeltem . Asarella viszont lehetett volna egy kicsit vagányabb. Persze, tudom én hogy a kor amiben él, ezt nem igazán engedheti meg egy hölgy számára, de tekintve mennyire menő képessége van, többet vártam tőle. 

Mindazonáltal, mivel a regény váltott szemszögben íródott, talán segít abban, hogy közelebbről megismerjünk mindenkit, így választva ki a kedvencünket.

Az írónőt egyébként nagyon tehetségesnek gondolom. Szépen, szemléletesen ír, könnyen oda tudja képzelni magát az olvasó az adott helyzetbe. Persze mindig van hova fejlődni, de mivel tudom, hogy hamarosan jön a második rész, ez látszani fog! 

Azt gondolom, hogy mindenképpen érdemes rászánni az olvasással töltött időt, mert egy különleges történettel leszünk gazdagabbak. Az pedig, hogy mikor melyik karakter a szimpatikus  - egyéni (és lelki) beállítottság kérdése!

Nagyon örülök, hogy olvasásra választottátok nekem!

Ha felkeltettem az érdeklődésed, keresd a Líra kínálatában!

Írta: Isabel

Tabitha Suzuma - Forbidden ​– Kimondhatatlan

 

A most következő történet nagyon érdekes volt számomra Nem jellemző, hogy sok Rázós könyvet olvasnék, noha nagyon szeretem a Könyvmolyképző eme kategóriáját. Viszont ennek a történetnek nemcsak a mondanivalója lehet megosztó, de érzelmileg is megviselheti az embert.

Főhősünk egy testvérpár, Lochan és Maya, akikre nem könnyű életet mért a sors. Alkoholista szüleik miatt ők nevelik három másik testvérüket. Emiatt nagyon közel kerülnek egymáshoz, olyannyira, hogy végül egymásba is szeretnek. Tudják, hogy amit éreznek helytelen, ám az érzelmeik erősebbnek bizonyulnak bárminél a világon.

Akkor kezdeném az elején. Nagyon nehéz fájdalmas egy olyan családban élni, ahol a szülői szerepeket a gyerekeknek kell átvennie.  Azt gondolom, hogy ha egy pár gyermekeket vállal, az elsősorban azért legyen mert ők szeretnék nevelni és képesek megfelelően gondoskodni róla, ne pedig azért, mert vannak a nagyobb tesók, akik figyelnek rá, amikor ők nem. Félreértés ne essék, szerintem nagyon szép dolog, ha a nagyobb tesó segít a kicsinek, de ez azért legyen, mert ő is szeretné, ne pedig azért, mert ráviszi a kényszer. Remélem értitek... A fiatalok már itt nem megfelelő érzelmi impulzusokat kapnak, hiszen nincs megfelelő példa előttük. Ráadásul a gyermekkorukat sem tudják rendesen megélni. Egyedül egymásra számíthatnak, egy olyan felelősséggel, ami igazából nem is az övék. 

Emiatt én egyáltalán nem csodálom, hogy a kelleténél közelebb kerülnek egymáshoz.  Hozzáteszem, hogy távolról sem helyeslem a rokonok közötti romantikus kapcsolatokat, éppen ezért mondtam, hogy érzelmileg megterhelt az olvasása. Nem tartom sem szépnek sem romantikusnak, mégsem tudom elítélni a szereplőket.

Maya szimpatikus, erős személyiség, de Lochan talán többet szenvedett. Azóta, mióta az apjuk elhagyta őket, az anyja szemében ő vette át a családfő szerepét. Mindent, ami ezzel a szereppel együtt járt ő vette át, dacára annak, hogy anyja függőségét is titkolnia kell. 

Ilyen gondolatokkal olvasva voltak jelenetek, amik megríkattak, de voltak számomra nehezebben emészthető részek is Egyszerűen csak azt érzem, hogy ezt a történetet, többször el kell majd olvasnom ahhoz, hogy újra és újra át tudjam gondolni a fiatalok helyzetét. 

Mindazonáltal a történet nagyon egyedi, mindenképpen ajánlom azoknak, akiket érdekel ez a világ. Nem egyszerű, nem habkönnyű, de mindenképpen elgondolkodtat. És szerintem ez a könyvek egyik legfontosabb feladata!

Köszönöm szépen, hogy elolvashattam, szuper ajándék volt!

Ha érdekel a történet, keresd a Könyvmolyképző kínálatában!

Írta: Isabel

Amira Stone - Elszakítva (A mágia rabjai 2.)

 A most következő értékeléssel már nagyon hosszú ideje adós vagyok, és ezért bocsánatot kérek az írónőtől és a kiadótól is. Ez nem a történet hibája, hiszen az első részt is nagyon szerettem, sokkal inkább annak köszönhető, hogy ebben az évben túl sok negatív dologért és nem volt alkalmam igazán elmélyülni a könyvben. 

Most azonban sor került az egész sorozat elolvasására, hiszen újraolvastam az első rész, hogy felelevenítsem az eseményeket. Mondhatom, hogy as lelkivilágomat szépen erősítette, pedig nem vagyok egy kimondottan gyenge érzelmi világgal rendelkező nő.

A történet ott folytatódik, ahol a Kitaszítottak véget ért. Az írónő gondolt arra, hogy a fontosabb részeket megemlítse így gördülékenyebbé téve az események összerakását. 

A világ még most is annyira misztikus, mint volt, tele felnőtteknek szóló mágiával. Ezt még mindig nagyon különlegesnek érzem a fantasyk kínálatában. Egyszerre sugárzik belőle erő és sötétség; egy csipetnyi reménnyel keverve. Nincs jó és rossz, az a tipikus fekete-fehér felállás.

Még mindig ámulattal tölt el, hogy a szerző képes ennyi szemszög között úgy váltani, hogy mindegyik karakter hiteles maradjon! Mena, Ray, Kein és a többiek a sok nehézség árán is megtartották alapeszményeiket, bár külön utakon is járniuk kell. 

A szereplők sok helyszínt bejárnak és érezni a leírásokon, hogy az írónő is sokat érett az első rész óta. Imádtam, hogy a kalandok során nem rekedtek meg, nem bizonytalanodtak el, csak tartottak a céljuk felé. Sok bátorságot öntöttek az én lelkembe is!

A borító pedig, ha lehet szebb, mint az első részé! Egymás mellett pihennek a polcomon és együtt varázslatos hatást keltenek! 

Tudom, hogy egy harmadik rész is, ezért nem voltam annyira  csalódott hogy sok kérdés megválaszolatlan maradt még bennem. Figyelembe veszem, hogy - mivel ifjúsági regényről van szó - nem feltétlenül kell nagyon elmenni s sötétebb oldal felé. Arra tökéletes, aminek szánta a szerző szerintem: kaland kikapcsolódás egy egyedi világban!

Nagy örömmel várom a folytatást!

Amennyiben érdekel, keresd a Könyvmolyképző Kiadó kínálatában!

Írta: Isabel

W. Bruce Cameron - Karácsonyi ​kutyavásár

Idén megnéztem az Egy kutya négy élete című filmet és azonnal belopta magát a szívembe. Ezért arra gondoltam, adok egy esélyt ennek a történetnek is.

Őszintén szólva vegyes érzéseim vannak. Egy része nagyon tetszett, viszont a másikat véleményem szerint akár ki is lehetett volna hagyni.

Adott a főszereplőnk Josh, aki egy vemhes kutyusra vigyáz. Lucy azonnal elvarázsolja őt, bár soha nem volt saját kutyája. Megpróbál gondoskodni a vemhes ebről, ám sajnos a kiskutyák halva születnek. Viszont nincs veszve semmi, ugyanis a szülés utáni napon a egy doboz kiskutyát találnak, akiket Lucy azonnal el is fogad.

De Josh még nem is sejti, hogy a kutyus az egész életét megváltoztatja.

Az a szál, ami az állatokról szólt nagyon cuki. Szerettem a hangulatát, még Josh ügyetlenségét is. Mindent tőle telhetőt megtett Lucy-ért, még úgy is, hogy fogalma sem volt a kutyatartásról. Emberi volt és nagyon szórakoztató. Remekül írt le mindent a szerző, szinte magam előtt láttam a kis cukiságokat.

Amit én kihagytam volna, az a szerelmi szál. Nem feltétlen kellett volna bele, anélkül is élvezhető volt a történet. Nem tudom, úgy éreztem, hogy azokat a lapokat, a kutyusok csínytevéseivel is meg lehetett volna tölteni. Emiatt kissé csalódott vagyok, hiszen maga a könyv sem hosszú.  

Viszont a borító annyira nagyon szép! A modell kutyus olyan édes, hogy legszívesebben megölelném!

Összességében egy délutáni kikapcsolódásra teljesen alkalmas a könyv. 16 éves kor felett szerintem bátran olvasható, de nem szabad sokat várni tőle. Megmelengeti egy kicsit a szívet, és kellemessé teszi az olvasással töltött időt.

Amennyiben kíváncsi lettél, a Könyvmolyképző Kiadó választékában megtalálhatod!

Írta: Isabel

 

Csukás István - Órarugógerincű ​Felpattanó (Pom Pom meséi 10.)

Pom Pom történetei számomra nagyon meghatározóak, ugyanis az iskolámban egyike  volt azon meséknek, amelyeket nyugodtan engedtek megnézni. 
Jómagam kevésbé szerettem, mert nem mindig értettem az alapcselekmény logikáját, de mivel gyerek voltam, örültem, hogy mesét nézhettem.

A történet alapja egy elromlott óra - ezt javítja meg főhősünk barátai segítségével. Csakúgy, mint a tévében, itt is Gombóc Artúr felbukkanása csalt mosolyt az arcomra. Imádtam a madárkát és a csokimániáját. Mindig úgy gondoltam, hogy neki van a legtöbb esze a társaságból és ezt, ez a kötet is megerősítette.

Természetesen minden jó ha a vége jó: Picur időben beér az iskolába, Pom Pom is megoldott egy újabb feladatot Gombóc Artúr pedig hódolhat a csokoládé iránti szenvedélyének. 

Az illusztrációk tükrözik a rajzfilm grafikáját, aki azt szerette, ebben sem fog csalódni.

Összességében jó volt nosztalgiázni, köszönöm szépen a barátnőmnek, hogy meglepett vele! 

Amennyiben még nem olvastad a sorozat ezen részét, a Könyvmolyképző Kiadónál kedvezményesen beszerezheted!

Írta: Isabel

Marie Desplechin - Szegény kisboszi!

Őszintén megvallva nem igazán azt kaptam a történettől, amire a cím és a tartalom alapján számítottam. 

Adott egy kislány Verbéna, aki édesanyjával nő fel és mit sem tud arról, hogy boszorkány. Természetesen ezt a tehetségét anyai ágról örökölte, ám ennek ő nem igazán örül.

Nap, mint nap azt látja, hogy édesanyja megkeseredett; állandóan morog és különböző főzeteket készít a szomszédok móresretanítására. Verbéna azonban teljesen más életet képzel magának: szeretne szerelmes lenni és családod alapítani. 

A kislány egyébként apa nélküli családban nő fel, édesanyja szerint nincs szükségük férfiakra, ahhoz, hogy teljen legyen az életük. Na itt volt az a pont, ahol elkezdtem picit furcsán nézni.

Emellett az anyuka olyan zsarnokoskodó és hatalommániás, hogy ne fussak vele össze. A lányából szeretné a világ legerősebb boszorkányát kinevelni, mindezt úgy, hogy a kislány többször hangoztatta, ő nem ezt szeretné.

Az egyedüli szereplő, aki megmentette a helyzetet, az a nagymama volt. Bár ő is boszi, mégis odafigyel az unokájára és meghallgatja a kislány érveit it. Nem erőltet rá semmit, csak megmutatja, mire számíthat, ha előtör belőle a varázsereje. 

Nagyon kedves és szerethető a néni: a mindennapokban a nagyszülők életét éli és csak Verbéna kedvéért nyúl újra a mágiához. Viszont akkor sem megleckésztetős főzetet készít, hanem egy olyan álomfelhőt, mely jó dolgokat mutat Verbéna kiválasztottjának.

Jelenleg nem élek párkapcsolatban és gyermekem sincs, viszont azt gondolom, hogy egy gyerek fejlődéséhez szükséges, hogy ne csak egy mintaképet lásson. Természetesen vannak olyan családok, ahol bizonyos okokból kifolyólag az egyik szülő tölti be a másik szerepét is, de egy kiskamasznak folyamatosan azt sugallni, hogy nem kell férfikép, mert eddig minden jól ment nélküle, nagyon veszélyes. 

Íróként és bloggerként is azt gondolom, hogy a leírt szónak ereje van és mint tudjuk, ez nagy felelősséggel is jár. Különösen igaz ez ha az ifjúság a célközönség. Nem hiszem, hogy a szerző kész akarva alakított volna ki egy ilyen családmintát, de amikor  gyermekeknek szóló történetet írunk, különösen oda kell figyelni a szavak mögötti jelentésre is, hiszen ezek formálják majd a következő generációt és ezáltal a jövőnket is!

Amennyiben te is kialakítanád a véleményed, a könyvet megrendelheted a Könyvmolyképző Kiadónál, kedvezményesen!

Írta: Isabel

 

Leia Stone - Bukottak Akadémiája: Első év (Bukottak Akadémiája 1.)

 Őszintén szólva, nagy meglepetés volt számomra ez a regény! Nagyon szeretem ezt az angyalos-démonos vonalat, ám azt gondoltam, hogy nem sok újat lehet már benne mutatni. Úgy gondolta, hogy ez annyira meg szokta ihletni a szerzőket, hogy nagyon nehéz ennyi történettel a hátunk mögött valami olyat mutatni, ami még nem volt. 

Jelentem itt már az alaptörténet teljesen lenyűgözött.

A angyalok és a démonok közötti harc a Földön dőlt el, viszont történt valami, amire senki sem számított. Mindkét fél ereje megfertőzte az emberiséget. Nem akarattal, de ezek az erők a birtokunkba kerültek és amiko erre az angyalok rájöttek, próbálták menteni a helyzetet: a gyermekeknél elfolytották ezeket az erőket.

Mivel nem lehetett előre tudni, ki mit kapott, ez megosztotta az emberiséget, Van, aki a Jót fogja szolgálni és Angyalváros elit iskolájában kap kiképzést, és van, aki az Alantasok Akadémiáján végzi a démonok szolgáljaként.

Főhősnőnk Brielle anyukája, hogy megmentse férjét, alkut kötött a démonokkal, ám nem olvasták el az apróbetűs részt. Az alku része ugyanis, hogy az elsőszülött gyermek, a démonokat illeti, bármilyen erő birtokában is legyen. Természetesen a szerződés után hat hónappal a férfi halálos balesetet szenved, így a család korántsem azt kapja, amire számított. Mivel a szerződésszegésért halálbűntetés jár, ezért Brielle kénytelen hozzászokni a gondolathoz, hogy a sorsa megpecsételődött. 

Amikor azonban eljön a beavatás napja, olyan történik, amire senki sem számít - a lánynak úgyanis fekete szárnyai lesznek, így felvételt nyer a Bukottakhoz. Ám a segítségére siető tanítómesterével csak egy baj van: túlságosan is jóképű. Nos az igazi bajok csak itt kezdődnek....

Most, hogy picit megpróbáltam meghozni a kedveteket az olvasáshoz, jöjjön a véleményem. Mint mondtam, a történet alaja nagyon tetszik: az emberek nem szokványosan folytak bele a két nagyhatalom harcaiba. Úgy váltak részesévé, hogy konkrétan ezt nem akarták, nem volt választási lehetőségük. Véleményem szerint, bátor döntés volt az írótól, hogy beletette ezt a csavart és talán már tudjátok, hogy én szeretem a bátor szerzőket.

Brielle személyisége is nagyon szimpatikus volt. Szereti a családját, ezért bármire hajlandó értük, ugyanakkor küzd a rákényszerített sors ellen. Nagyon bátor és szerethető karakter. Pont olyannak képzelem el, mint a borító modelljét. 

Szerelme az égivel nagyon impulzív, Lincoln teljesen leveszi a lábáról. Felkavarják egymás világát és érzelmeit, és így hatalmas erő birtokába jutnak.

Ám a mester nem csak a lányt, de engem is elvarázsolt. Az egyik legjobban kidolgozott férfi karakter. Nemcsak helyes és intelligens, de a gondoltai és a cselekedetei is egységben voltak egymással. 

A világábrázolás is gyönyörűen sikerült, hiszen az ismert világot nagyon szépen keverte az alkotói fantáziával. Minden annyira egységesre sikerült, hogy teljesen hihetővé tette a történetet. 

Összességében nagyon - nagyon jól szórakoztam ebben a 24 órában. Nagyon örülök, hogy maggyarul is megjelent, mert egy olyan történetet kapunk, amit minden fantasy-rajongónak csak ajánlani tudok! Olyannyira tetszett, hogy kedvet kaptam az eredetihez is. 

Amennyiben kíváncsivá tettelek, a Könyvmolyképző Kiadónál megrendelheted a saját példányodat!

Írta: Isabel

V. K. Bellone - Felvont ​vitorlák (Meridia 1.)

 Szeretném megköszönni a lehetőséget a Könyvmolyképző Kiadónak, hiszen egy hatalmas kalandban részesülhettem!

A Felvont vitorlákról először egy baráttól halottam és mikor megláttam a borítóját, nagyon vegyes érzések kerítettek hatalmába. Egyrészt lenyűgözőnek találtam a koncepciót és a színválasztást, másrészt viszont félek a kígyóktól...

Ám amikor elolvastam a fülszöveget, tudtam, el kell olvasnom az egészet.

Picit megcsúsztam az olvasással, ám így alkalmam nyílt arra, hogy kétszer egymás után is elolvashassam a regényt, ami nagyon jó tett az én-időmnek.

Na de nézzük a cselekményt:  A történet közepén két nép áll, egymással konfliktusban. Eltérő nézetek, illetve kultúra a jellemző - ám létezik egy legenda, mely közös útra vezeti őket. 

Egyik főhősnőnk Anahita, Meridia főpapnője, akinek feladata, hogy hozzámenjen A Tengeristennő Bajnokához. Hogy ki is lesz ez, egy, az erre a célra rendezett versenyen dől majd el. A lánynak a szíve foglalt, így értesíti kedvesét , hogy megmentse a nem kívánt házasságtól. Espadon egy küldetés során igyekszik visszaszerezni Merida becses ereklyéjét, Ramal pedig megszegve országa törvényeit házasság révén próbálja rendezni a helyzetet az országok között. 

Hármuk sorsa elevenedik meg a lapok sorain, tele izgalommal rejtéllyel és gyönyörű leírásokkal.

A szerző egy különleges világot épített fel, bár azt hozzátenném, hogy szívesebben olvastam volna részletesebben: egy ilyen történetet érdemes lett volna aprólékosabban papírra vetni. Részletezni a népek életét szokásait, illetve minden egyebet, mely fontos a történet alakulása szempontjából. Számomra fontos egy egyedi ötlet kivitelezésénél, hogy minden apró részlet ki legyen dolgozva, a maximális élvezet kialakulása érdekében.

Történet több szálon fut melyek nagyon érdekesen és szépen kapcsolódnak össze.

Írástechnikai szempontból is elégedett voltam mert egy szépen megfogalmazott mesét kaptam. 

Így a végére még csak annyit tennék hozzá, hogy ez volt az első Sötét Örvény könyv, amit életemben olvastam. Bár nincs összehasonlítási alapom, ha a többi is legalább ilyen, akkor új kedvenc érkezik majd a Vörös Pöttyös és a Rázós könyvek mellé!

Amennyiben te is elolvasnád, a Könyvmolyképző Kiadó várja a rendelésed!

Írta: Isabel

Tóth Eszter - Pöttöm Pötty és az Ízek Birodalma

Nagyon vártam, hogy elolvashassam ezt a könyvecskét, mert már a címe belopta magát a szívembe.

Mennyire aranyos lehet már az a karakter, akit Pöttöm Pöttynek hívnak! Nem is csalódtam, hiszen a kislány tényleg egy cukorborsó.

Pötty nagyon szereti az édességet,  - főleg a sütiket - és irtózik mindenféle egészséges ételtől. A duci kislányt, emiatt csúfolják az iskolában, ám barátnői mindig kiállnak mellette. Pötty kijelenti, hogy ő akár még a manóktól is megvédené őket- ám ezt meghallja Züzüke, egy nagyon komisz manó aki ezért elrabolja a kislány barátait. 

Pöttynek egy különleges helyre kell mennie és mindenféle feladatot elvégeznie ahhoz, hogy viszontlássa a lányokat.

Így ismerkedik meg a kislány a rozskenyérrel, a friss saláta és gyümölcsök finom ízével és további egészséges dologgal. 

Véleményem szerint a szerző nagyon fontos dologra próbálja felhívni a kicsik figyelmét. Sajnos egyre több gyerkőc küzd súlyproblémával és ez nem holmi divatmondat a részemről! 

Sok alapbetegséget ez okoz (pl. cukorbetegség, asztma vizesedés) és a felnőttek kötelessége megtanítani a gyermeket, hogy vigyázzon magára!

Azért, hogy ne csak a levegőbe beszéljek, hoznék egy saját példát: az egész családom nagyon jól főz. Minden héten finom, meleg ételek kerülnek az asztalra és legalább heti egy alkalommal házi sütemény is. Sokáig ezzel nem is volt gondom: nem mondom, hogy vékony voltam, de kordában tartottam a súlyom. 

Ám kiskoromtól kezdve aftával küzdök....sokáig úgy gondoltam, amíg tudom tűrni a fájdalmat nem lehet bajom...ráadásul 21 év kellett ahhoz, hogy egy szakértő elmagyarázza, hogy ez mitől alakul ki (túl fűszeres, cukros ételek, továbbá fehér liszt). Ekkor azért már jobban odafigyeltem arra, mit eszek, de azért a sütik azok sütik...

Viszont nem olyan régen kiderült, hogy emellé még hozzácsatolhatok egy glutén - és laktóz -érzékenységet is. Ez tömören annyit jelentett, hogy körülbelül minden olyan dologról le kellett mondjak, amit szeretek,  ha nem szeretnék hasmenést vagy kiütéseket, amik nemcsak csúnyák, de fájnak is és nagyon nehezen múlnak.

A hab a tortán, hogy falun hírét sem ismerik a glutén - és mindenmentes dolgoknak. Már nem a családomra értem, hanem a boltok nem árulnak semmi ilyesmit. (Még a legközelebbi pékség sem, bár a laktózmentes tejnél elértük, hogy legyen.) 
Ennek fényében marad az online rendelés: de ez is nagyon korlátozott. Kész terméket nem/vagy alig szállítanak vidékre - például a hűtést igénylő dolgokról (ideértve a tortákat túrót sajtot) teljesen lemondhatok. Szerencsére pékárút sikerül beszereznem, jobban mondva csak a lisztet hozzá amiért persze nem kevés árat kérnek.

Azt gondolom, hogy ha a problémáim egy részét már időben felismerik - aftám már 4 éves korom óta van havi szinten - akkor most nem lennék ennyire nehéz helyzetben az étkezések miatt. Megtanulhattam volna, hogy mi mivel helyettesíthető és a problémáim lehet, ma már nem is léteznének.

Erre egy jó alternatíva Eszter könyve: nemcsak azt mutatja meg, mi mivel helyettesíthető, hanem minden kérdésre igyekszik válaszolni, ami egy kisgyermek fejében megfordulhat a témával kapcsolatban. 
A nyelvezete nagyon aranyos, a gazdag illusztrálás pedig még izgalmasabbá teszi a történetet!

Nagyon nagy kedvencem lett, mindenképpen ajánlom olvasásra, nemcsak a kisebbek számára! Jó időtöltés lehet egy közös olvasás szempontjából is, de bátran a kezébe adhatjuk egy olvasni tudó gyermeknek!

Köszönöm a kiadónak a saját példányt!

Amennyiben kíváncsi lettél, keresd a Könyvmolyképző Kiadónál!

Írta: Isabel

 

 

Bodor Attila - A tél menyasszonya

 Mint tudjátok, hatalmas rajongója vagyok a meséknek és amikor egy kifejezetten izgalmasat olvashatok, akkor érzem magam igazán boldognak. 

Azt is tudjátok, hogy mindig adok az általam olvasottabbaknak a véleményére és ez most sincs másképp. Mivel nagyon jó véleményeket hallottam a könyvről, mindenképpen szerettem volna a véleményemet kifejteni itt a blogon!

 Köszönöm szépen a kiadónak, hogy lehetőséget adott erre!

A történet főhőse Zelka királylány, akinek nem volt szíve és ezt most szó szerint kell érteni. Különleges képessége révén nagyon jól bírja a hideget, ám ettől ő mégis kedves és szerethető maradt.  Azért, hogy megmentse hőn szeretett húgát önként vállalja az utat a Tél Birodalmába, hogy a Tél herceg túsza lehessen.
Erről az alapfelállásról nekem a Szépség és a szörnyeteg jutott eszembe, de erről kicsit később. 

A lány az úton megtudja, hogy a Nyár leánya, a Tavasz a palota fogságában van több másik lánnyal együtt, így elhatározza, hogy kiszabadítja őket. Ahhoz képest, hogy egy teljesen idegen birodalom fogja, elég bátor tettre készül, nem?

Ennyit a tartalomról, inkább azt mesélem el, hogy bennem milyen benyomást keltett. Mint említettem, van benne jó pár elem, mely az egyik kedvenc mesémre emlékeztet: önfeláldozó és bátor hősnő, aki valaki más helyett vállalja a veszélyt, komor kastély, egy herceggel, aki bűne miatt szenved. Ám engem ez nem zavart, mert az író egyedi stílusa sok pluszt is hozzáad a történethez.
Gyermek fejjel nagyon izgalmas és lebilincselő mesét kapunk.

Azonban van itt valami, amiről mindenképpen szeretnék pár szót ejteni. Mit ad a könyv egy felnőtt számára?

Zelka egy olyan lány, aki nagyon magányosan élte életét, mígnem megszületett a kistestvére. A két lány közötti kötelék annyira erős volt, hogy az idősebbik még az életveszélyt is vállalta érte. A szerző nagyon finoman, mégis egyértelműen érzékelteti, hogy ez nemcsak a testvéri köteléknek köszönhető, hanem annak, hogy Zelkának volt végre valaki, akit szerethetett és aki ugyanígy érzett iránta. Az igazi kötődéseink olyan erőt képesek felszabadítani bennünk, mellyel bármilyen veszéllyel képesek leszünk szembenézni, csakhogy megvédhessük a másikat.

Viszont az író még ennél is továbbment: mindenki félelemmel gondolt a Tél hercegre, ám a lány megnyitotta előtte a szívét, hogy megmutathassa, ki is ő valójában. Gyönyörű kis ajándékdobozba csomagolva kaptuk meg azt a tanulságot, miszerint senkit se ítéljünk meg mások véleménye alapján. 

És még mindig nem végeztem, ugyanis, ha eltekintünk a meseszerű elemektől, láthatjuk, hogy sajnos a jelenkor időjárása nagyon hasonlít a könyvben lévőhöz. Néha én is azt érzem, hogy ellopták a tavaszt, csak még hozzátenném azt is, hogy a tél megbolondult. Viccet félretéve, fontos, hogy olyan meséket is olvassunk, melyekben felfedezhetjük világunk egy olyan részét, mely sebezhető. 

A gyermekeink nem feltétlen tudatosan, de oda fognak figyelni ezekre a jelekre és elkezdenek azon gondolkodni, hogyan tehetnének ellene. Valójában pedig ez lesz az, ami előre - és remélem jobb irányba - mozdítja majd az életünket.

Bár, eddig egy mondatot váltottam a szerzővel  - felkértem egy interjúra - de mégis, nagyon büszkének és meghatottnak érzem magam, amiért vannak olyan alkotók, akik ennyire mély mondanivalót képesek átadni a kicsiknek is!

A végére már csak annyit, hogy önálló olvasásra is alkalmas a könyv, kisiskolás kortól!

Amennyiben felkeltettem az érdeklődésed, rendelésed leadhatod a Könyvmolyképző Kiadónál!

Írta: Isabel

Barbara Park - Furfangos ​Fruzsi Bé és a borzasztó büdi busz (Furfangos ​Fruzsi Bé 1.)

 Pár napja szereztem be a saját példányom a könyvecskéből és elég hamar ki is sikerült olvassam. Őszintén szólva minden hibájával együtt jól szórakoztam abban az egy órában.

Főszereplőnk egy Fruzsi nevű kislány, aki éppen csak elkezdené az iskolát: előkészítőbe készül, ahova nem anyukájával, hanem iskolabusszal kell majd mennie. Természetesen nagyon meg van ijedve, így eleve ellenségesen áll hozzá a dologhoz.

Maga az utazás sem könnyít a helyzeten - sőt a félelem még az iskolában sem csökken benne, akármennyire is szeretné jól érezni magát. Ez a sok érzelem végül odáig fajul, hogy Fruzsi, ahelyett, hogy hazamenne, elbújik az iskola területén és felfedezi magának az egész helyet. 

Na most számomra itt kezdett el nagyon a szívem csücskévé válni a történet. Az már az elején kiderült, hogy a kislány nagyszájú és bátor, na de ez a cselekedete nagyon megmosolyogtató volt. Eszembe juttatott valakit, akit aki hasonlóan csintalan kislány volt és jókat kacagtam ezeken a részeken.

Maga a cselekmény gördülékeny, könnyen érthető annak a korosztálynak is, akinek szánták. Nagybetűs és viszonylag kevés szöveg van egy oldalon, így gyorsan lehet vele haladni.

Amint viszont megjegyeznék, hogy az illusztrációk számomra egy picit csalódások voltak: a borító nagyon kedves és színes, viszont a belső rajzok fekete - fehérek maradtak, ami egy kisgyermeket kizökkenthet a történetből.

Továbbá itt jegyezném meg, hogy ha valóban egy iskola előtt álló gyermeknek vennénk meg a könyvet, jó ha elmondjuk neki, hogy nálunk nincs iskolabusz. Mivel ez egy alapvető különbség, fontos, hogy ezzel tisztában legyen!

Egyébként, azt gondolom, hogy közös és önálló olvasásra is tökéletes olvasmány a könyv, biztosan segít majd a kikapcsolódásban!

Amennyiben felkeltettem az érdeklődésed, a Könyvmolyképző Kiadó várja a rendelésed!

Írta: Isabel