Mary E. Pearson az egyik kedvenc szerzőm. Fantázia gazdag
történetei rabul ejtik az olvasót, mindezt úgy, hogy elgondolkodhat: talán egy
nap ez is megtörténhet?
Ugyanez a kérdés fogalmazódott meg bennem Az imádott Jenna
Fox olvasása közben is. Mikor NiKy-től megkaptam a könyvet, szándékosan nem
olvastam el sem a fülszöveget, sem pedig egyéb ismertetőt. Azt szerettem volna,
ha az újdonság varázsa teljes mértékben hatni tud és el kell ismernem jól
döntöttem. Ha elolvastam volna más
véleményeket, lehet nem lettem volna annyira lelkes olvasója, hiszen ez a
regény teljesen más alapokon nyugszik, mint a fantasy – sorozata, amivel megismertem.
Műfaj szempontjából nehéz behatárolni, mert van benne sci-fi
szál, de találhatóak benne poszt-apokaliptikus elemek is. Ugyanakkor ezek annyira halványan szövik át a
történetet, hogy nem szívesen kategorizálnám így. Őszintén szólva, soha nem
voltam még ekkora dilemmában a műfaji meghatározást illetően, de aki nekiül a
regénynek, szerintem érteni fogja a problémámat.
A történet a 17 éves Jenna-ról szól, aki balesetet szenved
és elveszíti az emlékeit. Családja, hogy segítse a felépülését, új otthont
teremtenek a számára egy nyugodt városkában. A lány többnyire otthon van és
próbál emlékezni, de a családtagok bármit tesznek, úgy érzi, hogy azok az
emlékek, melyekre emlékeznie kellene, nem is a sajátjai. Ám ennek ellenére is
próbálja megtalálni önmagát és a helyét a világban.
Mindazonáltal, mint már említettem, ez a könyv nem akcióra,
kalandra vagy nagy szerelmekre épül. Nem úgy olvastatja magát, hogy „most
azonnal tudni akarom a végét” hanem inkább úgy, hogy érdekel, mi lesz, de nekem
is időre van szükségem az információmorzsák összerakására. A regény teljes
egészét ez a picit nyomasztó, de elgondolkodtató érzés hatja át. A magány
okozta vagy az ismeretlentől való félelem legyőzése, saját magunkba vetett hit
a legmélyebb mondanivalója szerintem a regénynek. Az, hogy akkor se adjuk fel,
ha semmibe sem lehetünk biztosak. Még az emlékeinkben sem.
Összességében nem bántam meg, hogy elolvastam, még akkor
sem, ha semmi köze nem volt a Fennmaradottak Krónikáihoz. Hiszem, hogy kellenek
ilyen olvasmányok is és örülök annak, hogy a szerző ebben a műfajban is
maradandót alkotott.
Amennyiben felkeltettem az érdeklődésed, látogass el a Gabo Kiadó oldalára a saját példányodért!
Írta: Isabel
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése