Cornelie C.G. - Bármi megtörténhet c. regényét a Magyar Szerzők Könyvei Magazin elhagyós játékán belül volt alkalmam elolvasni. A fordulatokkal teli fantasy az egyik kedvencem lett ebből az évből: többször is elolvastam, amíg nálam volt. A következő percekben a szerzőt kérdezem az alkotás folyamatáról, inspirációkról és arról, miként éli meg az írás folyamatát!
Kérlek, először mutatkozz be az olvasóknak!
Többen kezdenek úgy egy interjút, hogy… már gyermekkoromban naplót vezettem, novellákat írtam, tudtam, hogy egyszer író lesz belőlem… Nálam szó sem volt ilyesmiről. Viszont olvasni nagyon szerettem. Amolyan kis könyvmoly voltam, aki ha éppen egyedül volt, biztosan egy könyvvel bújt el a szobában vagy éppen a kert végében, évszaktól függően. Számtalan világot megismertem a regényekből, melyeket aztán a maguk valójában is szeretettem volna felfedezni. Így kerültem a légiutas-kísérő pályára, ahol ezt jórészt megtehettem. Ekkor már kacérkodtam az írással, olyan történeteket találtam ki, melyeket magam is szívesen elolvastam volna. Persze ezeket megtartottam magamnak, de azért gyakorlatnak príma volt. Mikor 2012-ben véget ért ez a pályám és döntést kellett hoznom, hogy merre tovább, a feszítő érzésnek engedve megírtam az első, már kiadásra érdemes regényemet Érzelmi vírusveszély címmel. Ezt követte a folytatás, a Teremtő erő és a Talán mindörökké, majd 2019-ben a Bármi megtörténhet.
Hogyan ültél neki a Bármi megtörténhet írásának? Melyik a legemlékezetesebb pillanatod?
Általában - mint mindig - romantikus történetek születnek meg a fejemben, mert ezek állnak legközelebb a lelkemhez. Egy pár kapcsolatán keresztül bemutatni azt, amit szeretnék. Ezúttal sem történt másként, de ahogy a többi regényben, itt is belecsempésztem azokat a gondolatokat, melyek, hiszem, nem csak engem foglalkoztatnak. Amikor írok, nem ismerek még én magam sem minden fordulatot, a kitalált szereplőim gyakran elkalandoznak, van, hogy engedem nekik, de van, hogy nem. Az, hogy hová szeretnék kilukadni a végére, az azért már az első leírt soroknál a fejemben van.
Emlékezetes pillanat? Amikor többen is visszajeleztek, szeretik azt a világot, melyet ebben a regényben teremtettem. Jól érezték magukat benne, még ha nem is valós, és velük maradt akkor is, mikor véget ért már az a 300-400 oldal. Ezért érdemes, ezért is csinálom.
Honnan jött a történet alapötlete és mennyi ideig tartott kidolgozni?
Az élet, szerencsére vagy sajnos, mindig ad ötletet az íráshoz. Az irány, amerre tartunk, kérdéseket vet fel, melyeket, ha sarkítva is, de szerettem volna ebben a regényben bemutatni, összefoglalni. El kell fogadnunk, amennyiben nem változtatunk a világhoz való hozzáállásunkon, akkor a jelenlegi életformánk sem marad ugyanolyan. Majd egy év alatt született meg a regény úgy, hogy közben a civil munkám miatt nem tudtam érdemben foglalkozni az írással, hónapok maradtak ki. Utólag már nem bánom, a történet jobban megérett bennem.
Melyik az a fejezet, amin a legtöbbet dolgoztál? Mesélnél nekünk erről részletesen?
A hőseim érzésvilágának bemutatásával dolgoztam a legtöbbet. Nem akartam egy sablont követni, de azt sem, hogy érzelgős vagy éppen elnagyolt legyen a kapcsolatuk. Az egyensúlyra kellett a legjobban figyelnem írás közben. Mert ugye a kevesebb néha több.
A borítód az egyik legszebb, amit az idén láttam. Ilyennek álmodtad meg?
Többféle variációt is elképzeltünk. Mivel a történet első jelenete San Franciscóban játszódik, felmerült, hogy a nevezetes híd, a Golden Gate is felkerül a borítóra. Végül inkább a rejtély, a teremtett világ és persze a főhősnő maradt a fókuszban. Sokkal kifejezőbbnek találtuk ezt a történet szempontjából.
Hogyan fogadták a könyved az olvasóid? Mesélnél a könyvbemutatódról?
Ez a regény más, mint az előzőek. A tartalmi elemek miatt váltottam, és bár nem lett kifejezetten fantasy elképzelt élőlényekkel, varázsképességekkel, mégsem az a hagyományos értelemben vett romantikus krimi, ahogy tőlem már megszokott. Szívesen veszem a visszajelzéseket, hogy kinek, melyik irány tetszik jobban.
Amúgy minden írótársamnak ilyen csodás olvasókat kívánok, mint akik engem követnek. Egy könyvbemutató képes olyan energiával feltölteni, ami hosszú időre ad muníciót. Lassan egy éve volt, de az a hangulat még bennem él, bármikor visszanyúlhatok érte, ha szükségét érzem. Nagyon klassz beszélgetőtársam volt Ildikó személyében, és tetszett, hogy a bemutató az interaktív közönséggel szinte egy közös, együttgondolkodás volt.
Számomra a legörömtelibb kérdés, ami egy olvasómtól érkezhet, miután egy szuszra végigolvasta a történetemet: Mikor érkezik az újabb kaland?
A családod mennyire segít az írói karakteredben?
A társam mindvégig támogatott, és jó ideje már senki nem néz rám úgy, mint egy UFO-ra. Természetessé lett, hogy nálam az írás már több mint hobbi.
Hogyan telik egy alkotással töltött napod?
Nekem írás szempontjából a délelőttök lennének a legértékesebbek, és nagyon el tudnám képzelni, létezik ilyen, hogy alkotással eltöltött nap. A munkám mellett egyelőre a hétvégék és a szabadság pillanatai állnak a rendelkezésemre. Persze jegyzetelni és fejben dolgozni mindig lehet, amivel élek is.
A koronavírus mindenki életére hatással van. Téged magánemberként vagy alkotóként visel meg jobban?
Senki nem tudja kivonni magát a megváltozott körülmények és rendelkezések alól. A home office az én civil munkámnál részben lehetséges, ami jó, de időm, az nem lett több ezzel sem, sőt. Amit tehetek, igyekszem ezen a téren is egyensúlyban maradni.
Többen jelezték, hogy a Bármi megtörténhet című regényemben leírtak - kis spoiler - számos ponton emlékeztetnek az azóta bekövetkezett változásokra, igencsak aktuálisak. Kérdezték, hogy honnan jutott eszembe ez már tavaly? Figyelem a világot, az embereket, és némi fantáziával kiegészítve igyekszem összerakni egy teljes képet. Mivel a történet kitaláció, ezért valóban csak emlékeztethetnek a valóságra.
Mi vett rá, hogy jelentkezz a MaSzeK elhagyós játékára?
Szeretem a játékokat, és a kíváncsiság is dolgozott bennem. Remélem, jó helyre került a regény.
Lassan vége az évnek ezért megkérdezem: hogyan tervezed a lezárást és mit várhatunk tőled legközelebb?
Hogy mást ne mondjak, furcsán alakult ez az év. Muszáj volt alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, így a karácsonyi regényem megjelenése jövő évre csúszott át. A kézirata már elkészült, és az előolvasóknál jár. Az első visszajelzések szerint az egyik legizgalmasabb lesz azok közül, melyeket eddig írtam. De valamivel azért készülök az olvasóknak. Akik eddig a regényeim e-könyvben való megjelenését várták, most készüljenek. Reményeim szerint mindegyik még ez évben megjelenik e-pub formátumban is.
Nagyon szépen köszönöm a kérdéseket. ♥
Amennyiben felkeltettük az érdeklődésed, keresd az írónő web - és Facebook-oldalát további információkért! A véleményemet, pedig az alábbi oldalon olvashatjátok el!
A blog nevében további sok sikert kívánok a szerzőnek!
Írta: Isabel
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése