2020. november 27., péntek

Az író, aki párkapcsolata segítségével próbálta ki magát egy új műfajban - Interjú Szemán Zoltánnal


Szemán Zoltán műveivel már többször volt alkalmam találkozni. A blogon is olvasható pár értékelésem, ám mivel most alkalmam nyílt egyszerre három könyvét is elolvasni, arra gondoltam, hogy egyszerre felteszem az összes kérdésem, ami a művekkel kapcsolatban eszembe jutott. Fogadjátok szeretettel!

Először is köszönöm szépen, hogy elvállaltad az interjút! Pár szóban mesélnél magadról? Mióta alkotsz és hogyan éled meg ezeket a pillanatokat?


Alig pár éve kezdtem csak írni. Érdekes módon, azelőtt legfeljebb csak kósza gondolatként bukkant fel az írás ötlete. Negyvenhét éves, nős vénség vagyok és Új Zélandon élek, immár tizenhét esztendeje. A távolság miatt szinte kizárólag elektronikus könyveket publikálok, leginkább sci-fi és fantasy regényeket, novellákat. A sci-fi szóra sokan elhúzzák a szájukat… Nos, én nem vagyok olyan szerző, akinek a műveihez filozófusi doktorátus vagy atomfizikusi diploma szükséges. Én az érthető, lendületes, szórakoztató, bárki számára könnyen érthető és élvezhető irányban igyekszem tartani a műveimet. Aki nem hiszi, tegyen egy próbát! Akár a Google Books-on, akár a weboldalamon találhat tőlem ingyenes műveket, amik talán meggyőzhetik az olvasót, hogy igazat mondok…
Nekem az írás olyan, mint a kétszáz évvel ezelőtt élt felfedezőnek először Afrika partjaira lépni. Kaland, veszély és soha nem tudni, mit hoz a következő pillanat. (Az én esetemben a következő bekezdés, fejezet stb.)

Térjünk rá a fentebb említett könyvesidre. Elsőként Az utolsó istennő alkotási folyamata érdekelne. Szerintem eddig ez a legizgalmasabb és legösszetettebb regény, amit alkottál.
Melyek azok a mesék, mitológiák, kultúrák, melyekből ihletet merítettél?


Először is hadd említsem meg, ez a mű eredetileg 18+ kategóriásnak indult. Eljutottam kábé a feléig, amikor rájöttem, hogy a felnőtt kategória miatt erőteljesen lekorlátozom a potenciális olvasók körét, és az erotikus tartalom semmit sem ad hozzá magához a történethez. E gondolattól felbuzdulva, gyorsan kihúztam egy csomó felnőtt részt, illetve, ami maradt, azt finomítottam. Igaz, még így is akadnak benne 16+ részek.
Mitológia szempontjából azt mondanám, hogy egy nagyon vékony szelet ókori Egyiptom, meghintve egy csipetnyi, ugyancsak ókori, görög hitvilággal.

Kiről mintáztad az istennő, Ariane alakját?

Keverd össze Hathort (Egyiptom) és Afroditét (Hellász) és máris megkapod Arianét.
Hathor a szerelem, az öröm, a tánc istennőjeként élt a köztudatban, de az anyaságot is hozzá kapcsolták. Hathor volt Ré, a napisten női ellenpárja, és bizony akár kegyetlenségekre is hajlamos volt, ha a párját kellett megvédenie az ellenségeitől. (Ld.: Erdrik – Ariane páros a történetben). Ugyanakkor szabadon mozgott a világok között, és gyakran segítette a halottak lelkét, hogy utat találjanak a túlvilágba. (Ld.: a könyv végén, az ostrom alatt)
Afroditét a szerelem, a testi örömök, a szépség és a szenvedély istennőjeként ismerjük, de talán kevesen tudják, hogy mindezek ellenére is harcos istennőként tartották számon. Mellékesen, ő volt a prostituáltak védelmezője is, és a legendák szerint, bizony nem volt túl hűséges a férjéhez… (A férje Hephaisztosz volt, a tűz, a mesterségek, különösen a kovácsmesterség istene.)

A kedvenc szereplőm Jailin, a kedves és jóindulatú lány, aki az istennő egyik szolgája. Ellenpólusként alkottad meg őt Ariane mellé?

Én valójában Nimuát szántam Jailin ellenpólusának. A varázstalan, alapvetően szende erdészlány a cinikus és igencsak csapodár boszorkánnyal szemben. 

Mennyi időbe tellett a végleges kézirat elkészítése?

Őszintén megmondom, nem tudom, nem emlékszem. Talán, két hónap? Esetleg három… Viszont sokat szenvedtem vele, mert minden béta talált benne változtatnivalót, és vagy ötször át kellet írnom egy csomó részt.

A következő, amiről beszélni szeretnék,  az A sárkány lánya. Csakúgy, mint az előző ez is a fantasy -műfajába  tartozik.Írás közben mik azok a stílusjegyek, amik megkönnyítik, illetve megnehezítik a munkádat, ha ebben a zsánerben dolgozol?

Inkább úgy fogalmaznék, hogy a fantasy-ban (is) kegyetlenül nehéz új témát találni, új megközelítést alkalmazni. Ez mindenképpen nehézség. Valamint az is, hogy én magam nem kedvelem az extrém fantasy-t, mindig igyekszem valamiféle valós vagy könnyen elképzelhető alapokra helyezni a történetet. Úgy vélem, a klasszikus művek, a mítoszok, a regék és mondák ismerete mindenképpen megkönnyíti egy fantasy szerző munkáját.

Ennek a regénynek az új borítója gyönyörű. Te készíted ezeket is?

Nem vagyok grafikus, ilyen jellegű a tehetségem megáll valahol egy pöttyös labda lerajzolása szintjén. Bevallom, az interneten vadászok ingyenes képekre, azokat montázsolom, toldom-foldom…

A világképet vagy a karaktereket volt nehezebb megalkotni A sárkány lányában?

Én egyiket sem találtam nehéznek. Az alap recept: vegyél egy népmesét és az összes benne felbukkanó karakterrel, tedd őket egy cseppet modernebbé, csavarj egyet a történeten és máris kész a sztori. Az egyik olvasóm nagyon találóan „igazi apa-mese”-ként jellemezte A sárkány lányát, és valóban: tényleg olyan, mintha az esti mesét az édesapa mondaná. Vagy talán, amikor egy hideg téli estén összegyűlik a család, hogy a kályha melege mellett kukoricát morzsoljanak, és közben az öreg Pista bá' mesélni kezd…

Ki a kedvenc szereplőd és miért?

Meg fogsz lepődni, de nekem Amira és Innara a két kedvencem. Hogy miért? Őszinte leszek: nem tudnám megmondani. De kedvelem még Sir Ralph-ot is a maga kedélyes nyersessége, nyíltsága miatt.

Utoljára hagytam egy tőled elég szokatlan alkotást: A bosszú egy humoros naplóregény, ahol férfiként női szemmel próbáltad meg nézni a világot. Mennyire volt kihívás számodra ez a nemek közötti váltás?

Erre egyetlen szóval tudok válaszolni: nagyon.

Ezt a regényt nem Szemán Zoltán név alatt keressék az olvasók, hanem J.D. Hartley-ként. Miért volt szükség egy másik szerzői név választására?

Mivel a zsáner teljesen elüt a tőlem megszokottól, igyekeztem a szerzői névváltással is hangsúlyozni a különbséget. Mármint, a stílus és műfajbeli különbséget.

A regény elég sokrétű, nemcsak a romantika-rajongóinak készült. Van kutatómunka a háttérben? Esetleg olvastál nőknek szóló önismereti regényeket, vagy ehhez hasonlókat?

Nem olvastam ilyen jellegű műveket, de talán elég annyi, hogy sok éve nős vagyok… Erre azt mondhatnák, hogy ez még nem jelent semmit, de most minden férfitársamhoz szólok: Uraim! Ha valóban odafigyeltek a párotokra, rengeteg mindent megtanulhattok tőlük és róluk!

Hogy érzed: sikerült Lucy alakját úgy megformálni, ahogy szeretted volna?

Igen és nem. Kicsit túllőttem a célon azzal, hogy talán túl könnyen belehabarodik egy-egy pasiba, de kérem az olvasókat, nézzék ezt el nekem. Elvégre, mégiscsak férfi vagyok, aki női szemmel próbálta látni/láttatni a történetet.

Összességében elégedett vagy a végeredménnyel?

Igen, bár az elején talán kevesebb pajzánságot kellett volna belevinnem.

Hozzád melyik alkotás áll legközelebb a három közül és miért?

Oké, most megfogtál. Mintha arra kellene választ adnom, hogy egy pálmafás tengerpart, egy havas-fenyves hegyvidéki táj, vagy egy ragyogó zöld tölgyerdő tetszik jobban. Mind tetszik, de mind másért.

Nemsokára December: ez nálad a pihenés vagy a munka időszaka? Mit tervezel még erre az évre?

Munkával szeretném tölteni, mert bár nagyon be kellene már fejeznem A tizedik démon című sci-fi/fantasy regényt, de egyszerűen alig van időm írni. Elöljáróban csak annyit, hogy érdekes keveréke lesz a sci-fi és a fantasy zsánernek. Hogy felcsigázzam az érdeklődést:

A nem is annyira távoli jövőben az emberiség már számos idegen fajjal találkozott. Kereskedelmi, diplomáciai egyezmények születtek, megindult a szó szerint vett idegenforgalom.
Lucifer elérkezettnek látta az időt, hogy a hatalmát más világokra is kiterjessze. Turistának álcázva, kilenc démont küldött szét a galaxis ismert részében, hogy kiderítsék, mivel és hogyan lehet az idegen fajokat bűnre csábítani. Ám a pokol felderítői nyomtalanul eltűntek…

Ha érdekesnek találtad az interjút, látogass el a szerző facebook-oldalára, weboldalára, könyveit pedig keresd a Google Player webáruházában!

Ezúton is szeretnék további sok sikert kívánni Zoltánnak! Bennem hű olvasóra talált!

Írta: Isabel


 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Az szerző, aki éveket szánt a kutatómunkára - Interjú Kristin M. Furrierrel

Kristin M. Furrier írónő legújabb regénye kicsit más, mint az eddigiek. Bár egyszer már beszéltünk róla, most, hogy én is a végére értem az ...

Népszerű bejegyzések