Aki nem fél a társadalmi problémákról beszélni - Beszélgetés Rácz - Stefán Tiborral, a Könyvmolyképző nagysikerű írójával

A napokban az a megtiszteltetés ért, hogy interjút készíthettem Rácz-Stefán Tiborral!
A Fogadj el! Túl szép, Szállj a dallal sorozat, Élni akarok és a Pokolba a jó pasikkal! szerzője betekintést engedett világába: az interjúból megtudhatjátok hogyan alkot, milyen borítók kerültek ki a keze alól, sőt, karácsonyi terveiről is elárult pár apróságot!

Hogyan kezdtél az irodalom felé fordulni? Mesélj egy kicsit a kezdetekről!

Itt arra gondolsz hogy szerettem meg az olvasást? Már gyerekként is szerettem, ha anya mesél nekem, amikor pedig megtanultam olvasni, rögtön rohantam át a könyvtárba, hogy újabb könyveket hozhassak haza, mert érdekeltek a történetek. Azt hiszem ez lehetett a kezdet, mindig a történet volt számomra a legfontosabb.

Jelenleg hat köteted van forgalomban. Egy pár mondatban összefoglalnád, hogy mi a közös bennünk?

Azt hiszem erre a kérdésre leginkább az olvasók tudnának jól felelni. Részemről annyit mondhatok, igyekszem minden regényemben fontosabb társadalmi témákról is beszélni.

Neked milyen bevált módszereid vannak a megfelelő körülmények megteremtéséhez az írás terén?

Esténként szeretek a sötétben írni, csak pár gyertya égjen előttem és persze a monitor fénye. Zene mindig kell, anélkül nem megy az írás 

Legújabb könyved a Pokolba a jó pasikkal! Mesélj egy kicsit a történetről. Ki a célközönség?

Ez egy fiatal felnőtteknek szóló romantikus regény, aminek a főhőse a szóbeli érettségi előtt álló tizennyolc éves Hunor. A srácot a családja az egyetem felé taszigálná, de Hunor inkább főzni akarna, emellett szerelmes a bátyja legjobb barátjába, Gergőbe. A kötetben idővel előkerül a „menjek vagy maradjak” kérdés is, ami azt hiszem a mostani közállapotokat nézve egyre több ember fejében fogalmazódik meg.

Neked és az olvasóidnak melyik a kedvencetek a regényeid közül?

Az olvasóknak úgy érzem, az Élni akarok! a kedvence, aminek kifejezetten örülök, mert rengeteg munka van abban a történetben. Én nem tudnék most egy kedvencet sem választani a gyermekeim közül, mindegyiket más miatt szeretem.

Hogyan zajlik egy munkafolyamat, a számítógéptől a kézzelfogható regényig?

Megírom a kéziratot, kicsit pihentetem, ez általában pár hét. Utána előveszem, javítom benne a hibákat, hozzáadok pár jelenetet, hogy érthetőbb legyen a történet, és elolvasom nagyon sokszor a szöveget. Ezután kapják meg a tesztolvasók, a visszajelzéseik alapján javítom vagy átírom a könyvet.

Ha jónak érzem a kéziratot, megy a kiadóhoz, ahol a lektortól három válasz jöhet: ezt nem tudjuk kiadni, át kéne még írni egy kicsit és gratulálunk, idén megjelenik. Utóbbi esetnél kapok időpontot a szerkesztésre, végül felkeres a szerkesztőm, átbeszéljük a könyvet, azt, hogy mit kell javítani a közös munka során. Körülbelül egy hónapot ezzel töltünk, utána már a tördelők és a korrektorok foglalkoznak a kézirattal. És persze a nyomda.

Milyen a kapcsolatod a Könyvmolyképzővel?

Szerintem kifejezetten jó.

Van beleszólásod a végső simításokba?

A szöveget szerkesztés után nem igazán szoktam javítani, hiszen nagyon ügyelünk arra, hogy minden belekerüljön, amit szerettünk volna. A borító kapcsán a kiadóvezető mindig igyekszik figyelembe venni az írók kéréseit, de végső soron a kiadó ért ahhoz a legjobban, hogy mely borítóval lehet sikeres a könyv, így az utolsó döntés a kiadóvezetőé.

Az egyik kedvenc blogom a Sorok között, amit te üzemeltetsz. Honnan jött az ötlet és mennyire sikerült megvalósítani?

Nagyon örülök, hogy tetszik! 2008-ban nyitottam meg az első blogom, a Media Addictot, ahová hamar felkerültek könyves értékelések is, noha a fő profil a filmek és a sorozatok voltak. Ahogy teltek az évek, úgy kezdtem el egyre inkább azt érezni, hogy engem inkább a könyves világ érdekel, így 2016 júniusában bezártam a Media Addictot, és megnyitott a Sorok Között. Úgy érzem jó döntés volt.

Milyen érzés volt Colleen Hoover November 9 borítóját tervezni?

Nagy élmény, hiszen az egyik kedvenc íróm új regényéről van szó, ráadásul az eredeti borító nagyon szép. Igyekeztem visszaadni a feelinget, miközben azért némi egyedi ízt is kölcsönözni a magyar borítónak. Remélem sikerült!

Van olyan magyar író, aki szintén neked köszönheti a borítóját?

Igen, Felkai Ádám Para körút című regényéhez terveztem életemben először borítót illetve két Ashley Carrigan regény, az Árnyjátékos és a Suttogó völgy is az én borítómmal jelenhetett meg.

Láttam részt vettél az őszi NaNoWriMo-n. Milyen tapasztalataid vannak, és mit tanácsolsz azoknak, akik most ismerkednek az oldallal?

Részt vettem bizony, és szerintem jövőre sem hagyom ki. Alapvetően ez egy tök jó kezdeményezés, arra sarkallja az írót, hogy írjon, ami fontos dolog, mert az ember fáradtságra hivatkozva gyakran tud lustulni 

A legfőbb tanácsom az, hogy érdemes legalább napi húsz percet írásra szánni, de nem szabad rágörcsölni, mert attól a regény nem lesz erősebb. Érdemes októberben megtenni pár előkészületet, sokat agyalni a köteten, jegyzeteket írni, így novemberre az ember már pontosan tudhatja mit akar papírra vetni.

Milyen terveid vannak az ünnepekre és 2020-ra?

Az ünnepek alatt szeretnék sokat pihenni, karácsonyi filmeket nézni, együtt lenni a családommal. Emellett pedig szeretnék írni, van egy kézirat, amin most dolgozom, alig várom már, hogy napokat szánhassak rá!

És a 2020-as tervek? Ugyanaz, mint eddig. Megvalósítani az álmokat, mert ezért érdemes élni.

Köszönöm szépen Tibornak, hogy ennyire nyitottan állt a megkeresésemhez és ezúton kívánnék neki sok sikert az Álmok útján nevében!
Ha érdekel a munkássága, kattintsatok az alábbi linkek valamelyikére:

 Könyvek

Hivatalos Facebook-oldal

Weboldal

Blog

Írta:Isabel