2022. július 5., kedd

Kiss Judit Ágnes -Babaróka ​kövecskéi (Babaróka 7.)


A most következő mesekönyv annyira elvarázsolt, hogy egész délután mosolyogtam, ha eszembe jutott. Könyvtárból van és csak ez az egy rész volt bent, ráadásul még nem is igazán merültem el az írónő munkásságában. Viszont ezt a cuki borítót nem tudtam otthagyni, így hát pár napig nálam vendégeskedett. 
Azt kell mondjam, hogy nagyon aranyos az egész, úgy ahogy van! De nézzük is mire gondolok!

Főhősünk Babaróka és családja . A kis lurkó, - mint ahogy a neve is mondja és a képről is látni - egy róka, aki oviba jár, van egy kistestvére, Apróka, és nagyon szereti a szüleit. Azt sajnos ebből a részből nem sikerült megtudnom, hogy fiú-e vagy lány, de ha ez valahol már említve van, a hiányosságomért elnézést kérek. Mindenesetre én kisfiúnak képzeltem.

Több fejezeten keresztül követhetjük nyomon a kalandjait. Az oviváltást és az új helyre való beilleszkedést, Aprókával való kapcsolatát és a vírushelyzet megélését is. 

Itt jegyezném meg, hogy bár több írót is megihletett a világjárvány, szerintem a szerző mutatta be a leginkább gyermekbarátibb módon az eseményeket. Egy másodpercig sem volt ijesztő, ahogy erről beszélt. Sokkal inkább volt mérhetetlenül kedves, hogy Babaróka megismerte az arcmaszk használatát és annak miértjét. Az is nagyon tetszett, hogy bár egy kisgyerek szemében a home office nagyon jó, hiszen otthon lehet maradni anyáékkal, mégis a kis főhősünk megtapasztalhatta ennek az árnyoldalát is. Feszültebb légkör, több felelősség, a betegségtől megélhetés elvesztésétől való félelem lengte be az önfeledt játszás érzését. De az írónő ezt is annyira gyerekszemmel, elképesztően aranyosan írta le, hogy bár felnőttként tudtam, hogy ez nem ennyire egyszerű, mégis akkor és ott azt éreztem minden rendben lesz.
Azt is megtudtam, hogy a kölyöknek arany szíve van. Tanítgatja a baba Aprókát, és bár még ő is kicsi, sokáig nem tud haragudni testvérkéjére, illetve a kis barátjának is segít átvészelni a nehezebb időket. 

Az írónő nagyon szépen ír szerintem. A cselekmény és a fogalmazásmód is pont olyan, ami tökéletes esetlegesen az esti altatáshoz vagy egy közös programhoz, anélkül, hogy a gyerek túlpörögne. 

Az illusztrációk nagyon illenek a könyv hangulatához. Letisztult és minimalista, pont a megfelelő a a kisgyermekek számára.

Azt kell mondjam, számomra ilyen egy jó gyermekkönyv. Bátran ajánlom már ovisoknak is, de elsőtől önálló olvasásra is tökéletesen alkalmas. Ha valami igazán szépet és építőt kerestek a kicsinek, ezt nyugodtan vegyétek!
Én pedig nagyon igyekszem elolvasni a többi részt is!

Amennyiben érdekel titeket a Pagony Kiadónál megrendelhetitek!

Írta: Isabel

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Az szerző, aki éveket szánt a kutatómunkára - Interjú Kristin M. Furrierrel

Kristin M. Furrier írónő legújabb regénye kicsit más, mint az eddigiek. Bár egyszer már beszéltünk róla, most, hogy én is a végére értem az ...

Népszerű bejegyzések