Először is köszönöm, hogy elfogadtad a felkérésem és válaszolsz a kérdéseimre! Mesélnél egy kicsit magadról? Mikor kezdtél e komolyabban az írással foglalkozni?
Köszönöm a megkeresést és a lehetőséget. Azt gondolom, hogy az írás egy olyan dolog, amit nem lehet megtanulni, ez egy emberrel született adottság, ami vagy megvan valakiben, vagy nincs. Én 9 éves koromban kezdtem el verseket írni, eleinte fel sem fogva azt, hogy mit is csinálok. Az iskolapadban, a nagyszüleim kertjében, otthon a hintában ülve egy füzettel a kezemben rímelő sorokat pakolgattam egymás után unaloműzésként, majd felolvastam őket anyukámnak. Benne ekkor realizálódott, hogy ez nem csupán egy gyermeki bohóckodás, hanem valami komolyabb kezdete. Az évek során számos verset és novellát írtam, sok irodalmi versenyen vettem részt az alkotásaimmal, majd 15 évesen nekikezdtem az első könyvemnek.
Mint mondtam én a (Ne) álljunk párba! című műveddel ismertelek meg, de ha jól tudom, vannak más regényeid is! Róluk mit lehet tudni?
Így van, eddig három könyvet írtam. Az első – a Ne csukd le a szemed! – erotikus krimi, a második – A félelem két arca – pedig ennek a folytatása, de ez már pszicho-thriller besorolást kapott. Nekem személy szerint A félelem két arca című könyvem a kedvencem. Ami a különleges bennük, hogy habár A félelem két arca a Ne csukd le a szemed folytatása, de a két könyv egymás nélkül is könnyen olvasható, nem feltétele egyik ismerete a másik olvasásának. Ez a két könyv tele van paranormális tartalommal, túlfűtött erotikával, izgalommal, bonyolult és szívet marcangoló szerelmi szálakkal, vérrel, gyilkosságokkal és az utolsó oldalig kiszámíthatatlan csavarokkal.
Az általam olvasott romantikus történet, bár nem áll annyira közel hozzám, mégis tudott újat mutatni. Miért ezt a zsánert választottad?
Habár a könyv a vezérszála miatt, ami két fiatal szerelméből bontakozik ki romantika besorolást kapott, én inkább gondolom ezt egy komoly közéleti témát feszegető műnek, melyet próbáltam egy könnyen fogyasztható „habba” csomagolni. Azt gondolom, hogy az interneten folytatott társkeresés egy nagyon komoly téma (és sok esetben probléma) napjainkban, hiszen rengeteg ember keres itt szerelmet vagy szórakozást. Éppen ezért kellene kiemelt figyelmet fordítani arra, hogy milyen típusú emberekkel találkozhatnak itt a fiatalok, tapasztalatlanok, idősebbek, nők és férfiak egyaránt, mik azok a „red flag-ek”, amelyekre érdemes figyelni az egyes embertípusok esetében. Ez az, amit a leginkább szeretnek az emberek a (Ne) Álljunk Párba! könyvemben, hogy sem korhoz, sem nemhez nem kötött, és könnyedén vezet végig egy olyan úton, melynek végén sokkal elővigyázatosabban állnak az emberek az online ismerkedéshez.
A történet alapja egy fiatalkori szerelem, mely szakítással végződik, legalábbis nagyon úgy néz ki, hogy szereplőink külön utakon folytatják. (Nem spoilerezek!) Bátor döntés volt ezzel indítani a cselekményt, de nagyon megérte. Nem féltél a fogadtatástól?
A célom az volt ezzel a cselekményszállal, hogy az olvasó már az első pár oldalon kapjon egy „pofont” a mézesmázos, tini, örökre együtt leszünk szerelemből felocsúdva. Ezzel már az elején sikerült úgy felkeltenem az olvasók figyelmét, hogy az utolsó oldalig le sem tették a könyvet, így ezt a legjobb kezdésnek gondolom, amivel csak indíthattam.
Főhősnőnk, hogy feldolgozza a veszteséget, szakember segítségét is igénybe veszi és ez az amiért rajongód lettem. Mit gondolsz arról, hogy az emberek még most is óvatosan kérnek ilyen helyzetben segítséget?
Butaságnak gondolom, hogy az emberek sok esetben nem mernek segítséget kérni, mert kellemetlennek érzik, holott teljesen természetes az, hogy bizonyos életbéli helyzeteket egyszerűen képtelenek vagyunk egyedül feldolgozni és szakember segítségére van szükségünk a tovább lendülés érdekében.
Van valami képzettséged a lélektan irányában? Mennyi kutatómunka áll ezeknek a részeknek a hátterében?
Nincs a lélektan irányába képzettségem, komoly kutatómunkám azonban annál több. Több mint egy évnyi kutatómunka áll a (Ne) Álljunk Párba! megszületése mögött.
A regény másik fő motívuma az online társkeresőkkel szerzett tapasztalat. Neked vannak ezzel kapcsolatban személyes élményeid?
Nincsenek, éppen ezért is hangsúlyozom minden alkalommal, hogy a könyv nem a saját tapasztalataimon, hanem 5000 megkérdezett férfi és nő által elmesélt élményen és tapasztalaton alapszik. Az igazat megvallva, ha lett volna saját tapasztalatom, akkor sem az alapján írtam volna meg a könyvet. Hiba lenne egy ennyire komplex témát egyetlen ember szemszögéből megközelíteni.
Milyen volt a regény fogadtatása a magyar olvasók körében?
Az emberek fogadtatásától tartottam a leginkább, hiszen ezzel a könyvvel és témával az oroszlán bajuszát húzgáltam. Azonban minden várakozásomat felülmúlta az, amit kaptam. Sok helyen olvastam már, hogy az emberek szerint kötelező olvasmánnyá kellene tenni az iskolákban, mivel a gyerekek sokszor úgy kezdenek bele az online ismerkedésbe, beszélgetésbe, hogy előtte nem beszélik azt meg a szülőkkel, mert „ciki”. Ez a könyv pedig egy kézben hordozható védelemként szolgál számukra.
Részt vettél az idei könyvhéten? Ha igen, hogy érezted magad?
Idén sajnos nem tudtam jelen lenni, tavaly viszont igen és fantasztikusan éreztem magam, főleg a dedikálás alkalmával.
A Mogul Kiadót választottad, hogy segítsenek téged az utadon. Miért mellettük döntöttél?
Azért döntöttem a Mogul Kiadó mellett, mert a rengeteg szakmai segítség mellett, a könyv megjelenése után sem engedik el a szerző kezét.
Mondanál nekünk pár szót a terveidről? Mit olvashatunk tőled legközelebb?
Már dolgozom a negyedik könyvemen, ami műfaját tekintve krimi lesz. Ha minden a terveim szerint halad, az év végén, a karácsony előtti időszakban fog debütálni. Már a fejemben összeállt a cím, a borító, és a komplett könyv váza, de ezekről még sajnos nem beszélhetek.
A blog nevében további sok sikert kívánok Kirának, engem már biztosan az olvasói közé sorolhat!
Amennyiben felkeltettük az érdeklődésed, keresd a szerző hivatalos Facebook-oldalát, vagy könyvét a https://shop.konyvmogul oldalán!
Írta: IsabelKorrektúrázta: NiKy
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése