2021. május 11., kedd

Anita Boza - Elrabolt szerelem


A könyvet még tavaly kaptam édesanyámtól és a borítója teljesen lenyűgözött. Nagyon kellemes látvány, emiatt nagy reményekkel vágtam neki az olvasásnak.

Tudni kell rólam, hogy bár mostanában nem sok romantikus regényt olvasok, volt idő, mikor nagyon szerettem ezeket a regényeket. Elvarázsolt a kor, a sokszor kalandos cselekmény - és természetesen a szerelem.

Az alaptörténet most is tetszett volna: férfi főhősünk még gyermekként szemtanúja lesz édesapja meggyilkolásának és elhatározza, hogy bosszút áll. Férfiként ezt meg is teszi: elrabolja a gyilkos leányát, ám egy valamire nem számít: vonzódni kezd a nőhöz.

Constance és Brad macska-egér játéka még tetszett is. Mindkettő makacs és intelligens, szítják a tüzet egymásban. Azonban egyetlen egy dolgot nem tudtam hova tenni. Miért kellett az első pillanatban szexuális vonzódást érezni egymás iránt? 

Természetesen én is tudom, hogy létezik ilyen, de azt sehogyan sem tudom elképzelni, hogy ennek azonnal hogyan lehet engedni? Mármint, persze tetszett meg de jó lenne az ez meg az...de konkrétan a hölgyet elrabolták, a pasasban meg nincs más, csak gyűlölet..... Hosszú tervezgetés után végre fájdalmat okozhat az ellenségének és csak a vágyaikra tudnak gondolni? Nem tudom, számomra ez, ebben a formában annyira életidegen és kissé rémisztő, hogy teljesen rányomta a bélyegét az olvasásra. Ha pedig a szerző esetleg egy cseppnyi pszichológiát szeretett volna belevinni a történetbe, ahhoz pedig a háttérinformáció kevés.

Aztán természetesen megkaptam azokat a tudásmorzsákat, melyekre szükségem volt, ahhoz, hogy azonosulhassak a szereplőkkel, csak azt sajnáltam, hogy ez nem a csókok előtt történtek.

Nem is tudom...számomra a szerelem nemcsak a testi vonzódáson alapszik, sőt! A szerelem az ha a kémia mellett szeretem a másik lelkét is. Ehhez pedig idő kell.

Ugyanakkor tudom, hogy a 17. század valóságában sem ez volt a megszokott. Ebből a szempontból a regény  nagyon korhű. 

Azt is tudom, hogy, amikor az ember fáradt egy hosszú nap után és csak egy kis kikapcsolódásra vágyik, az ilyen regények tökéletesek. Segítenek ábrándozni, megélni a titkolt - vagy éppen nem titkolt -vágyainkat. Igenis kellenek az ilyen olvasmányok is és nekem is vannak kedvenceim. Majd megmutatom nektek őket.

Ha innen nézem a dolgokat, akkor az írónő számos női olvasóinak segíthetett abban, hogy képes legyen ellazulni. Látok benne fantáziát, és remélem legközelebb egy olyan művét olvashatom, ahol picit több hangsúly kerül az ok-okozati összefüggésekre. Természetesen a romantika megtartásával!

 Amennyiben elolvasnád keresd a Magnusz webáruházában!

Írta: Isabel

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Az szerző, aki éveket szánt a kutatómunkára - Interjú Kristin M. Furrierrel

Kristin M. Furrier írónő legújabb regénye kicsit más, mint az eddigiek. Bár egyszer már beszéltünk róla, most, hogy én is a végére értem az ...

Népszerű bejegyzések