Dan Höjer - Gunilla Kvarnström - Kis puncikönyv

Őszinte leszek már egy ideje el szerettem volna olvasni ezt a könyvet, ám valahogy nem mertem belekezdeni. Nő létemre sem. Viszont nagyon érdekelt a tartalma pláne úgy, hogy tudtam az ifjúságnak szánták. Fontosnak tartom, hogy időben elkezdjük a felvilágosítást és itt a kulcsszó az idő. A mai világban nem mindegy, milyen információcsatornákon tájékozódnak a gyerekek, mert ez félreértésekhez és hamis tudáshoz is vezethet. Arról nem is beszélve, hogy minden kislány más, más korban érnek, így nem biztos, hogy elegendő a 8. osztályban megtartott biológia óra. Pláne egy egész osztálynak. 

Szóval a Kis puncikönyv alapötlete mindenképpen hasznos.  A beltartalom szerkezete nagyon könnyed és fiatalos, ugyanis az információkat nem szárazon tálalja, hanem kiskamaszokat kérdez a nemi szervekről, felnőtté válásról és ahogyan az várható, néha igazán aranyos válaszok születnek. Az egyik kedvencem, mikor két kisfiút kérdez arról, mi az a tampon/betét, és annyira ügyesen írják körbe a funkciót. Igen, nemcsak lányokkal beszélgetnek a szerzők, hanem velük is és szerintem ez nagyon hasznos. Legalább olyan fontos a fiúknak is ismerni a biológiai folyamatokat ahhoz, hogy felnőttként egészséges kötődésük legyen a nőkkel.

Szó esik ezen kívül a terhességről, higiéniáról és a betegségekről is, szóval tényleg igyekeznek az írók a lehető legszélesebb körben kérdezgetni a gyerekeket. Mindezt aranyos illusztrációk színesítik, amik megkönnyítik az információk elfogadását. 

A fülszöveg szerint létezik a szerzőpárosnak egy másik, hasonló könyve is, Kis fütyikönyv címmel, ezek után arról is szívesen írnék véleményt nektek. Most mondhatnám azt, hogy az emberi test egy csoda, amit illik ismerni bármelyik nemhez is tartozz, de inkább azt mondom, hogy azért jó ismerni, hogy megérthessük önmagunkat. Mert a biológiai felépítésünk hatással lehet a kapcsolatainkra, hangulatunkra és egészségünkre is. Például van egy lány ismerősöm, akihez ténylegesen félve merek hozzá szólni a piros betűs napjain mert hamar felkapja a vizet. De olyan is akad, aki meg sem érzi ezeket a napokat és ugyanolyan kedves, mint más napokon. Jómagam ezeket a napokat kicsit betegnek élem meg, nem vagyok feszültebb mint máskor, de jól esik pihenni és kicsit többet enni. Szóval ahány ember annyiféle tünet, és ennek mielőbbi megismerése segíthet a boldogabb és feszültségmentesebb élet kialakításban.

Ajánlom minden szülőnek, családtagnak, ahol eljön a kamaszkorszak, mert ha már utánanéznek a gyerekek a dolgoknak, akkor talán a könyvből szerzett tudás jobb és pontosabb, mint az internet. Ám azt azért megjegyezném, hogy nagyon mélyen nem megy bele egy témába sem. De szerintem ennél a korosztálynál ez még nem is baj.

 Amennyiben te is szeretnél egy példányt, a Libriben még kapható!

Írta: Isabel

Ajánló a legkisebbeknek - József Attila- Altató ÉS Háziállatok

Ma a kicsiknek ajánlanék két gyönyörűséges könyvet. Azért egy bejegyzésben teszem, mert korosztályban szinte ugyanaz a kettő, illetve fejenként  körülbelül  tíz oldalasak, így nem láttam értelmét külön tenni őket.  

József Attila versét szerintem minden felnőtt ismeri, vagy legalább hallotta egyszer. A tartalmát nem is részletezném, hiszen egy altatóról van szó, ami segít a kicsik álomba ringatásával. Őszintén szólva nekem nincs jó élményem a szövegével kapcsolatosan, valamiért nem álmossá, sokkal inkább szomorúvá tett...De ettől függetlenül a magyar irodalom egyik kiemelkedő művéről beszélünk. 
Viszont nézzétek meg ezt a gyönyörű illusztrációt a borítón! Mikor megláttam leesett az állam és igen, végig ilyen igényes. A laporelló nyolc oldalas és elképesztően igényes. Lapja vastagok, így biztosan bírni fogják a picikék tombolását. 

A Háziállatoknak érdekes története van, ugyanis fogalmam sem volt, hogy mit veszek meg. Van az a mondás, hogy könyvet ne ítéljünk a borítójáról, én azonban mégis ezt tettem. Mikor megláttam, azt mondtam, hogy ezt meg kell vennem, ugyanis ilyen aranyos borítót már nagyon régen láttam. Mennyire cuki már az a kismalac, nem?

Amikor megérkezett vettem észre, hogy mondókás könyvet vettem. Minden oldalon egy-egy háziállat van, alatta egy kétsoros versikével. Az összes hozza a borítótól várt érzést, de a malacka maradt a kedvenc. Ez is ugyanolyan masszív mint az Altató, így biztonsággal adható a kicsik kezébe nézegetni. Ráadásul fejlesztőpedagógusok ajánlják, így ez lehet egy garancia arra, hogy nem egy rossz könyv kerül a gyerekünk kezébe. 

Összességében mindkét könyvet jó szívvel ajánlom 1 éves kortól, mert nemcsak szépek, de tanulhatnak is belőlük a gyermekek. Ár-érték arányban is jó volt, még mindig él rájuk a kedvezmény. A mai árak mellett ez is hasznos információ, pláne, ha gyerekkönyvről van szó.

Én karácsonyi ajándéknak vettem, de szerintem Mikulásra is tökéletes lehet. Egy igényesebb mikuláscsomag ára a kettő könyv, de míg az elfogy, ezek évekig a kicsik segítségére lehetnek!

Ha te is szeretnéd valamelyiket, vagy akár mindkettőt, mutatom a linkeket az Új Könyvek webáruházból: Altató, Háziállatok

Kiegészítés: Én egy hete mindkét kiadványt az Új Könyvekről vettem, de mivel a Háziállatok ott már nem kapható, ezért kerestem nektek egy másik linket, ahol még igen.

Írta: Isabel 

Salamon Gábor (szerk.) · Zalotay Melinda (szerk.) - Huron's ​nagy szótanulós könyv

 Mint tudjátok szeretnék középszintű nyelvvizsgát tenni, de az egyik gyengém a szókincs. Éppen ezért próbálok mindenféle módon új szavakat tanulni és ehhez nekem a legkönnyebb út az olvasás. 

Egy ehhez hasonló kiadványt már értékeltem nektek, viszont ez egy picit másabb ugyanis humorosabban próbálja meg aktiválni a memóriánkat. Az ötlet maga nekem tetszik, viszont néha nagyon fárasztóak voltak a mondatok.  Megmutatom a fülszöveg egy részét és így érteni fogjátok mire gondolok: 

"Alkonyatkor a kéjsóvár Trisztán lovag úgy döntött, átugrik a szomszéd castle-ba [kászöl] ( > vár, kastély) hetyegni egyet a gyönyörű Izoldával. Négylábú lova azonban megbotlott, s a teljesen sekély, ámde fortyogó patakban lelte halálát.

Ekkor hagyta el az elszomorodott Trisztán ajkát az azóta szállóigévé vált két szó: „Shallow, sekély.” [seló, sekéj]."

A célját tényleg elérte, mert valóban megragadt a sekély szó, viszont abban a pillanatban, mikor olvastam a példát fogtam a fejem, hogy ez most tényleg...?

Amikor ilyen olvasási élményem van, tényleg nem tudom, mit is mondhatnék róla. Segített, ez tény, ahogy az is, hogy tényleg tanultam új szavakat vele. Ugyanakkor jobban lefárasztott mint a Harry ​Potter and the Half-Blood Prince, ami szerintem sokat elárul arról, hogy mennyire megküzdöttem az olvasással. 

Ettől függetlenül ajánlom minden nyelvtanulónak, mert az, hogy összegyűjtötték a legfontosabb 1500 szót elmondhatatlanul nagy segítség. 
Én a továbbiakban úgy fogom használni, hogy csinlok belőle saját listát, saját példamondatokkal: csak azokat a szavakat jegyzetelem ki, amik nem jutnak azonnal eszembe, így, remélhetőleg tényleg csak azokat kell gyakorolnom amik nincsenek meg. Magamat ismerve rengeteg lesz még így is, viszont azt tapasztaltam, hogy számomra ez a leghatékonyabb módszer erre. Sokan szeretik még a rajzokat vagy a gondolattérképet is, de ezzel én úgy vagyok, hogy a rajz eszembe jut a jelentés pedig nem, szóval ezt inkább kihagynám. Ez azonban nem azt jelenti, hogy másnak ne válna be, ezért is említem meg. 

Ám mindenképpen sok gyakorlásra lesz még szükségem. 

Ha te is csatlakoznál esetleg, és kipróbálnád a könyvet, keresd a Bookline kínálatában!

Írta: Isabel  

Varga Katalin - Piskóta

Először is szeretném megköszönni  a könyvet, mivel ajándékba kaptam. Nagyon jól esik néha olyan történeteket is olvasni, melyek az előttem lévő generációnak íródtak, mert bár nem annyira pörgős, mint amihez szokva vagyunk, mégis egy teljesen más, de legalább annyira értékes világba kalauzolnak el minket. 

Főhősünk Júlia, becenevén Piskóta, aki szeretne eljutni a Balaton partjáról a világ legkisebb szigetére. Véleménye szerint a kicsi dolgokat a felnőttek nem tartják nagyra, így szeretne egy olyan helyet találni, ahol ők is megvannak becsülve. A kislány ezt a világot keresi, miközben egy százesztendős nénivel beszélget, aki igyekszik átadni a tapasztalatait. Meghallgatja a gyermeket és próbálja rávezetni arra, hogy kicsinek lenni nem is annyira rossz dolog, hiszen a tapasztalatok által egy nap ő is felnő.

Nem tudom, hogy ti hogyan vélekedtek erről, de szerintem ez a gondolat nagyon kedves és megindító. Én ezt a történetet gyerekként nem ismertem, szóval összehasonlítási alapom az nincs, mégis nagyon sokat tudott nekem adni. 

Felnőttként is sokszor érzem azt, hogy a körülöttem élőkhöz képest "kicsi" vagyok: Nem elég erős a jellemem, nem vagyok eléggé intelligens, tájékozott, vagy csak egyszerűen nem vesznek elég komolyan. Azt hiszem, hogy mindnyájan szoktunk ilyet tapasztalni, nemcsak a gyermeki élet szakaszban. Ilyenkor én is vágyom egy olyan helyre, ahol legalább annyit érek, mint bárki más. Ahol nincs hierachikus érzés bennem.

A nyelvezet egyszerű a könyv is rövid, így akár már egészen kis korban is oda lehet adni a gyermekeknek, főképp kislányok kezébe. Mivel nem modern írásról van szó, ezért érdemes felkészülni erre olvasás előtt. Viszont a benne rejlő bölcsességek miatt, egyszer mindenképpen érdemes kézbe venni.

Amennyiben felkeltetem az érdeklődésed, megtalálod az Book24 kínálatában!

Írta: Isabel
Korrektúrázta: NiKy

Tóth Krisztina - Világadapter

 

Nekem is hamar elment az őszi szünet, és igazság szerint jól esett a pihenés, Olvastam, sorozatot néztem, és próbáltam lazítani. Ennek apropóján jól esett egy kis versolvasás is, ugyanis mostanában nem igazán veszek kézbe ilyesmiket. 

Tóth Krisztina kötete nagyon érdekes mondanivalóval rendelkezik. Modern hangzású, ugyanakkor mély tartalommal bír, melyeken többször elgondolkodtam. Olvashatunk az idő múlásáról, eltávolodásról, fájdalmakról. 

A Világadapterrel kapcsolatban az volt az érzésem, hogy egy időszakot ölel fel. Szembenéz és összegez egy nagyobb lélegzetvételű időt az életében. Mindenkinek vannak olyan időszakai, amikor megáll és számot vet eddigi életével. Ez kell is ahhoz, hogy feldolgozzuk és tanuljunk a hibáinkból. Hogy elengedjünk és fejlődhessünk. Jól esett most nekem is lassítani egy kicsit.

Meg is mutatnám a kedvencemet: 

KÖRNYÉK

Átérsz egy hídon, és odaát mindenki fiatalabb nálad:

a járókelők, a biciklisták, a fák, a szobrok.

Lehet, hogy ez az idő, csak eddig sose láttad.

Valahogy nem akadt ezen a környéken dolgod.

Visszafordulsz, de a hídon szédülni kezdesz.

Sima tükör helyett ez az örvénylő vizű kétely,

hogy mivel is kéne hazamenni, és kit találsz ott,

ahogy magadat hagytad ezelőtt néhány évvel.

Picit szégyellem magam, mert a szerzőtől ez volt az első olvasásom, viszont ennél sokkal több mindent letett az asztalra. Viszont örülök is neki, mert a kíváncsiságomat őszintén felkeltette a munkássága iránt. 

Amennyiben felkeltettem az érdeklődésed, keresd a Libri kínálatában!

Írta:Isabel