A most következő történettel szerintem már mindenki találkozott. Főképp a Disney-változat az, amit először nézünk meg. Viszont azzal talán nem mondok újat, hogy a cég sokkal meseszerűbbé változtatja az eredeti történeteket.
Mivel számomra ez volt az első Kipling-történet, kicsit féltem attól, mennyire lesz esetlegesen morbid a cselekmény, de szerencsére kellemeset csalódtam. Sokkal többet adott nekem, mint az adaptáció, ám mégsem estünk át a ló túloldalára.
Főhősünk Maugli a kisfiú, akit állatok nevelnek fel a dzsungelben, távol az emberektől. Az ő történetét követhetjük nyomon , tele kalanddal és főképp tanulságokkal.
A könyv varázsa, hogy felnőttnek is képes újat mondani a bátorságról, becsületről és a saját magunkba vetett bátorságról. Itt ez sokkal erősebben megmutatkozik, mint a filmeken. Sokkal jobban kijönnek a nevelés okozta különbségek. Ösztönösség, a jó és rossz kapcsolata. Nincsen arany középút a kettő között. Nagyon erős tanítószándékot érzek az író részről és számomra ez most nagyon átjött.
El szeretném mondani, hogy sosem voltam rajongója a filmnek, ezért ilyen érzésekkel nyúltam a könyvhöz is. Ez viszont sokkal közelebb hozta hozzám a kisfiú történetét. Nem lett a kedvencem, de teljesen más szemmel nézek rá, és hiszem, hogy ha újraolvasnám, tartogatna számomra még meglepetéseket. Talán egyszer ez is megtörténik, nem vagyok ellene, most azonban csak örülök a kellemes csalódásnak.
Annak a kiadásnak az elérhetőségét linkelem, amit én is olvastam, így ha ez érdekel titeket, a Ciceró Könyvstúdiónál beszerezhető! Amennyiben filmeznétek, a legfrissebb Disney-adaptáció itt elérhető! Engem annyira nem nyűgözött le, de hátha nektek tetszeni fog!
Írta: Isabel
Egri csillagok. Ha már legalább hat osztállyal rendelkezel, biztosan foglalkoznod kellett a művel. Még az én generációm is ódzkodott ennek a műnek az elolvasásától, pedig nekem nagy kedvencem, a mai napig. Mondom is, hogy miért.
A történet szerintem nagyon izgalmas. Két kisgyermeket, Gergőt és Évát elrabol a török,1533-ban Magyarországon. Bizony, akkor idegen egy idegen nép uralta a földjeinket. Jumurdzsák a két kicsit el akarja adni, ám Gergely leleményességének hála, nemcsak magukat, de a falujukat is megmentik.
Útközben a kisfiú megismerkedik Dobó Istvánnal, akit annyira megszeret, hogy miatta szeretne vitézzé válni és a hazáért harcolni.
Telnek az évek és a Gergőből okos ifjú Vicából pedig szép és eszes leány cseperedik. Szeretetük és barátságuk szép lassan szerelemmé érik, noha az idő, a távolság és az anyagi helyzet is megpróbálja elszakítani őket egymástól. Természetesen a török tovább ostromolja az országot, meghódítva legerősebb várainkat. Vajon Eger képes ellenállni az óriási hadnak? A szerelmesek legyőzik az akadályokat? Kiderül, ha foglalkozol a történettel.
Nagyon próbáltam úgy felkelteni a kíváncsiságotokat, hogy ne legyek nagyon spoileres. Mint látszik, ez nem csak lányoknak vagy fiúknak szól. A romantika és a harcok hasonló erősségben uralják a cselekményt. így tökéletes mindkét tábor számára.
A szereplők - még a mellékszereplők is - nagyon emlékezetesek, Török Bálint úrtól kezdve egészen a török szultánig. Nekem személyes kedvencem Sárközi, a cigány, aki Gergőéket segíti a történetben. Nem egy lángész, viszont nagyon humoros helyzeteket teremt, jókat lehet nevetni rajtuk olvasás közben.
Ami gondot okozhat, az a nyelvezet. Gárdonyi nem a ma élő íróink közé tartozik, ezért idegen lehet a fülünknek. Viszont, ha pár oldal alatt megszokjuk, gyönyörű tájleírásokról és hatalmas tudásról kapunk tanúbizonyságot. Az szereplői nemcsak magyarul, de németül és törökül is folytatnak párbeszédeket - természetesen ezek le vannak fordítva a lábjegyzetben. Történelmileg pontos eseményeket ír le, nagyon emberi módon. Tény, hogy nem pörögnek úgy az események, mint egy mai, felkapott ifjúsági regénynél, de nem is az a cél, hogy pár óra alatt kiolvassuk.
Többen is kérdezték már tőlem, miért jó ezeket a régi könyveket olvasni, hiszen a mai gyerekek talán nem is értik. Mindig ezt válaszolom: fontos, hogy minden generációnk tisztában legyen a múlttal, hogy okulhassanak belőle. Olyan értékrendeket ismerhetnek meg, ami ma már nem...."divatos". Emellett én hiszem, hogy ezeknek a regényeknek a szókincs-fejlesztésre is nagy hatásuk van. Gárdonyi nagyon választékos, de éppen csak annyira, hogy még követhető a cselekmény.
Mindazonáltal azt is értem, hogy a mai, rohanó világban nincs mindenkinek kedve a +300 oldalakat elolvasni. (Emlékszem én egy nyár alatt kétszer is kiolvastam, annyira szerettem, de akkor még nem érte ennyi inger a fiatalokat, mint ma.) Erre jók, a rövidített olvasmányok és a hangoskönyvek, viszont én azt gondolom, hogy nem árt odaadni a vastagabbat sem a gyerekeknek. Ki tudja, lehet annyira magával ragadja acsata Eger alatt, vagy Gergőék első csókja, hogy ez indítja el az olvasás útján. Vagy kihívásnak tekinti és rettenetesen büszke lesz magára, ha elolvassa. Ha pedig mégsem menne, van más mód is, hogy megismerje a történetet. Viszont szerintem a lehetőséget meg kell adni.
És, hogy miképp került ez most a kezembe. A tanulómnak olvastam. De rá kellett jönnöm, hogy éppolyan szórakoztató, mint kamaszkoromban volt. Ugyanúgy szurkoltam, nevettem, és elgondolkodtam, mint akkor. Szóval bátran ajánlom felnőtteknek is (Újra)olvasásra! Sokat tud adni a léleknek!
Amennyiben érdekel, én a Magyar Elektronikus Könyvtár honlapján olvastam, de természetesen számtalan más formában és kiadásban jelent már meg! Ha pedig megnéznétek a belőle készült filmet Várkonyi Zoltán rendezésében, itt megtehetitek! (Én előbb mindenképpen a regény feldolgozását javaslom, mert egy jó pár fontos részt nem említ a film!)
Írta: Isabel
.jpg)
A mai történet, amit megosztanék veletek, nagyon megható a számomra. Ennyi év blogolás és online jelenlét után talán már nem titok, hogy mozgáskorlátozott vagyok. Nem szoktam ezt felhozni, sem pedig egyéb módon visszaélni vele, most is csupán csak azért teszem, hogy érzékeltessem mennyire átérzem a két kislány helyzetét.
Főszereplőink, Mimi és Liza nem mindennapi barátságot kötnek egymással.
Mimi nem lát, ennek következtében másképpen érzékeli a világot. Történetünk elején kicsit magányosnak képzelem el őt, dacára annak, hogy vidám gyermekkora van. Ám amikor a szomszédba új lakók költöznek, összebarátkozik a cserfes Lizával, aki megmutat neki olyan dolgokat is, amik teljesen újak a számára.
De, nehogy azt higgyük, hogy Mimi nem tudja meglepni újdonsült barátnőjét, mert bizony csalódni fogunk. Segít neki legyőzni a sötétségtől való félelmét, és megmutatja, hogy nem csak szemmel lehet látni a színeket. Liza pedig egyedi memóriajátékot készít a kislánynak, hogy együtt élvezhessék a játékot. Mindeközben pedig együtt indulnak felfedezni a fantázia-birodalmát.
Csak pár apró dolgot emeltem ki a könyvből, de talán ebből is látszik a lényeg: ha két lélek barátságot köt, olyan hogy "akadály", "nehézség", nincs. Csupán csak közös élmények vannak, amiket együtt, közösen élnek meg.
Számomra nagyon megható volt, amikor a két kislány egymást segítve léptek túl egy-egy akadályon. Mikor Lisa olyan memória-kártyákat varratott Miminek, amiben térben vannak a motívumok, egyenesen elsírtam magam. És ezt teszik úgy, hogy a legtermészetesebb a számukra. Nem akarnak mást, csak a legtöbb időt együtt tölteni.
Anélkül, hogy most nagyon belemennék az elemezgetésbe: ezt az értékelést a mese tanulságával zárnám. Mindig lesznek nehézségek az életben.Sokszor kapunk olyan dolgokat, amiket nem kértünk. Sokszor kerülhetünk olyan helyzetbe, aminél kényelmesebbet is választhatnánk. Az egyszerűbbet. De ha igazán szeretünk valakit, akkor nem számít mit kell kiállnunk, mihez kell alkalmazkodnunk, mert tudjuk, hogy nem vagyunk egyedül. Legyen az 10 perc vagy órák, örülünk a vele együtt töltött időnek, tanulásnak, kikapcsolódásnak. Amennyire tudunk, odafigyelünk a másikra, fényt árasztva egymás világába.
Nagyon ajánlom családoknak, iskoláknak, baráti társaságok polcára érzékenyítésként! Nemcsak gyerekeknek...
Egyébként az illusztrációk nagyon szépek:D
Amennyiben szeretnétek egy példányt, a Scolar Kiadó várja a rendeléseteket! A Videa pedig tartogat egy aranyos, karácsonyi részt is!
Írta: Isabel
Már egész kislány korom óta rajongok a mesékért és ez alól a népmesék sem kivételek. Bár felnőtt fejjel olvasva, picit mást jelentenek, mint akkor.
Kicsiként szurkolunk a vándorútra induló legénynek, vagy odaképzeljük magunkat a szép hercegkisasszony helyébe. Egyszerű és tiszta lélekkel reménykedünk a boldog végkifejletben.
Felnőttként már tudjuk, hogy nem mindig mennek ilyen egyszerűen a dolgok, ezért hajlamosak vagyunk ezt az ártatlanságot a háttérbe szorítani és el is feledkezni róla. Ám azt gondolom, hogy bizonyos mértékig nagyon fontos ezt életben tartani, ezért is van az, hogy ennyi mesét értékelek nektek. Szeretném, h ebbe a világba is csöppenne ebből a fényből, hogy könnyebben megérthessük egymást. Hiszem, ha jobban működne a kommunikáció, több lenne a szeretet, ezáltal kevesebb szenvedéssel szembesülnénk a világban.
Most, hogy végigolvastátok az agymenésem, térjünk rá a könyvre. Mint a címből is látszik, hagyományos népmeséket kapunk ha belelapozunk. Az összes mese benne van A sótól a A Kacor királyig. Sok régies, tájnyelvi kifejezés van benne, de én azt gondolom, hogy a magyar gyerekeknek nem árt ismerni ezeket a szavakat, legalább hallás szintjén. Nagyon változik a fiatalság szókincse, ami nem rossz dolog, mindazonáltal jó találkozni más nyelvezettel is.
Nekik hathat az újdonság varázsa, nekünk pedig jó nosztalgiázni.
Viszont, amit kiemelnék az az illusztrációk. Pontosan olyan szépek, mint amit gyerekként néztünk a tévében. Részletesek, szép színvilággal. Mikor ilyen igényességet látok, azért úgy érzem, hogy a magyar illusztrátoroknak nem kell elbújni az ismertebb kollégák mellett.
Összességében nagyon szerettem az olvasást, még akkor is ha kölcsön kaptam a könyvet.
Bátran ajánlom, kicsiknek és nagyobbaknak, vagy csak nekünk felnőtteknek, mert jó pár órányi kikapcsolódást biztosít!
Ha te is szeretnél egy példányt, keresd az Alexandra Kiadó kínálatában!
Ha pedig meghallgatnátok pár mesét, ez a csatorna nektek szól!
A rajzfilm-sorozatot pedig itt találjátok!
Írt: Isabel
Azzal kezdeném, hogy a filmet imádom! Bár az Ellát alakító Anne Hathaway nem tartozik a kedvenc színésznőim közé, mégis a film annyira vicces és magávalragadó, hogy bár nem sokszor láttam a tévében, mégis, szinte minden jelenetére emlékszem.
Mégis, mikor megtudtam, hogy regény alapján készült a film, tudtam, ez nem maradhat ki az olvasásaim közül! Úgy gondoltam, ha legalább olyan jó lesz, mint a film, boldog leszek - dacára annak, hogy tapasztalataim szerint, a regények izgalmasabbak, mint a belőlük készült adaptációk.
Ez a regény sokkal, de sokkal jobb mint a film! Már az első oldalon jókat nevettem, és ez a humor végig kisérte az egész történetet!
Ella egy jómódú gróf leánya, aki születésekkor érdekes ajándékot kap a tündérkeresztanyjától: az engedelmességet. Bár, Lucinda, a szeleburdi tündér, nagyon jó és praktikus dolgot akar adni, valójában a lány minden percét megkeseríti. Képtelen nemet mondani bármely kérésre, noha, minden erejével küzd az átka ellen. A sors viszont úgy hozza, hogy a lány kiemelkedő nemessége, és lelke a herceg szívét is megdobogtatja...
A könyv azért tetszett jobban, mint a film, mert sokkal inkább rálátunk Ella sorsára. Küzdelmei és az emberek önös érdekei, méginkább előtérbe kerülnek. A lány már gyermekként megtanulja, hogy nem beszélhet senkinek a titkáról, hiszen még a legjobb barátnője is visszaélt vele. Nagyon mély tanulságokat kapunk arról, hogy lehet bármilyen mostoha a sorsunk, a mi hozzáállásunk képes megváltoztatni azt.
Bár sem a regény, sem pedig a film nem mai alkotás, mégis nagyon jó szívvel ajánlom már kiskamaszkortól kezdve az egész családnak!
Amennyiben elolvasnád, keresd a Geopen Könyvkiadó kínálatában!
Ha a filmet (is) megnéznétek, a Videán lévő link működik!
Írta: Isabel
Korrektúrázta: NiKy
Pár héttel ezelőtt két nyolcadikos tanítványom segítséget kért tőlem az irodalom leckéjük kapcsán. Kérdésekre kellett válaszolniuk, melyek az Ábel a rengetegben című regényhez kapcsolódnak.
Kissé kellemetlenül éreztem magam, mert nem emlékeztem arra, hogy én az ő korukban olvastam volna a művet. Miután megoldottuk s feladatokat, kissé hiányérzetem maradt: zavart, hogy nem ismerem teljes egészében Ábel történetét.
Miután a gyerekekkel együtt én is megtanultam az író önéletrajzát, úgy éreztem, hogy mindenképpen meg kell ismerkedjek a munkásságával, három nap alatt kiolvastam a történetet és meg kell mondjam elég vegyes érzéseim vannak.
Nagyon tetszett a cselekmény és tájleírás. Nemcsak a célközönségnek izgalmas és érdekes a történet. A leíró részek nagyon élethűek, láttam magam előtt a helyszíneket. Úgy gondolom, ebben az író nagyon kiemelkedő. Emellett számos hasznos tevékenységet mutat be a könyv, melyről azt gondolom, hogy a mai korban is fontos lenne tudni és ismerni!
A társadalomkritika nagyon fontos mondandója a könyvnek, hiszem Ábel személyiségének változásához nagyban hozzájárulnak. Főszereplőnk jellemfejlődése is nagyon látványos, a regény végére korántsem az a kisfiú, akit az elején megismer az olvasó.
Viszont a nyelvezete nem egyszerű a mai kor számára. A tanulóim számára is volt jó pár kifejezés, amely nehezítette az olvasást és a szövegértést. Emiatt nem is igazán voltak lelkesek, ám elmagyaráztam, hogy ez hozzátartozik az alapműveltséghez.
Azt azonban én is elismerem, hogy nem a legegyszerűbb olvasmány egy 14-15 éves gyermek számára.
Számomra tanulságos olvasmány volt, több lettem általa, bár nem valószínű, hogy egyhamar újraolvasom majd!
Amennyiben szeretnéd a polcodon tudni, keresd a könyvet a Líra kínálatában! Természetesen film is készült belőle, melyet az ezen az oldalon megtekinthettek!
Írta: Isabel
Őszintén szólva egy picit csalódott vagyok a könyvet illetően. De mielőtt rátérnék, mesélnék egy kicsit a sorozathoz való viszonyomról.
Kiskamaszként láttam először: az egyik tanáromnál vendégeskedtem és azt mondta, választhatok bármit a tévében. Mikor találomra mondtam egy címet, örömmel újságolta, hogy neki ez a kedvence és nézzem nyugodtan. Arra nem emlékszem melyik rész ment, viszont arra igen, hogy akkor nagyon nem voltam elragadtatva. Azt gondoltam ekkora marhaságot az életben nem láttam.
Aztán eltelt pár év és érettebb fejjel újra belenéztem. Emlékszem, pont azt a jelenetet láttam, mikor az első részben Ross ecseteli a többieknek, hogy ő újra férj szeretne lenni, mikor Rachel menyasszonyi ruhában beront. Chandler megszólalása - miszerint ő csak egymillió dollárt szeretne, - annyira megnevettetett, hogy rajongója lettem a sorozatnak. Minden évben megnézek legalább pár részt és természetesen angolul is láttam az egész sorozatot.
Ennyi bevezetés után jöjjön maga a könyv.
Tetszett, hogy bepillantást kaphattunk a forgatókönyv születésébe és ecsetelték azt is mennyi nehézségen mentek át az írók. Nagyra becsülöm, mikor ezeket is le merik írni, nemcsak a pozitív dolgokat. Ez különösen igaz akkor, ha ennyire ikonikus és sikeres sorozatról van szó, mint a Jóbarátok. A ma napig új nézőket vonz be a sorozat és még azoknak is van véleménye róla, akik nem láttak egy teljes részt sem. Az, hogy ennek ellenére, ennyire részletesen elmesélték a kezdeteket, nagyon megszerettették velem a művet.
A hat főszereplő nagyon eltérő karakter és ezt jól érzékeltette a szereplőválogatás. Bár kockázatos volt néhány színésszel a munka, az elképzelésben való hitet végül siker koronázta.
A borítóról pedig csak annyit, hogy bár első pillantásra nem tetszett, mégis, nagyon jól illet a könyv hangulatához.
Engem különösképpen nem zavartak ezek a száraz adatok, mégis hiányoltam valamit a könyvből. Nem kaptam meg azt az érzést, amit a sorozat nézése közben éreztem. Tudom, adaptáció, de ha már az, akkor az érzésnek nagyon hasonlónak kellene lennie. Olvasás közben mégis azt éreztem, hogy nincs meg a kapocs az író és a hangulat között, amit keresek.
A hat barát különböző személyiségekként élik meg az élet nehézségeit, mindent egy jó nagy adag fanyar humorral nyakon öntve, de ez a könyvből valahogy kimaradt. Pedig véleményem szerint ez az egyik olyan pont, amitől a sorozat sikeressé vált.
Arról nem is beszélve, hogy szerintem túl sok utalás volt más sorozatokra - melyeket bevallom nektek nem is láttam, de nem is jött meg a kedvem a megnézésükhöz.
Ettől függetlenül nagyon tanulságos olvasmány volt, hiszen rengeteg új és érdekes információt tudtam meg az általam olyannyira kedvelt sorozatról. Visszajöttek az emlékek, így amint lesz egy kis időm biztos újra fogom nézni - ezúttal talán spanyol nyelven!
Amennyiben kíváncsivá váltál, vagy te is rajongója vagy a sorozatnak, keresd a könyvet a XXI. Kiadó gondozásában! Ha pedig nem ismered a sorozatot, itt megnézheted az első részt szinkronosan!
Írta: Isabel
.jpg)
.jpg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése