Tanila Jensen és Viveca című regénye azóta lázban tart,
mióta tudom, hogy megjelent. Bár a
regényt eddig nem volt alkalmam olvasni, mégis a fülszöveg annyira megfogott,
hogy mikor Nikivel arról beszélgettünk, ki az az írónő, akinek a könyve
maximálisan érdekel, azonnal az ő nevét mondtam. Mint kiderült, őt is érdekli a
történet, így örömmel vettük, mikor Tanila igent mondott a megkeresésünkre!
Ismerjük meg a Viveca keletkezésének történetét, és azt, aki mögötte van!
Kérlek, mesélj, magadról az olvasóknak! Az írás mennyire fontos területet képez az
életedben?
Katonáné Fark Gabriellának hívnak, a Nyírségben élek
férjemmel és csodás másfél éves kisfiunkkal. Az írás mindig meghatározó volt az
életemben. Általános iskolában több mesemondó versenyt nyertem mind megyei,
mind országos viszonylatban. Iskola után szívesen meséltem az óvodában az
aludni nem akaró gyerekeknek, s talán ez vezetett ahhoz, hogy ne csak meséljem
a történetet, hanem írjam is.
Az első ilyen próbálkozásom tizenkét évesen kezdődött,
amikor szüleimmel az iskolára készülve rengeteg füzetet és papírt vettünk.
Tisztán emlékszem, amikor leültem az ebédlőben a rengeteg üres füzet mellé, és
tollat ragadtam. Megszületett az akkori kis gyerekes történetem, mindössze
harminc oldalban.
Azóta sem hagytam abba az írást, de már komolyabban „űzöm”,
mint akkor. Kommunikáció szakon végeztem a főiskolán, ahol javarészt olyan
szabadon választható tárgyakat vettem fel, ami hozzásegített ahhoz, hogy fejlődjön
az íráskészségem, a fogalmazásom, szövegalkotásom. Mellette rendszeresen
olvasok hazai és külföldi szerzőktől.
Hogyan született meg a regény alapötlete?
A Viveca alapötlete egy álom során „bukkant fel”. Közel fél
évig ült az üres dokumentum a számítógépen egy mappában, ahol eredetileg A pap
és a katona címmel kezdtem volna el a regényt. Már úgy voltam vele, hogy
Lomtárba helyezem az egész mappát, mert úgysem lesz belőle semmi, amikor egyik
este olyan ihlet kapott el, hogy le is gépeltem belőle majdnem húsz oldalt.
Azután pedig csak jöttek, jöttek, jöttek az ötletek, míg végül két hónap alatt
megszületett a kész regény. Nem akartam második részt, mégis, olyan nehéz volt
elengedni a szereplők kezét, hogy továbbgondoltam a sztorit, és most boldogan
mondom, hogy nemsokára befejezem a második kötetet. Harmadik már nem lesz, hiszen
egy új, más műfajú történeten pörög az agyam.
Férjemmel végül összedugtuk a fejünket, s egy ütős címen
gondolkoztunk. Aztán a borító tervezésekor megalakult a végső cím is, melyben a
tervező, Halasi Miklós is segített. Így tehát mondhatom, hogy a végleges cím
mindhármunknak köszönhető. Így lett A pap és a katona cím helyett Viveca – A
félelem árnyai.
Helyszínünk Downtown
városa, ahol felbukkan a gonosz. Milyen technikával alakítottad ki ezt a fontos
helyszínt?
A könyvemben szereplő várost úgy szerettem volna
kialakítani, hogy egy nappali átutazónak csak egy szürke kisváros képét
mutassa, ami viszont az éj leszálltával véres harcszíntérré válik, ahol ember
emberrel, démon démonnal , ember-démonnal vívja élet-halál harcát, ahol nem
csak az élet, hanem az emberi szív és az emberi lélek is veszélybe kerül.
Egy pap és egy katona felveszi a harcot ellene és kitör a
háború. Miért pont ezt a két szakmát adtad a szereplőid kezébe?
A katona az emberek testi biztonságáért felel, míg a pap a
lelkek és a szívek tisztaságáért felelős. Ezek a dolgok nagyon fontosak,
meghatározó szerepet játszanak a mindennapi életünkben, főleg azokéban, akik
teljes életet szeretne élni.
A női főszereplőnk, Viveca, romantikus érzelmeket táplál az
atya iránt. Ez a fajta kapcsolat nagyon megosztó tud lenni. Nálad hogyan
fogadták?
A szerelemnek nem lehet parancsolni. Viveca egy érzelmekkel
teli lány, akinek a szeme felcsillan, mikor meglátja a vonzó férfit, az már
mellékes, hogy ez a férfi lefoglalt férfi, Isten embere. A pap is ember,
lehetnek és vannak is érzelmei, de hivatásából adódóan nagyon jól tudja ezeket
kontrollálni, és eldönti, hogy kinek szenteli életét a történet végén.
Az egész történetet áthatja a mágia; van olyan író, akinek a
művei inspirálták ezt a részt?
Nem. A fantáziám szüleménye az egész történet.
Az igaz, hogy a filmek terén is a kedvenceim a sci-fi,
fantasy, thriller és a horror műfajúak.
A regény a NewLine
Kiadónál jelent meg ebben az évben nyomtatott formában. Milyen a közös munka?
Szerencsére Mimi Taylorban és a kiadójában megtaláltam azt, amire
mindig is vágytam. Ő egy nagyszerű, megértő ember, aki mindenben támogatja és
segíti az íróit; helyesbítek, nem csak az íróit, hanem mindenkit, aki hozzá
fordul bármilyen kérdéssel, üggyel, bajjal. Az előző kiadómtól (ahol történelmi
kalandregényem jelent meg más néven) való távozás előtt már beszéltem vele,
akkor alapította meg a kiadóját, s már akkor beszéltünk a kiadás részleteiről.
A szerkesztője profi munkát végzett, amiből nagyon sokat tanultam. Nagyon
örülök, hogy a Viveca az ő kiadójának a gondozásában jelent meg. Természetesen
a további történeteimet is nála szeretném kiadatni.
Az olvasóid miként
fogadták a könyvet? Egyáltalán kaptál már annyi visszajelzést, hogy erről
érdemben tudj nyilatkozni?
Mind internetes felületen (moly.hu; facebook), mind
privátban kaptam visszajelzést már a Vivecáról. Nagy örömmel töltött el, amikor
ismeretlen emberek azt írták, hogy a munkatársaikat, ismerőseiket annyira
megfogta a történet, hogy ők maguk is vettek egy könyvet, és nem csalódtak.
Természetesen nem mindenkitől jött visszajelzés, de akik írtak, azoknak nagyon
tetszett a történet, s várják a folytatást. Olyan is akadt, aki tanácsokkal
látott el, mit hogyan lehetne még javítani, fejleszteni, hogy még jobb legyen a
soron következő történet. Olyan is volt, akinek nem tetszett, s félbe is hagyta
az olvasást. Egy író sem tud olyan könyvet írni, ami mindekinek elnyeri a
tetszését. De a visszajelzésekből csak tanulni lehet. Azért örülök, hogy első
„valódi” könyvesként örömmel fogadták Vivecát, és a többségnek nagyon tetszett.
A borítód nagyon misztikus. Ki tervezte és mennyire volt
közös munka a tervezés?
A borítómintát magam találtam az egyik interneten ingyen
hozzáférhető képgalériában. Én valójában egy misztikusabb állású, csuklyás
papot szerettem volna a borítóra, ám férjem javaslatára döntöttünk a misztikus
lányt ábrázoló képen. A borítótervezőm Halasi Miklós, akinek itt is szeretném
megköszönni a munkáját. A közös munka nagyon jól és gördülékenyen ment.
Elmondtam neki a terveimet, vázlataimat, s ő egy élesített, gyönyörűen
szerkesztett képet küldött nekem már szöveggel felszerelve. A hátlapot is közösen
csináltuk, mindent megbeszélve szerintem egy nagyon ütős borítót sikerült
összehoznunk.
Természetesen a további könyveim borítóját is vele szeretném
készíttetni.
Ha összességében visszagondolsz az egész folyamatra,
mennyire vagy elégedett a végeredménnyel? Esetleg van valami amin változtatnál?
Nagyon elégedett vagyok mindenki munkájával, aki segédkezett
abban, hogy a nyers kéziratból egy kész könyv legyen.
Nem változtatnék semmin sem. Ez az én írói stílusom.
Miért döntöttél a külföldi írói név mellett? Van valami
különleges jelentése Tanila Jensennek?
Erre azt a választ tudnám adni, hogy az én esetemben jobban
cseng ez a név, mint a sajátom. Szerintem jobban felkelti az emberek figyelmét.
Olyan különleges, dallamos csengése van. A Tanila név egy internetes
névgenerátor oldalon futott elém, míg a Jensen az Odaát cím sorozat egyik férfi
főszereplőjének a keresztnevéből jött.
Tudom, hogy már
javában készül a Viveca második része. Árulj el nekünk pár apróságot! Mikorra
várható? Mennyivel lesz mágikusabb, mint az előző rész volt?
A történet folytatása a Viveca – Feloldozás címet kapta, s
hamarosan befejezésre kerül. 2020 májusra tervezem a kiadását, amit már
közöltem is a kiadómmal. Remélem, azt a hatást érem el az olvasók körében,
melyet várok.
Ezt a részt a mágia irányítja, de mégsincs benne annyi, mint
az első részben. Itt inkább azon lesz a hangsúly, hogy a pap miként fogja
elszenvedni a rá rótt nehézségeket, s miként fogja véghezvinni az olyan lelkek
feloldozását, melyek a szívéhez közel állók elvesztésével fenyegetnek. Ebben a
részben is fellelhetők lesznek az első részben felbukkanó jelenetek: mágikus
szertartás, áldozatok, és sok sok kérdés, melyekre az olvasó a főszereplő
pappal együtt keresik a választ. Na és persze a végén az el nem maradhatatlan
csattanó.
Köszönöm a felkérést!
Tanila Jensen
Ha felkeltettük az érdeklődésedet, az írónővel felvehetitek a kapcsolatot a hivatalos Facebook-oldalán, a regényt pedig a NewLine Kiadónál rendelhetitek meg!
Ezúton kívánunk sok Viveca - rajongót az írónőnek!
Írta: Isabel
Írta: Isabel
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése