2019. november 15., péntek

Misztikum, kaland és szerelem hármasa - Interjú a Viveca szerzőjével





Tanila Jensen és Viveca című regénye azóta lázban tart, mióta tudom, hogy megjelent.  Bár a regényt eddig nem volt alkalmam olvasni, mégis a fülszöveg annyira megfogott, hogy mikor Nikivel arról beszélgettünk, ki az az írónő, akinek a könyve maximálisan érdekel, azonnal az ő nevét mondtam. Mint kiderült, őt is érdekli a történet, így örömmel vettük, mikor Tanila igent mondott a megkeresésünkre! Ismerjük meg a Viveca keletkezésének történetét, és azt, aki mögötte van!
 
Kérlek, mesélj, magadról az olvasóknak!  Az írás mennyire fontos területet képez az életedben?


Katonáné Fark Gabriellának hívnak, a Nyírségben élek férjemmel és csodás másfél éves kisfiunkkal. Az írás mindig meghatározó volt az életemben. Általános iskolában több mesemondó versenyt nyertem mind megyei, mind országos viszonylatban. Iskola után szívesen meséltem az óvodában az aludni nem akaró gyerekeknek, s talán ez vezetett ahhoz, hogy ne csak meséljem a történetet, hanem írjam is.

Az első ilyen próbálkozásom tizenkét évesen kezdődött, amikor szüleimmel az iskolára készülve rengeteg füzetet és papírt vettünk. Tisztán emlékszem, amikor leültem az ebédlőben a rengeteg üres füzet mellé, és tollat ragadtam. Megszületett az akkori kis gyerekes történetem, mindössze harminc oldalban.

Azóta sem hagytam abba az írást, de már komolyabban „űzöm”, mint akkor. Kommunikáció szakon végeztem a főiskolán, ahol javarészt olyan szabadon választható tárgyakat vettem fel, ami hozzásegített ahhoz, hogy fejlődjön az íráskészségem, a fogalmazásom, szövegalkotásom. Mellette rendszeresen olvasok hazai és külföldi szerzőktől.

Hogyan született meg a regény alapötlete?
 
A Viveca alapötlete egy álom során „bukkant fel”. Közel fél évig ült az üres dokumentum a számítógépen egy mappában, ahol eredetileg A pap és a katona címmel kezdtem volna el a regényt. Már úgy voltam vele, hogy Lomtárba helyezem az egész mappát, mert úgysem lesz belőle semmi, amikor egyik este olyan ihlet kapott el, hogy le is gépeltem belőle majdnem húsz oldalt. Azután pedig csak jöttek, jöttek, jöttek az ötletek, míg végül két hónap alatt megszületett a kész regény. Nem akartam második részt, mégis, olyan nehéz volt elengedni a szereplők kezét, hogy továbbgondoltam a sztorit, és most boldogan mondom, hogy nemsokára befejezem a második kötetet. Harmadik már nem lesz, hiszen egy új, más műfajú történeten pörög az agyam.

Férjemmel végül összedugtuk a fejünket, s egy ütős címen gondolkoztunk. Aztán a borító tervezésekor megalakult a végső cím is, melyben a tervező, Halasi Miklós is segített. Így tehát mondhatom, hogy a végleges cím mindhármunknak köszönhető. Így lett A pap és a katona cím helyett Viveca – A félelem árnyai.

Helyszínünk Downtown városa, ahol felbukkan a gonosz. Milyen technikával alakítottad ki ezt a fontos helyszínt?

 A könyvemben szereplő várost úgy szerettem volna kialakítani, hogy egy nappali átutazónak csak egy szürke kisváros képét mutassa, ami viszont az éj leszálltával véres harcszíntérré válik, ahol ember emberrel, démon démonnal , ember-démonnal vívja élet-halál harcát, ahol nem csak az élet, hanem az emberi szív és az emberi lélek is veszélybe kerül.

Egy pap és egy katona felveszi a harcot ellene és kitör a háború. Miért pont ezt a két szakmát adtad a szereplőid kezébe?

A katona az emberek testi biztonságáért felel, míg a pap a lelkek és a szívek tisztaságáért felelős. Ezek a dolgok nagyon fontosak, meghatározó szerepet játszanak a mindennapi életünkben, főleg azokéban, akik teljes életet szeretne élni.

A női főszereplőnk, Viveca, romantikus érzelmeket táplál az atya iránt. Ez a fajta kapcsolat nagyon megosztó tud lenni. Nálad hogyan fogadták?

A szerelemnek nem lehet parancsolni. Viveca egy érzelmekkel teli lány, akinek a szeme felcsillan, mikor meglátja a vonzó férfit, az már mellékes, hogy ez a férfi lefoglalt férfi, Isten embere. A pap is ember, lehetnek és vannak is érzelmei, de hivatásából adódóan nagyon jól tudja ezeket kontrollálni, és eldönti, hogy kinek szenteli életét a történet végén.

Az egész történetet áthatja a mágia; van olyan író, akinek a művei inspirálták ezt a részt?

Nem. A fantáziám szüleménye az egész történet.
Az igaz, hogy a filmek terén is a kedvenceim a sci-fi, fantasy, thriller és a horror műfajúak.

A regény a NewLine Kiadónál jelent meg ebben az évben nyomtatott formában. Milyen a közös munka?

Szerencsére Mimi Taylorban és a kiadójában megtaláltam azt, amire mindig is vágytam. Ő egy nagyszerű, megértő ember, aki mindenben támogatja és segíti az íróit; helyesbítek, nem csak az íróit, hanem mindenkit, aki hozzá fordul bármilyen kérdéssel, üggyel, bajjal. Az előző kiadómtól (ahol történelmi kalandregényem jelent meg más néven) való távozás előtt már beszéltem vele, akkor alapította meg a kiadóját, s már akkor beszéltünk a kiadás részleteiről. A szerkesztője profi munkát végzett, amiből nagyon sokat tanultam. Nagyon örülök, hogy a Viveca az ő kiadójának a gondozásában jelent meg. Természetesen a további történeteimet is nála szeretném kiadatni.
 
Az olvasóid miként fogadták a könyvet? Egyáltalán kaptál már annyi visszajelzést, hogy erről érdemben tudj nyilatkozni?

Mind internetes felületen (moly.hu; facebook), mind privátban kaptam visszajelzést már a Vivecáról. Nagy örömmel töltött el, amikor ismeretlen emberek azt írták, hogy a munkatársaikat, ismerőseiket annyira megfogta a történet, hogy ők maguk is vettek egy könyvet, és nem csalódtak. Természetesen nem mindenkitől jött visszajelzés, de akik írtak, azoknak nagyon tetszett a történet, s várják a folytatást. Olyan is akadt, aki tanácsokkal látott el, mit hogyan lehetne még javítani, fejleszteni, hogy még jobb legyen a soron következő történet. Olyan is volt, akinek nem tetszett, s félbe is hagyta az olvasást. Egy író sem tud olyan könyvet írni, ami mindekinek elnyeri a tetszését. De a visszajelzésekből csak tanulni lehet. Azért örülök, hogy első „valódi” könyvesként örömmel fogadták Vivecát, és a többségnek nagyon tetszett.
   
A borítód nagyon misztikus. Ki tervezte és mennyire volt közös munka a tervezés?

A borítómintát magam találtam az egyik interneten ingyen hozzáférhető képgalériában. Én valójában egy misztikusabb állású, csuklyás papot szerettem volna a borítóra, ám férjem javaslatára döntöttünk a misztikus lányt ábrázoló képen. A borítótervezőm Halasi Miklós, akinek itt is szeretném megköszönni a munkáját. A közös munka nagyon jól és gördülékenyen ment. Elmondtam neki a terveimet, vázlataimat, s ő egy élesített, gyönyörűen szerkesztett képet küldött nekem már szöveggel felszerelve. A hátlapot is közösen csináltuk, mindent megbeszélve szerintem egy nagyon ütős borítót sikerült összehoznunk.
Természetesen a további könyveim borítóját is vele szeretném készíttetni.
 
Ha összességében visszagondolsz az egész folyamatra, mennyire vagy elégedett a végeredménnyel? Esetleg van valami amin változtatnál?

Nagyon elégedett vagyok mindenki munkájával, aki segédkezett abban, hogy a nyers kéziratból egy kész könyv legyen.
Nem változtatnék semmin sem. Ez az én írói stílusom.

Miért döntöttél a külföldi írói név mellett? Van valami különleges jelentése Tanila Jensennek?
  
Erre azt a választ tudnám adni, hogy az én esetemben jobban cseng ez a név, mint a sajátom. Szerintem jobban felkelti az emberek figyelmét. Olyan különleges, dallamos csengése van. A Tanila név egy internetes névgenerátor oldalon futott elém, míg a Jensen az Odaát cím sorozat egyik férfi főszereplőjének a keresztnevéből jött.

Tudom, hogy már javában készül a Viveca második része. Árulj el nekünk pár apróságot! Mikorra várható? Mennyivel lesz mágikusabb, mint az előző rész volt?

 A történet folytatása a Viveca – Feloldozás címet kapta, s hamarosan befejezésre kerül. 2020 májusra tervezem a kiadását, amit már közöltem is a kiadómmal. Remélem, azt a hatást érem el az olvasók körében, melyet várok.

Ezt a részt a mágia irányítja, de mégsincs benne annyi, mint az első részben. Itt inkább azon lesz a hangsúly, hogy a pap miként fogja elszenvedni a rá rótt nehézségeket, s miként fogja véghezvinni az olyan lelkek feloldozását, melyek a szívéhez közel állók elvesztésével fenyegetnek. Ebben a részben is fellelhetők lesznek az első részben felbukkanó jelenetek: mágikus szertartás, áldozatok, és sok sok kérdés, melyekre az olvasó a főszereplő pappal együtt keresik a választ. Na és persze a végén az el nem maradhatatlan csattanó.



Köszönöm a felkérést!
Tanila Jensen

Ha felkeltettük az érdeklődésedet, az írónővel felvehetitek a kapcsolatot a hivatalos Facebook-oldalán, a regényt pedig a NewLine Kiadónál rendelhetitek meg! 

Ezúton kívánunk sok Viveca - rajongót az írónőnek!

Írta: Isabel

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Az szerző, aki éveket szánt a kutatómunkára - Interjú Kristin M. Furrierrel

Kristin M. Furrier írónő legújabb regénye kicsit más, mint az eddigiek. Bár egyszer már beszéltünk róla, most, hogy én is a végére értem az ...

Népszerű bejegyzések