2019. október 21., hétfő

Regény az ifjúságnak - Interjú a Tripiconi sztori szerzőjével


Robin O’Wrightly írónő számos könyvet hozott már a világra. Olvashatunk tőle ifjúságit (Tripiconi story-sorozat), romantikus szatírát (Erelem-trilógia), pszichothrillert (#Wetoo 1-2), utópiát (Andrea&Andrea), fantasyt (Krencz Nórával közös regénye, a Menedék, mely A követ második része), de a történelmi romantikus sem áll távol tőle (Emlékkönny). Személyes kedvencem ebből a sokaságból a Tripiconi, illetve mivel az ifjúsági oldalt szeretnénk erősíteni, ezért ma erről lenne szó, illetve kérdeznék az írónőtől ezt meg azt. Vágjunk is bele!



Először is szeretném, ha mesélnél nekünk arról, miért kezdtél el ifjúsági regényeket írni? Mikor szeretted meg ezt a műfajt?

Azt hiszem, az ifjúsági regényeket mindig is szerettem. Érdekes, mert gyerekként inkább felnőtt könyveket olvastam, mostanában meg javarészt ifjúságit olvasok, de a kettő között azért van átfedés is. A zsánerben való írás iránti igényt a saját gyerekeim hozták fel, illetve a felismerés bennem, hogy a mai kortárs magyar irodalomban nagyon kevés az ifjúsági regény.

Mennyi idő volt, míg teljesen megformálódott benned a regény világa?

Az alapvilág édesapámé, aki közel negyven évig nevelgette Tripicont vizuálisan. Én tizenöt éves koromban álmodtam egy háromjelenetes álmot és egy felvillanást, ami a sorozat alapjául szolgált, de csak huszonkét évvel később álltam neki leírni. Az Emlékkönny adta az első löketet a konkrét íráshoz, így lassan megszilárdult a váz, két évvel később pedig elkezdett kifolyni belőlem, mint az érett bor. Szóval sokáig szunnyadt, érlelődött bennem. Gyakorlatilag én is készen kaptam, mikor megnyitottam az elmebeli hordó csapját, csak ki kellett tölteni.

Ki az a szereplő, akinek képes lennél akár a „gonosz ikertestvérét” is megalkotni?

Képzeld el, van ilyen és meg is történik a sorozatban.  Egy nagyon kedves ismerősöm, aki emberként lelkileg és külsőleg is izgalmas teremtés, megihletett arra, hogy írjak a mintájára egy gonosz szereplőt. (A harmadik könyvben találkozhattok majd vele.) Utána pedig annyira magával ragadott, hogy egy jó karakter is megkapta az arcmását és a stílusát (ő a negyedik részben kapcsolódik be a történetbe). Ők persze egyáltalán nem ikrek, de a frászt fogják hozni az egyik szereplőre, akinek nincsenek jó emlékei az Elsővel, ám aztán összebarátkozik a Másodikkal.

A Tripiconi sztoriban minden megtalálható, ami izgalmassá teheti a regényt ennek a korosztálynak. Hercegek, hercegnők, medál, titokzatos fiú, majd jönnek a sellők is, szóval tényleg minden van itt. Mit gondolsz, a mai fiatalokat, akik többet és jobban használják a modern eszközöket, mennyire érdekli ez a világ? Sok fiatal olvasód van? Esetleg a gyermekeid elolvasták? Mit szóltak hozzá?

Igen, a gyerekeim elolvasták, sőt, nekik fel is olvastam a sorozat első négy részét, és az ötödiket félig. (Eddig öt rész van meg teljesen, a hatodik – felnőtteknek szóló – nagy részben, a hetediket pedig elkezdtem.) Szeretik, mert elsősorban nekik és róluk írtam. Vannak tizenéves olvasóim, akik várják már a folytatást, de a saját korosztályom is szívesen olvassa. Így derült ki, hogy ez a regényfolyam igazából kortalan. Persze a tizenkettes karikát azért rá kell aggatni, mivel vannak benne ijesztő, néhol kegyetlen jelenetek, és az érzelmi világa is inkább idősebbeknek való. A modern eszközök meglétén volt, aki felháborodott, hogy miért kell erről írni, pedig igazából kell, mert még mindig nem használják azokat jól elegen. És Tripicon elmaradott harminc évvel, így ezzel a titokzatos fiú-medál kombóval együtt kell felfedezniük, szóval mindennek oka van.

Ha már szóba jött az olvasótábor; milyen kapcsolatot ápolsz velük? Szoktatok találkozni esetleg könyvbemutatókon, rendezvényeken?

Leginkább online tartom velük a kapcsolatot, mivel mindenki rohan valahová, illetve elég széles körben, még külföldön is élnek olvasóim. Természetesen nagy könyves eseményekre, fesztiválokra, előre egyeztetett találkozókra lehet időzíteni, ilyenkor könnyes és csodálatos ölelkezések szoktak kibontakozni az óriási beszélgetések előtt.

Egy picit szeretném, ha az író mögé is látnának az olvasóink. Jómagam is tudom, hogy mennyire nehéz a mai magyar irodalom világában érvényesülni, és itt nem az írásra, mint folyamatra gondolok. Marketing nélkül ez az ágazat haldoklóvá válik. Te hogyan küzdöd le ezt az akadályt? Egyedül csinálod, vagy kapsz segítséget?

Na, igen, ez a része nekem nem a kedvencem, be kell vallanom. Ha megtehetném, a marketinget nálam érdemesebb szakemberek felé hajítanám el jó messzire.  De amíg nincs ilyen lehetőségem, muszáj nekem csinálnom, de szerencsére vannak segítségeim. Most pont egy nehéz időszak végére akarok pontot tenni, amikor a marketing egyáltalán nem ment, vagy akadozott. De csinálni kell, nincs mese, ebben nincs, a történeteimben van.

Egy írónő ismerősöm egyszer azt mesélte, hogy támogatást kapott egy hűséges olvasójától. Én még nem éltem át ezt a szívet melengető érzést, bár nem is vagyok olyan régen a pályán, mint akár te is. Neked volt már hasonlóban részed? Ha igen, valóban olyan jó érzés, mint aminek én képzelem?

Igen, nemrégiben egy nagyon kedves olvasóm szervezett nekem és írótársnőmnek, Nórának egy könyvbemutatót. Sokat segít nekünk lelkiekben is, az elmúlt nehéz időszakomban nekem sokszor adott erőt ahhoz, hogy ne adjam fel. Ez nagyszerű érzés, mert nem egyedül harcolsz a könyveid létjogosultságáért, és nincs ennél jobb visszajelzés arról, hogy jó az, amit vagy ahogy írsz.

Szintén egy ismerősöm egyszer azt mondta nekem: „egy író csak egy műfajban alkothat maradandót”. Mint látjuk, te ellenpélda vagy, ám érdekelne a véleményed erről a kijelentésről.

Hú, hát remélem, tényleg sikerül maradandót alkotnom, persze jó értelemben. Köszönöm a bizalmat, igazából én nem értek egyet, már csak azért sem, mert nem vagyunk egyformák és a sorsunk, elhívatásunk sem ugyanaz. Valakinek egy zsáner áll jól, Agatha Christie-től például nem tudnék elképzelni valami rom-erót, pedig biztos jól írta volna meg, de mégsem az volt az ő pályája. Mások azonban zseniálisan fejezték ki magukat sokféle zsánerben, pl. C.S. Lewis, aki helytállt a sci - fi, a fantasy és a tanító keresztyén irodalom területén is. Én is szeretnék hozzá hasonló lenni, ő a példaképeim közé tartozik (mondjuk Agatha is, de ez más kérdés  ).

Végül szeretnék a Tripiconi-rajongóknak kedveskedni: mikor olvashatjuk bármilyen formában a harmadik részt? A napraforgónak hányszor kell még a fejét a Nap felé fordítani? Remélem nem sokat, mivel sajnálnám, ha ez a szép virág nem lenne tanúja a megjelenésnek.


Ez egy nagyon jó kérdés, sajnos én napraforgóügyben csak a szép sárga virágszirmai közötti bársonyos felület érett formájának elfogyasztásában vagyok szakavatott – lásd szotyi. Előtte még a második résznek is papírformát kellene öltenie, mivel az egyelőre elektronikus formában van csak. Igazából a harmadik részt is meg lehet oldani csak elektronikus formában, de nem tudom, így mennyien olvasnák. Alapvetően még mindig papírfixáltak vagyunk, én is, bár elég sok ebookot olvasok. Megmondom őszintén, szívesen adnám ki nyomtatva, egyszerre a következő résszel, hogy a pentalógia első fele, Az amulett rejtélye, a Város a föld alatt és A lantidák felfedezése együtt meglegyen, de ehhez elég sok anyagi háttér szükségeltetik. Szóval tervben van, mindenképp megjelenik, ha a napraforgó elszédül addigra, akkor is.
Most azonban egy másik elektronikus könyv, illetve jövőre, a száz évvel jubiláló Emlékkönny papírkiadása tervezett, hogy nagyjából sorrendben maradjak. Ugyanakkor úgy terveztem, hogy addigra megjelenik a negyedik Tripiconi sztori, Az elfelejtett herceg, mivel az is kapcsolódik a jubileumhoz (száz éve született meg a sorozatban szereplő Ponti-házat alapító Giovanni-Battista Ponti herceg). Azonban ez elcsúszott, és minden könyvem közül pont a Tripiconi sztori sorozat bánta, amit nagyon sajnálok. Ha tehetném, mindet egyben kiadnám, tényleg. Viszont annyi könyvem áll már sorban, hogy komolyan, nem tudom, melyik ujjamat harapjam… Egy lottóötös jólesne, az megoldaná ezt a problémát. Már csak játszanom kéne…



Ha felkeltettük az érdeklődéseteket, rendeléseteket leadhatjátok a 

Mogul Kiadónál
NewLine Kiadónál (Csak elektronikus formában kapható!)
Mint fent említettem, több könyv közül is tudtok válogatni!


Robin elérhetőségei:

Weboldal, ahol lehetőségetek van bele is olvasni a regénybe!



Facebook-csoport

Írta: Isabel

Anita Boza - Elrabolt szerelem

A könyvet még tavaly kaptam édesanyámtól és a borítója teljesen lenyűgözött. Nagyon kellemes látvány, emiatt nagy reményekkel vágtam neki az...

Népszerű bejegyzések