Németh Miklós- Szellembolygó című regénye egy olyan jövőbe kalauzolja el az olvasót, ahol a technika fejlettségi szintje messze túlmutat jelenlegi tudásunkon. Ez a téma jó pár kérdést felvetett bennem, így nagyon hálás vagyok, amiért a szerző elfogadta a felkérésemet!
Kérlek, pár szóban mutatkozz be az olvasóknak! Hogyan kerültél közel az írás világához?
Németh Miklós vagyok. Vas megyében születtem 1997-ben. Ott végeztem az iskoláimat is. Egy érettségivel és egy gépi forgácsoló szakmával büszkélkedhetek. Az írás valamilyen minőségben mindig is az életem része volt azt hiszem. Már kiskorom óta folyamatosan találtam ki újabb és újabb történeteket. persze az elsők minőségben nagyon elmaradnak a maiaktól, de még szinte mindenre emlékszem. Már általános iskolában elkezdtem leírni egy-egy történetemet, de ezek mindig félbe maradtak. Aztán középiskolás koromban döntöttem úgy, hogy ideje lesz befejezni végre egyet. Az első befejezett sztorim egyenlőre a "fiókomnak" maradt meg csupán. Aztán jelentkeztem pár novellámmal pályázatra, de sajnos nem sikerült velük nyernem. Viszont nem adtam fel. Úgy döntöttem, hogy egy teljes könyvet fogok írni és ki fogom adni lesz ami lesz.
Térjünk rá a fentebb említett történetre! Orosz Andor egy átlagos életet élő férfi, ám a sors úgy hozza, hogy őt választják ki egy idegen bolygón történő élet felkutatása során. Mi adta az alapötletet? Van olyan szerző, akinek a műve hatással volt rá?
Nos, ha őszintének kellene lennem, csak úgy eszembe jutott. Na jó ez nem teljesen igaz így. Mindig mikor kitalálok egy új alaptörténetet azt elkezdem fejben bontogatni. Mikor ez eszembe jutott folyamatosan gondolkodtam rajta és így egyre tovább és tovább képződött. A legelső tervből csupán az alap konfliktus ami megmaradt. A történet kezdete és a probléma ami a lényeghez vezet. Onnan viszont nagyon sok ötletem volt, hogy miként folytathatnám. Aztán amint a végleges verzió megjelent a fejemben már nem tudtam máshogy elképzelni. Miután elérkeztem addig, hogy elkezdjem írni a kéziratot persze voltak kisebb ötlet források. Apróbb részletekhez szükségem volt rá, de az alapötlet úgy hiszem, hogy teljesen egyedi. Bár tévedhetek is.
Magánemberként szívesen lennél a főszereplőd helyében? Esetleg van valamiféle tapasztalatod?
Őszintén szólva a legkevésbé sem. Jól jön az embernek néha egy kis egyedüllét, de nem ilyen szinten. Személy szerint bele gondolni sem nagyon szeretnék, hogy egy ilyen vagy ehhez hasonló helyzet velem is megtörténhet. Az én tapasztalataimmal ilyen téren úgy hiszem nem sokáig bírnám akár egy őserdőben is. Talán az első vadállattal való találkozásig. Vagy az első olyan élelem forrásig, amiről nem tudom, hogy jobb lenne távol maradni.
Mik azok a dolgok, melyeket hasonlóan vagy éppen másképp reagálnál le?
Például biztos, hogy én is próbálnék a szuper intelligens számítógépemre hagyatkozni. Azt hiszem ez egy jó döntés lenne bárki részéről. A búvóhely keresését is hasonlóan tenném. Viszont én biztosan nem keresném a bajt. A gyanús helyeket messziről elkerülném amíg csak lehetne.
Mi segített az idegen bolygó világának megalkotásában? Esetleg végeztél kutatást a természettudományok területén? Ha igen, mennyi időt vett igénybe?
Szerettem volna egy a Földhöz nagyban hasonló bolygót alkotni. Egy olyan bolygót amiről el lehet hinni, hogy az létezik. Szerettem volna, hogy az emberek látni akarják a leírt kinézete miatt, ezért is a szín választás. Viszont azt akartam, hogy kicsit nyomasztó is legyen az alap történet miatt. Így jött a ritka és meglehetősen furcsa növényzet.
Elizabeth egy szuper intelligens számítógép, ami segíti Andort a boldogulásában. Hogyan sikerült megalkotnod őt?
Ehhez volt egy ihlet forrásom. Az egyik kedvenc videójátékom. Megnevezni nem szeretném, ha nem gond. Szerettem volna egy olyan karaktert, aki mindig tudja mit kell tenni. Aki ha kell azonnal segít. Viszont a sok segítség mellett legyen egy kicsit bosszantó is. Hisz ha egy ember egyedül marad majd talál egyetlen társat abban biztos, hogy keresni fog egy hibát amin moroghat. A továbbiaknál Aztán elengedtem a fantáziámat. Ne csak egy egyszerű számítógép legyen, aki ha azt kérik tőle összead 3147-et 5987-el egy másodperc alatt. Azt szerettem volna, hogy lehessen hozzá kötődni. Na nem csak Andornak, hanem az olvasónak is. Remélem ez sikerült.
Melyik rész a kedvenced és miért?
Olyan ez mint egy anyától megkérdezni, hogy melyik a kedvenc gyereke. Persze erős túlzással élve. Nos, ha mindenképpen választani kellene én azt hiszem a kilövést mondanám. A visszaszámlálásra büszke vagyok. Mikor írtam már akkor nagyon tetszett és azóta is szeretem azt a részt. Próbáltam beleélni magam a helyzetbe, hogy megtudjam ilyenkor egy ember mikre gondolhat. Na, de ezen kívül még ott van a rajz felfedezése. Vagy akár amihez van egy illusztráció Andor szeméről. Nem szeretnék túl spoileres lenni így inkább nem írom le konkrétan ha nem baj.
A regény a Publio Kiadó gondozásában jelent meg. Milyen volt a közös munka?
Nos, mint az életben szinte semmi, így ez sem ment zökkenő mentesen. Kisebb gondok voltak amiket meg kellett oldani, de szerencsére ez sikerült. Ezen felül azonban minden jól sikerült. Egy nagyon kedves és jól dolgozó szerkesztőhöz került a kéziratom. Aztán engedték, hogy saját borítót terveztessek és ezen felül illusztrációkat helyezzek el bele. Természetesen az illusztrációkat és a borítót is egy közeli jó barátom készítette. Úgy gondolom ezek az illusztrációk sokat tudtak emelni a könyv színvonalán. Ezúton is szeretném megköszönni ennek a barátomnak, hogy számíthattam a segítségére.
Hogyan fogadták a történetet az olvasók? Kaptál már olyan visszajelzést, amely valamilyen formában maradandó élményt okozott?
Kettőt tudnék kiemelni. Ez a kettő nagyban hasonló egymáshoz. Az első egy barátom véleménye. Egy hölgyről van szó. A párja megvette a könyvet, hogy amint lesz rá ideje kiolvassa. Közben, ahogy ideje engedte ez a barátom is bele olvasott noha nem rajong a scifikért. Ellenben azt mondta, hogy nagyon tetszik neki az írásmódom így amint lesz ideje rá biztosan kiolvassa. Na és persze elmondta, hogy büszke rám, ami nagyon jól esett. A második pedig pont a te véleményed. Hisz te is leírtad, hogy nem áll közel hozzád ez a műfaj. Ennek ellenére tetszett ahogy írtad elnyerte a tetszésedet. Ez pedig nagyon jó érzés, hogy még ha nem is rajong valaki a műfajért az én könyvem mégis képes megfogni.
Szerzőként melyik volt az a pillanat, amivel teljesen, illetve legkevésbé voltál elégedett az alkotás során?
Több ilyen is volt. Elégedett voltam mikor úgy döntöttem elkezdem. Elégedett voltam minden fejezet végeztével. Elégedett voltam mikor befejeztem. Elégedett voltam, amikor annyi ötletem volt, hogy szinte le sem álltam az írással. Aztán voltak viszont a napok mikor leültem a laptop elé és megnyitottam a kéziratot, de talán egy karaktert sem adtam hozzá. Ilyenkor mérges voltam magamra. Hisz tudtam, hogy akarom folytatni, de valahogy nem bírtam semmit írni. Vagy volt olyan mikor körülbelül öt oldallal előre jártam fejbe. Tudtam mi lesz ott, de nem tudtam mit írjak az adott helye, hogy eljuthassak addig. Ezek egyszerre voltak jó és rossz pillanatok.
A borítóterved mi alapján készült?
A borítót teljesen arra a barátomra bíztam aki készítette. Elmondtam neki miről is szól nagyjából a könyv. Milyen a hangulata. Ő pedig elkészítette. Nem volt első, második sem harmadik változat. Ez az egyetlen készült. Annyira megtetszett, hogy gondolkodás nélkül küldtem tovább a kiadónak mondván ez az ami kell a könyvemre. Hisz szokták mondani, hogy a könyvet ne a borítójáról, de tudjuk jól mi az igazság. Az olvasó a borítóval találkozik először.
Elárulnál nekünk pár információt arról, milyen terveid vannak 2022-re?
Jelenleg egy pályázatra írok egy könyvet. Nagyon leköti a szabad időmet, míg nem lesz kész. Elég más témakör, mint a Szellembolygó. Nagyon sok kutatómunkát kell hozzá végeznem így lassú a haladás. Azonban úgy gondolom ha elkészül elég erős lesz a téma és az alaptörténet a pályázaton való siker eléréséhez. Aztán meglátjuk mi történik. Emellett gondolkodtam azon is, hogy az interneten egy-egy novellát megjelentessek. Viszont nem tudom, hogy erre mekkora lenne az igény. Még ötletelek aztán meglátjuk mit hoz az élet.
A blog nevében további sok sikert szeretnék kívánni a szerzőnek!
Amennyiben felkeltettük az érdeklődésed, keresd a hivatalos Facebook-oldalát, vagy a regényét az Underground Kiadó kíválatában!
Írta: Isabel
Korrektúrázta: NiKy
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése