A most következő kis mese a legkisebbeknek szól. Egy kisnyuszi esti rutinját ismerhetjük meg, aki természetesen nem nagyon szereti abbahagyni a játékot.
Az anyukája természetesen nagyon türelmes vele: fürdenek, vacsoráznak, majd irány az ágy és az esti mese.
Az anyukája természetesen nagyon türelmes vele: fürdenek, vacsoráznak, majd irány az ágy és az esti mese.
Nyelvezet szempontjából megfelel a célközönségnek, igaz, az állandó mamizás picit kellemetlen emlékeket idéz fel bennem.
Mikor óvodás voltam, megkérdezték tőlem, hogy szólítom az anyukámat: anyunak vagy mamának. Azt feleltem, hogy anyának, mert nekem a mama az a nagymamát jelenti. Erre csúnyán leteremtettek, azt mondták, hogy az édesanyát is jelentheti, és kicsit azt éreztették velem, hogy butuska vagyok. Bár még eléggé kicsi voltam ekkor, ez az élmény nagyon megmaradt, így nem is igazán szeretem ezt a szót.
Mikor óvodás voltam, megkérdezték tőlem, hogy szólítom az anyukámat: anyunak vagy mamának. Azt feleltem, hogy anyának, mert nekem a mama az a nagymamát jelenti. Erre csúnyán leteremtettek, azt mondták, hogy az édesanyát is jelentheti, és kicsit azt éreztették velem, hogy butuska vagyok. Bár még eléggé kicsi voltam ekkor, ez az élmény nagyon megmaradt, így nem is igazán szeretem ezt a szót.
Mindazonáltal ahány ház, annyi szokás, minden családban másképp nevezik a családtagokat és ettől eltekintve nagyon aranyos történetet kaptam.
Viszonyt! Ennyire aranyos grafikával jó rég nem találkoztam! Annyira szép és igényes, hógy órákig nézegettem. Elképesztő, hogy az illusztrátor ennyire odatette magát! Ha másért nem is, ezekért igenis megéri megvenni a könyvet!
Kisfiúknak, kislányoknak is bátran ajánlom körülbelül két éves kortől! A történet nagyon rövid így esti felolvasásnak tökéletes. Sőt, akár kisnyuszival együtt is el lehet végezni az esti rutint, így a kicsiknek nem lesz annyira ilyesztő a fürdés, vagy a fogmosás.
Írta: Isabel
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése