A most következő humoros gyerekkönyv olyan nagy hatással volt rám, hogy hetekkel az olvasás után is gond nélkül el tudom mondani róla a véleményemet!
Annyit kacagtam rajta, hogy a könnyeim is potyogtak olvasás közben.
A szerző állatokat mutat be kicsiknek és nagyoknak, de nem a megszokott formában. Mindegyik önmagáról mesél szórakoztató történeteket, vagy egy olyan tulajdonságáról mesél, ami különlegessé teszi őt az állatvilágban. Humoros, fiatalos nyelvezete pedig felejthetetlenné teszi a szereplőket!
Találkozhatunk itt madarakkal, házállatokkal, kétéltűekkel, bogarakkal, hüllőkkel, háziállatokkal is, tehát mindenki megtalálhatja a kedvencét.
A tanítószándék kiemelkedő: nemcsak a külső tulajdonságait ismerhetjük meg az állatoknak, de szó esik a lakhelyükről és arról is, miképpen biztosíthatunk élhetőbb környezetet a számukra.
A mai felgyorsult, egyre digitálisabb világban fontosnak tartom, hogy visszatérjünk a természetbe és megismerjük azt, ami körülvesz minket. Az iró humorral ugyan, de a szomorú valóságot tárja elénk, melyekre igenis figyelmet kell fordítanunk. Mi mindannyian együtt élünk ezen a bolygón és azt gondolom, hogy felelősséggel tartuzunk azért, hogy a körülöttünk lévőlnek - pláne a nálunk gyengébbeknek - a lehető legjobb életet biztosítsuk. Ez a könyv ebben is nagy segítség lehet - nemcsak gyerekeknek!
Gazdagon illusztrált, bár anélkül is tökéletes szórakozást nyújt. Gördülékenyen olvasható, akár egyedül is, mivel a történetek nem hosszúak.
Pár napja tudtam meg, hogy ez a folytatása a Segítség, ember! című regénynek, így amit lehetőségem lesz rá, mindenképpen el szeretném azt is olvasni! Ez volt az első könyvem a szerzőtől, de biztos, hogy nem az utolsó!
