2021. január 18., hétfő

Varga Bea - A siker tintája


 Akik követik a blogot, vagy kicsit ismernek, tudják, szeretek írni és tanulni is! Soha nem éreztem kellemetlennek, ha a nálam jobbaktól, tapasztaltabbaktól tanulhatok, hiszen az ember csak így fejlődik és válik jobbá az élet minden területén.
Nem Varga Bea könyve volt az első, amit az írás tanulás miatt elolvastam. Viszont az övé az egyik legkülönlegesebb és ezt az állítást mindjárt meg is indoklom.

Az első, ami felkeltette az érdeklődésem, hogy magyar szerző írta magyaroknak! Ez azért fontos, mert  - bár imádom Stephen King - Az írásról című könyvét - itt mégiscsak magyar nyelvtannal, szövegkörnyezettel, gondolkodásmóddal találkozunk. Valljuk be, aki ezen a nyelven szeretne bármilyen területen írni, annak ezt a gondolkodást, felépítést kell nagyon jól ismernie. 
Hozzátenném, hogy itt szófajokról, mondatelemzésről, stb. mert ez nem nyelvtankönyv. Mégis át tudja adni nyelvük olyan, fontos részeit, amelyek nélkülözhetetlenek az írásban történő jó kifejezésmódhoz.

Második pontként az életszerű példákat emelném ki. Nemcsak leírásokat talál az olvasó arról, hogy ezt vagy azt hogyan kell leírni/megfogalmazni, de a szerző példákon mutatja be a hibákat és a helyes megoldási módokat is. Ez különösen hasznos azok számára, akik nem tudnak részt venni íráskurzusokon, vagy elmenni iskolába. Ezt a tábort erősítem én is, szóval ez nagyon pozitív tapasztalat volt!

Harmadik pontnak hagytam a kedvencemet az egész műből: a gyakorlófeladatokat! Mindig imádtam leellenőrizni a tudásomat és most végre az írás területén is lehetőséget kaptam erre, anélkül, hogy bárkinek meg kelljen mutatni a válaszaimat! Mikor megláttam, hogy néhány fejezet végén ilyesmire is van lehetőség, jó sokáig vigyorogtam. Hiszem, hogy az elmélet akkor tud gyakorlattá válni, ha nemcsak megtanuljuk, de hasznosítjuk is. Az ebben a témában olvasott könyveim közül ez volt az első, amiben lehetőség volt erre. A szerző még külön helyet is hagyott a válaszoknak, bár én kis cetlikre írtam a gondolataimat - egyrészt nem volt szívem beleírni a könyvbe - másrészt meg kíváncsi leszek pár hónap múlva miket fogok válaszolni és így meg tudom vizsgálni a fejlődésem. Külön köszönet ezért a részért!

A negyedik pont kapcsolódik az előző gondolatmenetemhez, ez a mű ugyanis biztosan többször olvasós lesz a számomra. Bár könnyed és lényegre törő,  mégis szinte az egész irodalmat felöleli és rengeteg kérdésre válaszol. Külön taglalja a zsánereket, szó van a világfelépítésekről, érinti a helyesírást és a megfelelő szóhasználatot... fel sorolni sem egyszerű mennyi mindent találhat magának benne egy leendő író.  Azonban pont emiatt, aki komolyan gondolja az írást, kénytelen lesz többször a kezébe venni. Mi felnőttek tudjuk - semmit sem lehet egyszeri olvasással megtanulni, pláne nem átültetni a gyakorlatba. Újra és újra át kell nézni részeket, hogy aztán a végén 100% legyen az ismeretelsajátítás.
Itt jegyezném meg, hogy azoknak is ajánlom a könyvet, akik nem szeretnének komolyabban írással foglalkozni, mert sok érdekes és hasznos információhoz juthat.

Az ötödik pont pedig a borító! Igen tudom ezt mindig megemlítem, de ez annyira jól néz ki! Ráadásul elegáns is, olyan, ami gyönyörűen mutat a polcon!
Igaz, én szándékosan nem ott fotóztam: éppen egy kéziratomon dolgoztam, a könyv segítségével, mikor eszembe jutott, hogy ennél jobb alkalmat nem találhatok a fényképezéshez. 

Összességében nagyon jó szívvel ajánlom mindenkinek, aki szeretne az írással foglalkozni, vagy csak megtanulni azt!

Ezúton szeretném megköszönni a Könyvmolyképző Kiadónak, hogy biztosítottak számomra egy példányt a könyvből!

Ha felkeltettem az érdeklődésed, a Kiadó várja a rendelésed!

Írta: Isabel

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Anita Boza - Elrabolt szerelem

A könyvet még tavaly kaptam édesanyámtól és a borítója teljesen lenyűgözött. Nagyon kellemes látvány, emiatt nagy reményekkel vágtam neki az...

Népszerű bejegyzések