2021. szeptember 15., szerda

A szerző, aki arra biztat minden szülőt, hogy ne aggódjon, ha a gyerek nem szeret olvasni, hiszen csak meg kell találni a neki megfelelő könyvet - Interjú Kristin M. Furrier írónővel

Fotó: Vitovszki Szilárd

Kristin M. Furrier ifjúsági regénye üde színfolt volt az olvasmányaim között. Az elveszett múlt egy kalandokban és tanulságokban gazdag történet, fiatalokról fiataloknak. 
A következő percekben az írónővel készült interjút olvashatjátok, amelyben arról is beszélgettünk, hogyan lehet rávenni a kamaszokat az olvasásra! Tartsatok velünk!

Az Elveszett múlt egy nagyon könnyen megszerethető olvasmány kamaszoknak. Honnan jött az alapötlet? 

Ez a történet is nagyon régóta bennem volt már. Pontosabban csak az alapszála a történetnek, írás közben bontogattam ki a részleteket. Láttam egy képet egy gyönyörű vízimalomról, és onnantól kezdve a helyszín is adott volt. Számomra mindig is nagyon motiválóak tudtak lenni a képek, festmények, valamint maga a történelem. Elgondolkodtatnak, ihletet adnak. Hihetetlen sodrást tud bennem elindítani ennyi külső hatás. 

Mi volt a célod a regény megalkotásával?
 
Az alaptörténet, egy szórakoztató ifjúsági regény. De, soha nem csak cselekményekről írok. Mindig van egy komolyabb érzelmi szál, ami feldolgozásra kerül a sztorin keresztül. Itt az elfogadás, és a tolerancia volt az alappillér. Sajnos nagyon eltűnőben vannak ezek a fontos tulajdonságok az emberek között. Pedig a tolerancia az egyik legfontosabb jellemvonás, amit életünk során használnunk kell. Mert ha igazán szeretnél valamit, akkor tolerálod a számodra kevésbé elfogadható körülményeket is. Persze pozitív értelemben. 

A helyszíned egy kitalált környezet, de nagyon érezni benne a hazaszeretetet. Melyik városunk szolgált inspirációul? 

Eger városában képzeltem el a történetet. Valami oknál fogva, amit még én sem tudtam megfejteni mi az, mindig is nagyon szerettem Egert. Szerintem az ország egyik legszebb, és legromantikusabb városa. Sőt, a szülővárosomon kívül az egyetlen város, ahol nem tévedek el! Viszont annak ellenére, hogy rengetegszer megfordultam már ott, nem olyan szintű helyismeretem van a városról, hogy ténylegesen Eger legyen a helyszín. Ezért született meg Egerkövesd, ahol a történet játszódik, hogy ne ütközzön a valóság a képzelettel. 

Főszereplőnk Móric, egy nagyon okos fiatalember, aki szereti a természetet. Ez a két jellemvonása az, amely olyan hitelessé tette a szememben. Mennyit dolgoztál a karakterén? 

Három eltérő karaktert kellett megalkotnom, hogy fel tudjak állítani egy baráti háromszöget, ami a konfliktust okozza. Igazából Móric karaktere volt a legkönnyebb, amin a legkevesebbet kellett gondolkoznom. Ő egy tipikus „lassú víz partot mos” egyéniség. Talán pont a nyugodtsága és megfontoltsága teszi őt szerethetővé. Móric sosem keresi magától a bajt, és a kalandot. Elfogadja, amit az élet nyújt. Pont ezen tulajdonságai miatt kapott két ennyire bevállalós barátot. Az ellentétek vonzzák egymást minden téren. 

A regény fő szála az időutazás. Volt benned egy kis félsz miközben ezeket a részeket alkottad? Mennyire érezted kihívásnak? 

Az időutazás kellett a történet megértéséhez. Egy apró része ez a könyvnek, de annál inkább átérezhetővé akartam tenni a jelenetet. Nem volt bennem félelem ezzel kapcsolatban, azt próbáltam inkább szem előtt tartani, hogy érthető legyen a fiatalabbak számára is. Szerettem ezen a részen dolgozni. Egy pici csepp volt ez a tengerben, de annál jelentősebb.

Ezt a könyved már a NewLine Kiadónál kereshetik az olvasók. Mesélnél egy kiadóváltásról és az azóta szerzett tapasztalataidról? 

A kiadó váltás sosem könnyű egyik félnek sem. Hosszú, és nehéz döntéseket kell meghozni, ami ugye kívülről nem látszik, de jogi oldala is van az írásnak, amit komolyan figyelni kell. Négy könyvem jelent meg az UGK kiadónál, és sokáig náluk voltam. Azonban néha érzi az ember, hogy váltani kell. Nekem most volt ez a pont. A NewLine kiadó számomra egy messziről figyelt kiadó volt, nem ismertem őket. De nagyon gyorsan egymásra hangolódtunk, én úgy gondolom. Bármiben segítenek, amire szükségem van, és nagyon támogató csapat. Nagyon szuper szakemberekkel dolgozhattam a könyvemen.

Az illusztrációk nagyon illenek a szövegkörnyezethez. Mennyi beleszólásod volt készítésükbe? 
Az illusztrációkat Magyar Beatrix készítette. Odaadtam neki a nyers kéziratot, elolvasta, és felvázolta, hogy ő miket szeretne megrajzolni. Teljesen szabadkezet adtam, annyi volt az egyeztetés, hogy megmutatta mindig, ami elkészült, én pedig jóváhagytam. Összesen 15 darab kép került a könyvbe. Pont ezért én is nagy izgalommal vártam az új rajzokat, hiszen teljesen ő álmodta meg őket. 

Milyen visszajelzéseket kaptál eddig? 

Úgy gondolom nagyon jók az eddigi visszajelzések. Volt bennem egy kis félsz, ugyanis először dolgoztam úgy, hogy valós személyről mintáztam karaktert. Kihívás volt, a megjelenítés, a stílus átadás, és kíváncsi voltam mi lesz a vélemény róla. Mindig érdeklődéssel várom, ki milyen véleményt ír/mond arról a karakterről.


Szerinted hogyan lehet rávenni a mai kamaszokat a számukra hasznos művek elolvasására? 

Kamaszokat rávenni, hogy olvassanak, egyáltalán nem könnyű feladat. Főleg ha nehezen olvasó fiatalokról van szó. Mindenképp példát kell  hogy állítsunk eléjük azzal, hogy látják, mi is olvasunk. Ám még ezzel együtt sem könnyű. Viszont tapasztalatból mondom, akkor sem kell megijedni, ha a hat éves gyerek nem szeret még olvasni. El fog annak jönni az ideje, mikor nyitni fog a könyvek világa felé. Csupán a megfelelő könyvet kell megtalálni számára, amit ki akar majd nyitni.

Mivel készülsz legközelebb? Lesz új könyv még az idén?

Idén nem tervezek újabb kiadást. Semmiképp nem szeretném, hogy a minőség rovására menjen a mennyiség. Másrészt jelentkeztem egy írói kurzusra, amit szeretnék elvégezni, ha minden a terveim szerint alakul. 
De természetesen dolgozok egy új kéziraton, ami szépen kerekedik kifelé. Ha valaki olvasott tőlem, az ismeri a stílust, amit magaménak mondok. Ebben különösebb változás nem lesz. Viszont ismét olyan dologgal készülök, amivel még sosem próbálkoztam. Ezek persze írástechnikailag kihívások, de jó egy kicsit változatosan dolgozni. Egyébként most nem annyira ifjúsági regénnyel fogok jönni, hanem visszasétálok egy kicsit a családregények birodalmába. Ahol egy újabb gyarló emberi tulajdonság fogja behálózni a történet egészét. 
Köszönöm szépen a megkeresést!

A blog nevében is sok sikert kívánok az írónőnek!

Amennyiben felkeltettük az érdeklődésed, érdekességekért keresd Kristin hivatalos Facebook-oldalát vagy a könyveit, a NewLine Kiadó kínálatában!

Írta: Isabel

2021. szeptember 8., szerda

Az írónő, aki szereti ötvözni a zsánereket - Interjú Szilágyi Helénával, a Grimm: Sötét Mesék szerkesztőjével


Szilágyi Heléna, a Grimm: Sötét Mesék antológia szerkesztője és egyik írója nagyot robbant a regényével. Több alkotótársával együtt olyat alkotott, ami teljesen levett a lábamról. Emiatt nem maradhatott ki a vele való beszélgetés sem - rengeteg kérdésem van és alig várom, hogy választ kaphassak rájuk!
Gyertek, és pillantsunk be együtt a kulisszák mögé!

Pár szóban bemutatkoznál a blog olvasóinak? Mióta foglalkozol írással/szerkesztéssel?

Írással már gyerekkorom óta foglalkozom. Állatmesékkel kezdtem, 12 évesen fejeztem be az első történetemet, a Tapmancs és Barátait. Még A5-ös füzetekbe írtam és pár barátnőm napról-napra várta a folytatást. Sajnos, a négy füzetből kettőt elhagytam, és aztán nem is folytattam a történetet. 14 évesen vágtam bele az Utazás a múltba című regényembe, amit majdnem 3 évig írtam. Ez azóta meg is jelent. 
Nem tartom magam szerkesztőnek, a Grimm esetén mondjuk úgy, hogy projektmenedzser voltam. Összefogtam a kis csapatunkat, emlékeztettem őket a határidőkre, többeknek segítettem jobb formába hozni a novelláját. 

Mikor találkoztál először a Grimm-fivérek alkotásaival és milyen hatással voltak rád?

Ahogy minden gyerek: az esti mesékben, az óvodában. Persze nem az eredeti, durvább változatokkal, hanem amivé csiszolták őket az évek. Van, amelyiket szerettem, van, amelyiket nem. 

Honnan jött az antológia ötlete? Nem féltetek attól, hogy ezt az alapanyagot már sokan használták?

Nem én vagyok az ötletgazda, ezt szögezzük le. Három éve csatlakoztam a Porcelánszív Irodalmi Folyóirat szerkesztőgárdájához, miután az egyik pályázatukon megjelenésre érdemesnek találták több novellámat is. Lir Morlan és Lesley MacBaltine felvette velem a kapcsolatot, majd egy fél éven belül az Árnyak Hangja rovatuk vezetője lettem. Ekkor már létezett az ötlet, néhány novella meg is született. A cél az volt, hogy az ember által ismert, sok esetben nagyon leegyszerűsített Grimm meséknek visszaadjuk a régi tartalmasabb, hátborzonhatóbb hangulatát. Történeteinkkel a felnőtteket céloztuk be.
Valóban sokan dolgozták és dolgozzák fel ezeket a meséket, ezért igyekeztünk egyedi, csak az eredeti mesék egy-egy felismerhető motivumát felhasználni. Féltünk, hogy ez nem lesz elég ,hogy túl sok lesz a vetélytársunk, de egész pozitív a kötet fogadtatása eddig. 

Hogyan válogattátok össze a szerzőket? Volt kritérium, aminek meg kellett felelni?

A szerzők felkéréses alapon csatlakoztak, mind megjelentek már az Árnyak Hangjában egy-két novellával. 

Mennyire volt egyszerű összehangolni a közös munkát?

Létrehoztam egy csoportot a lehetséges íróinknak, akik közül végül nem mindenki ért rá, vagy vállalta a feladatot, de a keménymag megmaradt. Először csak szimplán arra kértük az íróinkat, válasszanak ki egy mesét és írják át a saját szájízük szerint. A lényeg, hogy fantasy vagy horror zsánerű legyen az írás. Négyen, Lir, Lesley, Bacsai Gábor és én, folyamatosan olvastuk, értékeltük a beküldött írásokat, megvitattuk, és ha arra volt szükség, ezt követően arra kértük az írót, hogy írjon újat vagy írja át a művet. Volt szerző, aki lemorzsolódott és eltűnt az éveken át tartó folyamat során, volt, akinek az írását két újraírást követően sem éreztük a kötetbe passzolónak. Évekig gyűlt az anyag, míg egy csaknem egységes fantasy világ formálódott előttünk. Ezt az elején nem is hittük volna. Azok a szerzők, akik urban fantasy történeteket írtak, azokat megkértük, hogy írják át a sztorijukat a középkorba, mert a novellák többsége abban a korban játszódik.

Neked melyik a kedvenc történeted a válogatásból és miért?

Nem tudnék és nem is akarok kedvenceket választani. Minden történetet minimum három-négy alkalommal elolvastam, valamilyen formában mindet a magaménak érzem. 

Az elejétől kezdve tudtad, hogy te leszel a szerkesztő? Melyik részét élvezted jobban: ezt vagy az írást?

Mint az Árnyak Hangja vezetője, a szerzők toborzását és a velük való kapcsolatot vállaltam a legelején. Aztán, mivel egy évekig tartó folyamatról van szó, nagyon sok hullámvölgy, megtorpanás és olykor feladás is történt. Van, akinek a lektorálás tett be, volt, aki a borítóterv kiválasztása során kedvtelenedett el. A pandémia sem segített. A leginkább a grafikák rajzolását élveztem, az kikapcsolt, utána a novellaírás következett, a többi, nos, az a kötelező muszáj feladatokból állt ki. A szerzőkkel szívesen beszélgettem, viszont amikor már többedszerre olvasol újra egy történetet, vagy dobsz vissza egy ötletet, próbálod munkára ösztönözni azokat, akik feladták vagy rossz passzban vannak, az nagyon fárasztó. 

A könyv az Underground Kiadónál látta meg a napvilágot. Mesélnél a közös munkáról?

Magánkiadóról van szó, tehát megrendelésre dolgoztak. A könyvborítónk Bende László munkája, akinek egyébként szerepelnek írásai is a kötetben, csak a művésznevén publikálta őket. Tehát borítónk volt. A szerkesztést és a korrektúrát is elvégeztük házon belül, csak a tördelést bíztuk a kiadóra, amit több kört követően, egy hét alatt letudtuk. 

A grafikai elemek nagyon szépek - ezt az értékelésemben is kiemeltem. Könnyű volt együtt dolgozni a grafikussal?

Felvetettem a többieknek, hogy az elsőként elkészült írásomhoz, a Fehér Kígyóhoz készítenék egy illusztációt. Ez még egy más stílust képviselt. Lirnek megtetszett ötlet, ő a neten kezdett el keresgélni, de nagyon eltérő képeket talált. Nem illetek a grafikámhoz, ezért nem erőltettem a dolgot. Aztán eszükbe jutott, hogy a novellák jól néznének ki nonfiguratív ábrákkal, mutattak is párat, de nehéz volt mindegyik íráshoz jót találni. Ekkor futottam még egy kört, hogy talán megrajzolhatnám őket én, és elkészítettem a Hollók és a Fehér kígyó ihlette grafikákat. Erre már rábólintott a csapat. 

További alkotásaid is vannak: ezek szintén a horror, fantasy zsánert kedvelőket célozzák meg?

Sok zsánerben alkotok, van ifjúsági romantikus regényem is, de fantasy és sci-fi is. Szeretem mindenben kipróbálni magam és ötvözni a zsánereket. 

Idén ősszel jelent meg az első önálló regényed a Little Fox Kiadónál. Kedvcsinálónak mondanál róla pár szót?

A Diabolika valóban az első fantasy regényem, de nem az első megjelent könyvem. Még 2016-ban a Colorcom Kiadó kiadta az Ahol a part szakad és az Utazás a múltba című young adult regényeimet, amelyeket még a gimnáziumi és az egyetem első éveimben írtam. A Diabolika ezt követően született. Egy olyan világban játszódik, amelyben a démonok megszállták a földet, a bolygó a Pokol Tűzétől elsivatagosodott, és csak pár város élte túl a világégést. Ezekben a városokban mesékből és mitológiából ismert alakok, természetfeletti lények élnek, az emberek pedig a csatornarendszerekbe szorultak. Lucifer három fia és földi helytartói rémuralomra tör, kihirdetik a törvényeiket, amelyeket szigorúan, sokszor önkényes módon tartatnak be. Galatea Úrnő, a vámpírok vezetője nem tűri tovább az elnyomást, lázadást szít. Imádtam írni. 

Tervezel még valamit erre az évre? 

Sok mindent, de ami biztos, hogy a C&H projekt jóvoltából novemberben megjelenik egy romantikus-erotikus kötet, amelyben szerepelni fog egy hosszabb fantasy novellám. Ez a tavalyi bekezdés pályázat shortlist-jére került kéziratom, a Kékvérűek világában játszódik. 

Ezúton szeretnék sok olvasót kívánni az írónőnek és alig várom regényeit!

Amennyiben felkeltettük az érdeklődésed, keresd az írónő hivatalos Facebook-oldalát, vagy könyveit az alábbi oldalak egyikén:

Ahol a part szakad és az Utazás a múltba

Írta: Isabel



 

2021. szeptember 6., hétfő

Szigeti Kovács Viktor- A táltos


Szigeti Kovács Viktor ifjúsági regénye teljesen elvarázsolt. Imádtam azt a régies varázslattal átitatott hangulatot, amit magával hozott, a szöveg egyszerűségét és az igényes mondanivalóját. 

A történet az emberek világában játszódik, ahol húsz éve már annak, hogy a tél uralkodik. Cilonda a gonosz boszorkány gyűlöli az embereket, mivel azok kedvesek az Öregisten számára.
Ám, mikor megszületik Küncsen, a táltos, felcsillan a remény. Ahhoz azonban, hogy győzedelmeskedjék a gonosz felett, három veszélyes próbát is ki kell állnia. 

Már a tartalomból is látszik, hogy egy igazi mesemondóval van dolgunk, és ez még inkább szembeötlik, amikor belemélyedünk a történetbe. Végig olyan érzésem volt, mintha Benedek Elektől olvastam volna, vagy más nagy mesemondónktól. Bár a mű illusztrációktól mentes, megfilmesítve láttam a szerző mondatait a szemem előtt. 

A karakterei egyediek, csak úgy, mint az egyéb elemek, melyekkel dolgozott. Kedvencem például Küncsen kardja: képes életre kelni, kommunikálni és egyéb csodálatos dolgokra! Az alkotó fantáziája valóban határtalan volt, ezáltal képes volt a megszokott alapanyagokból (gonosz boszorka, megmentő, különleges képességek, stb.) valami olyat alkotni, amivel eddig még nem találkoztam. 

Szöveggondozás szempontjából is ritkán látott alaposságot és precizitást tapasztaltam. Igényesen felépített, de könnyen érthető mondatok jellemzik.

De tudom, a gyerekeket - akiknek a regényt szánták - nem ez érdeklik, hanem mennyire izgalmas történetet kapnak. Azt mondom, hogy nagyon! Kalandban, elgondolkodtató mondanivalóban, és izgalmakban bővel lesz része az olvasóknak. Mindezt úgy, hogy a gyönyörű nyelvünk íze és csengése a tolmács hozzá!

Azt kell mondjam, hatalmas kedvencet avattam és alig várom, hogy ismét olvashassak a szerzőtől!

 Amennyiben kíváncsivá tettelek, keresd a regényt a Libri kínálatában!

Írta: Isabel

2021. szeptember 3., péntek

Szilágyi Heléna (szerk.) - Grimm: ​Sötét mesék


 Először is szeretném megköszönni Szilágyi Heléna írónőnek, hogy én is kaphattam egy példányt a regényből! Bár nem sikerült olyan hamar kiolvasnom, mint szerettem volna, fantasztikus élmény volt!

Az antológia számos tehetséges szerzőnk művét tartalmazza, ám az alapjuk ugyanaz. A Grimm - fivérek munkássága. 

Gyermekként a mesékkel, felnőttként pedig az eredeti művekkel találkozhatunk. Mint a címből is sejthető a Sötét Mesék az utóbbiból merített ihletet.Mind a 21 mű egy történetet dolgoz fel, vagy bővít ki a testvérek tollából - természetesen fantasztikus izgalmakat okozva ezzel.

Sosem titkoltam, hogy nagyon szeretem a Grimm testvérek munkásságát, több nyelven olvastam a kicsiknek és a felnőtteknek szőlő történeteiket is, így picit féltem attól, hogy számomra nem lesz elég izgalmas a könyv. De szerencsére óriásit tévedtem, ugyanis a szerzők valóban csak inspirációnak használták az alapot. Ez azt eredményezte, hogy teljesen újszerű történetek születtek, amik még az olyan sokat olvasott személyt is elvarázsolják, mint én.
Többek között bepillanthatunk A palackba zárt szellem, A tizenkét fivér, A Holle anyó és Az ördög három aranyhajszála világába, de a felsorolás a teljesség igénye nélkül történt.

Az összes alkotó nagyon tehetséges, volt aki elgondolkodtatott, vagy akinek a történetétől a karomon is felállt a szőr. Mindenki hatot rám valamiképp, és számomra ez a legfontosabb, ha új szerzőket ismerek meg.
Szöveggondozás szempontjából is szép munkát végeztek, a betűméret számomra nagyon alkalmas volt arra, hogy a történetekbe esténként is elmélyülhessek. (Valljuk be, ehhez ez a legideálisabb napszak. ) 

A borító nagyon szép és figyelemfelkeltő, ez a vörös szín nagyon telitalálat volt! Külön kiemelném a fejezeteket elválasztó grafikai elemeket, melyek nemcsak igényesek, de bőven hozzátesznek a borzongós hangulathoz.
Egyedül a +18 karika lehet picit zavaró, hiszen szerintem annyira nem voltak félelmetesek a mesék, hogy ez rákerüljön. Bár, az is igaz, hogy így biztosan nem kerül majd kisebbek kezébe!

Összességében azt kell mondjam, fantasztikus könyv került ezzel a magyar piacra!
Nálam mindenképpen kedvenc és újraolvasós lesz!

Amennyiben felkeltettem az érdeklődéseteket, keressétek az Underground Kiadó kínálatában!

Írta: Isabel


2021. szeptember 1., szerda

Gazdag Erzsi - Volt egyszer egy mesebolt


Mivel kezdődik egy újabb év az iskolások számára, arra gondoltam, megosztanám veletek kisiskolás korom egyik kedvenc verseskötetét! Ahová iskolába jártam, mindig is nagy hangsúlyt fektettek a minőségi versek és történetek olvasására, és ezért nem tudok elég hálával gondolni a Pető Intézet nevelőire. It ismerkedtem meg Gazdag Erzsi munkásságával is, na de nézzük is, miért érdemes ezt a kötetet megvenni a gyerkőcnek.
A rövid versikék nagyon gyermekbarátok: egyszerű nyelvezetük és dallamuk miatt könnyen megjegyzik a kicsik. Ez nemcsak arra jó, hogy piros pontot szerezzünk a tanárnéninél - véleményem szerint a verstanulás többek között a memóriát is serkenti, ez pedig sokat segíthet az élet minden területén. Sosem értettem igazán, miért gondolják ezt a tevékenységet haszontalannak. Való igaz, hogy a mindennapi életben nincs szükség például Petőfi Sándor János vitézére, viszont, az, hogy a megfelelő időben bemagoltatták velünk, hasznos készségeket erősített meg bennük, és ezeket tudattalanul használjuk is, nap, mint nap.
Na de vissza a kötethez.

A mondanivaló nagyon természetközeli, sok állatos, virágos témájú van közöttük. Ez segít eligazodni a kicsiknek, ráadásul megismerteti őket a körülöttük élő világgal.  Ezt emeli ki az illusztráció: mindegyik versikéhez tartozik egy nagyon aranyos grafikai is.
Egyszerűségében rejlik a nagyszerűsége és azt hiszem ennek a korosztálynak pont erre van szüksége. Az alsósoknak még nem kell túlbolondítani az életet, csak hagyni kell felfedezni azt. Ehhez pedig ez a régi kincs tökéletes választás lehet!

Őszintén remélem, hogy meghoztam a kedveteket a kötet elolvasásához! Ha ismeritek azért, ha pedig nem akkor azért! 
Ajánlom óvodásoknak, kisiskolásoknak, önálló és közös olvasásra is! Kisebbeknek akár esti mese gyanánt is tökéletes lehet, sőt - mint mondtam - a tanulásban is nagy segítségetekre lehet majd!
 
Amennyiben Ti is elolvasnátok, a Bookline-nál még kapható!

Írta:Isabel

2021. augusztus 31., kedd

Ronnie W.A. - A róka vére


Először is szeretném megköszönni, hogy lehetőséget kaptam az olvasásra! Kissé félve kezdtem bele, mert - bár tudtam, hogy az írónő tehetséges, hiszen olvastam már tőle - figyelmeztettek az erotikus tartalmakra. Nem az a jellemző rám, hogy túl sokat ebben a zsánerben olvasnék, most mégis úgy érzem meg kell osszam veletek az élményeimet. 

Az eleje valóban kissé nehezen indult nálam. A főszereplő hölgy Rita az FBI-nál dolgozik, ám egy súlyos sérülés miatt átmenetileg felfüggesztik. Miután felépül a New York - rendőrségnek segít egy sorozatgyilkos letartóztatásában. Miközben főnöke igyekszik rávenni, hogy épüljön be a maffiába, a lány  - egy újabb áldozat mellett  - talál egy titokzatos vésett követ és ez teljesen megváltoztatja az életét. 

A tartalomról ennél többet nem mondanék a főszereplőnkről viszont mesélnék egy kicsit.
Rita egy nagyon talpraesett, modern felfogású nő. Éles esze és bátorsága  kiemeli a többi szereplő közül. Az írónő azt is a tudtunkra adja, hogy Rita nem fél felfedezni a nőiesebb oldalát - Az egész történetet átszövi az erotika. Számomra ez egy picit sok volt - kicsit kevésebb is elég lett volna szerintem. Ám, mivel mások vagyunk és sokan szeretik ezeket a pillanatokat, igyekszem a személyes érzéseimet kissé visszafogni és objektív maradni. Azt azért hozzá kell tegyem, hogy az írónő ezt a szálat átütően írta meg: sikerül az érzékekre hatnia, bár nem tudom, mennyire ez volt a cél.

A misztikum összekötése a jelen borzalmaival nagyon jó megoldás volt, számomra oldotta az ellenérzéseket. Rita úgy reagált az újdonságokra, ahogyan az a személyiségéhez illik. Sokkal jobban lekötötte a figyelmem a cselekmény, igazán izgalmassá és szórakoztatóvá vált! 
A fordulatok pedig nagyon jól ki voltak találva! 

Talán ez a kettősség az oka annak, hogy nem olvastam ki a több, mint 500 oldalt egy hét alatt. Remélem, érzékelitek a bennem rejlő vívódást. Számomra - hangsúlyozom, számomra - kevesebb erotikával sokkal nagyobbat ütött volna! Ám biztos vagyok abban, hogy sokakat pont emiatt fogja elvarázsolni.

Az írónőt - mint mondtam az értékelésem elején - nagyon tehetségesnek gondolom. Több novellát is olvastam már tőle. Nagyon jól áll neki ez a veszélyes fantasy világ, remélem, ebben a zsánerben fog továbbra is alkotni! Szívesen megnéznék tőle mondjuk egy dark fantasy-ban írt alkotást is.
A borító figyelemfelkeltő, simán leemelném a polcról, ha szembejönne velem. 

Összegezve egy izgalmas, rejtélyekkel teli regényt kapunk, ha A róka vérét választjuk, viszont kizárólag a 18. életévüket betöltötteknek ajánlanám a fentebb említett okokból! Ám ha nem vagy félős és szereted az erotikát is, új kedvencet avathatsz majd!

Amennyiben felkeltettem az érdeklődésed, a Delta Vision weboldala várja a rendelésed!

Írta: Isabel

 

2021. augusztus 12., csütörtök

Stephanie Dray - Ben Kane E. Knight - Sophie Perinot - Kate Quinn - Vicky Alvear Shecter - A tűz napja - Pompeji regénye


 Ez a történet nagyon megrázó volt és mély nyomot hagyott bennem. Bár jó pár napja kiolvastam, nem volt lelkierőm ahhoz, hogy megírjam az értékelésem.

Mint, ahogy az várható, a regény egy ókori város, Pompeji utolsó óráit mutatja be. Konkrétabban: az utolsó 24 óráját. Átélhetjük az ott élők minden félelmét, megismerhetjük a gondolataikat és azt, miként fogadják el a rájuk váró sorsot: a halált. 

Mint minden városban itt is sokféle ember élt, Volt, aki a szerelmével szeretett volna új életet kezdeni vagy az anyaságra készültek, mások pedig üzletet kötöttek vagy éppen hódítani szerettek volna. Úgy élték a mindennapjaikat, akárcsak mi most, még egy nap a Vezúv kitör. 

A szerzők briliánsan oldották meg, hogy minden társadalmi réteg szerepet kaphasson a műben, hiszen több karakter szemszögéből rakhatjuk össze az eseményeket és a sorsukat. Mindegyik szereplő életútja nagyon megérintett és érdekes volt látni, hogy a különböző személyiségek, mennyire másképp viszonyulnak az elkerülhetetlenhez. 

Egy kicsit olyan érzésem volt, mintha egy nagyon részletesen megírt történelemkönyvet olvastam volna a városról, nem volt olyan pörgős cselekménye, mint egy regénytől vártam volna. Viszont, tekintve az ismereteimet, ez számomra nem volt hátrány, mert tanulhattam valamit. 

 Bár, a könyv vastag és száraznak is tűnhet, az érzelmi töltöttség miatt nem unatkoztam. Emlékeztetett arra, hogy az élet véges. Bármelyik pillanat lehet az utolsó, anélkül, hogy annak bármiféle előjele lenne. 

Nem tagadom, sok zsebkendő elfogyott olvasás közben, de megérte, hiszen gazdagabb lettem általa! Előjött a pszichológiát szerető énem és sokat tanultam arról, hogy ugyanarra a helyzetre miképpen reagálhatunk. 

Ajánlom mindenkinek, aki szeret hasonló témában olvasni, vagy csak szeretne elmerülni az emberi lélek megismerésében!

Amennyiben megvásárolnád, többek között a Lírában megteheted!

Írta: Isabel

2021. augusztus 11., szerda

Ferger Annamária - Más szemmel


 Ferger Annamária Legújabb regényét már többször volt alkalmam olvasni. Megjelenés előtt és azóta is elgondolkodtat ez a történet, hiszen nagyon életszerű és tanulságos. 

A főszereplő Abigél, akinek a szülei elváltak és az apukája új családot alapított. Ezt a lány nagyon nehezen viseli és amikor az édesanyja két hétre elküldi volt férje családjához nyaralni, a kamasz lányban elkezdenek forrni az indulatok.

Féltestvérével Judittal sem felhőtlen a kapcsolata. Úgy érzi, a lány és az anyukája elvette az apja szeretetét és ezzel egy időben megfosztotta őt attól, hogy valódi családban nőhessen fel. Ez a nagyon mélyről jövő feszültség nagyon rossz hatással van a két lány viszonyára: folyamatosan civakodnak és veszekednek, mígnem egy véletlen baleset folytán Abigél kénytelen átvenni Judit helyét és irodalmi táborba menni helyette.

Az ő nevét használva el is megy, és ez lesz élete legnagyobb kalandja. Nemcsak rájön arra ki is ő valójában, de a művészetek iránt is érdeklődni kezd. Komoly belső változásokon megy át és azt kell mondjam, hogy jót is tesz neki. Nem titkoltam az írónő elől sosem, hogy mennyire ellenszenves a karaktere - bár tudom, hogy szándékosan szeretett volna vele negatív érzelmeket kiváltani. 

Judit korához képest nagyon érett kamaszlány. Imádja az irodalmat és a nővérével is igyekszik kedvesen viselkedni. Mikor megsérül, Abigél ráébred arra, mennyire fontos számára az Alkotói Tábor, hogy segítse húgát, ő megy el helyette. 
Személy szerint nagyon megsajnáltam őt: az álmát most a testvére éli meg helyette. Ennek ellenére végig kedves marad vele és igyekszik tanácsokkal ellátni őt.

A nyári tábor ábrázolása és a feladatok a legjobb része a történetnek. A résztvevőknek dalt kell írni, híres művet átdolgozni és még sorolhatnám. (Én is megpróbálkoztam némelyikkel, de a szereplők ügyesebbnek bizonyultak.) Azért, hogy ne legyen olyan egyszerű a dolog, a szervező csapatokra bontotta őket, így a lány kénytelen nyitni mások felé is.

Ha tábor akkor nem maradhat el a fiatalkori szerelem sem: ezúttal Roland és Gábriel személyében érkeznek a fiúk a lányok életébe. Az előbbi Abigél csapattársa, az utóbbi pedig Judit zongoratanára. Mindkét fiú nagyon okos és intelligens, jól kiegészítik a lányok...lányos oldalát.

Véleményem szerint az írónő fejlődött történetalkotás és írástechnika terén is. Bár, számomra Abigél nagyon nem volt szerethető, mindig azt mondtam, hogy akkor él egy karakter, ha érzelmeket vált ki az olvasóból. Akkor is, ha az nem pozitív. Tekintve, hogy a lány nehéz korszakban van és hiányzik neki az apai szeretet, a tettei valahol még érthetőek is.

A történetet főképp kamaszoknak ajánlanám, ők talán jobban azonosulni tudnak a csipkelődésekkel.
Az érzelmeket nagyon szépen kidolgozta a szerző, így nem lesz nehéz azonosulni a szereplőkkel.

Amennyiben szeretnéd meglepni magad vagy a gyerkőcöt, a NewLine Kiadó várja a rendelésed!

Írta: Isabel
 


2021. augusztus 9., hétfő

Az írónő, aki karakterén keresztül mutatta meg nekünk az irodalom iránti szeretetét - Interjú a Más szemmel című ifjúsági regény szerzőjével


Ferger Annamária - Más szemmel című regényét az elsők között olvashattam, még a megjelenés előtt. Mindig nagy öröm számomra, mikor részese lehetek egy könyv születésének és ez nem volt másképp ezzel a regénnyel sem!
Mióta ismerem, az írónő sokat fejlődött, és hálás vagyok azért, mert a magánéletben is megosztja velem az alkotással kapcsolatos gondolatait.
Azért, hogy kedvet kapjatok a könyvéhez, jöjjön egy vele készült interjú!

A Más szemmel egy ifjúsági regény, testvéri szeretetről, szerelemről, egy táborról, és nem utolsósorban önmagunk megtalálásáról szól.  Honnan jött az alapötlet?

Először is szeretném megköszönni az interjút, nagyon hálás vagyok érte.

Az a fajta ember vagyok, aki kicsit nehezebben nyílik meg másoknak, épp emiatt is kezdtem el írni, hogy a bennem rekedt szavakat valamilyen formában kiöntsem magamból. Egy interjú viszont lehetővé teszi, hogy olyan kérdésekre is választ adjak, amik az Olvasókat érdeklik.

A Más szemmel írásakor (kb. 2013-ban) egyetlen dolgot láttam magam előtt. Szerettem volna egy olyan családi állapot bemutatását, ahol maga a főszereplő az, aki nem képes alkalmazkodni és elfogadni az új családját. A történet elején nagyon ellenszenves karakter, de ha újra írhatnám, akkor sem változtatnék a jellemén. 

A helyszín kiválasztásánál arra törekedtem, hogy valami újat alkothassak, valamit, amivel még eddig nem találkoztam. Ezért helyeztem a szereplőimet egy hangulatos erdei táborba. 

A történet elején megismerkedhetünk egy testvérpárral és az ő viszonyuk rendezése adja a cselekmény egyik fő szálát. Véleményem szerint, kifejezetten jó, hogy ebben az esetben nem szerelmesek állnak a középpontban, ám mint alkotónak mennyire volt nehéz hitelesen átadni a lányok érzelmeit?

Nekem is vannak testvéreim, és előfordul, hogy összekapunk. Ezt figyelembe véve nem volt nehéz a lányok érzelmi vonalát hitelessé írni.

Természetesen dönthettem volna úgy is, hogy tökéletes harmóniában élnek egymás mellett, de az utóbbi időben elkezdett zavarni, ha túlságosan tökéletes könyveket fogtam kézbe. Az írók egy része fél valódi konfliktust teremteni, vagy unszimpatikus karaktert megformálni, mert tart az olvasók reakciójától. 

Judit és Abigél nagyon különböző személyiségek: még az előbbi kicsit visszahúzódó és kedves, addig az utóbbi életvidám és kissé tapintatlan. Számomra Judit karaktere szimpatikusabb volt, talán pont amiatt, hogy nem akart állandóan a társaság középpontja lenni, ugyanakkor, néha úgy viselkedik, akár egy gyermek. Mi alapján választottad ki a személyiségjegyeiket?

Szerettem volna egy kicsit belevalóbb, bátrabb női karaktert – ő Abigél, akinek a szemszögén át olvashatjuk a történetet. Judit pár évvel fiatalabb nővérénél, mégis tapintatosabb, bölcsebb kortársainál. Őt magamról mintáztam; az írás és az olvasás élteti. Ez is egy rejtett üzenet a könyvben. Engem fiatalon elég sok bántás, támadás ért a hobbim miatt. Nem értették, mit szeretek az írásban, nem is hittek a sikeremben. De nem miattuk, csakis magam miatt, az álmom megvalósítása miatt adtam ki a könyveimet. Mindezt próbáltam belesűríteni Judit karakterébe, akinek leghőbb vágya volt olyan embereket megismerni, akiket ugyanazok a dolgok érdeklik, mint őt.

Juditnak vannak jó tulajdonságai, az egyik az esze és az irodalom iránti szeretete. Ez a szál fontos lesz a történet szempontjából, ugyanis alkotói tábor vár az egyik főhősnőre. Miért pont az irodalmat választottad ehhez?

Középiskolában mondhatni az egyik kedvenc tantárgyam az irodalom volt. Imádtam a verseket (egyedül Ady költészetével nem tudtam megbarátkozni, de a sors vissza is vágott, mert őt húztam érettségi tételként :D ). Ha kaptam volna hasonló lehetőséget, mint a történetem szereplői, hogy elmehetnek egy irodalmi táborba, nagyon örültem volna és biztos éltem volna a lehetőséggel. Judit ezen a téren is az én személyiségemet tükrözi. 

A tábor feladatai nagyon kreatívak és érdekesek, megsúgom én is megcsináltam belőle párat. Sok időbe telt ezeknek a kitalálása?

Bevallom, igen. A körvonalát előre tudtam, minden nap csak egy próbatételt szerettem volna. Ebből volt, amit rögtön a legelején kitaláltam, de volt, ami felett hosszú hónapokig ültem. Sok ötletem volt, összetettebb feladattal is készülni szerettem volna, amiben a tér közepén álló szobrok is szerepet kaptak volna. De jött egy jobb ötlet, és így ez feledésbe merült.

Tehát nem volt egyszerű. Szerettem volna, ha valami érdekes is történik, mégis megmutatkozhat a kreatívságuk. Szerettem volna egyszerűbb feladatot, de bonyolultabbat is.  Az volt a legnehezebb, hogy hiteles maradjak, és benne maradjak az irodalom témakörében.

Természetesen a románc sem maradhat el - ezúttal Gábriel és Roland lesz a lányok segítségére. Nehézséget okozott megfelelő partnert találni Judit és Abigél számára?

Váratlan dolgot fogok most megosztani veletek: egyik fiú személyiségi jegyei sem voltak tervezettek. Egyszerűen csak tudtam, mikor mit kell tenniük. Még engem is megleptek legtöbbször :D 

Rolandot nagyon-nagyon megkedveltem, imádtam írni ezt a szerelmi szálat. Már a legelső pillanatban kiakasztó, mégis bátran közeledik Abigélhez, aki elég sokáig próbál neki ellenállni. Tökéletesen kiegészítik egymást. 

Őszintén megvallva Gábriel szerelmi szála nem volt tervben. Valahogy belelopózott  a  történetbe és nem engedte, hogy elszakítsam szerelmétől. Ez a szál nagyon finoman bontakozott ki, de ennél többet nem szeretnék elárulni.

A borítót te tervezted. Ilyennek álmodtad meg a kezdetektől, vagy teljesen más lett a végeredmény?

Nagyon sokat „szenvedtem” a borító kiválasztásában, hisz ez is egy nagyon fontos része a könyvnek. Nem volt konkrét elképzelésem, csak kerestem egy olyan képet, ami átütő erejű lesz, és ha meglátom, megtörténik a nagy bumm. A felhasznált képnél éreztem egyedül azt, hogy megcsiklandozta a fantáziámat.

Összességében elégedett vagy a végeredménnyel? Milyen visszajelzések érkeztek hozzád?

Kicsit önteltnek tűnnék, ha azt mondanám, elégedett vagyok? Minden könyvnek vannak hibái, az enyémeknek is, de nekem akkor is tökéletes. Mindig is szerettem ezt a történetet.

A visszajelzések kedvezőek, bár ahogy korábban írtam, Abigél személyisége eléggé megosztó.

A regény a NewLine Kiadó webshopjában kapható, de magánkiadásként jelent meg. Mesélnél egy kicsit az ezzel kapcsolatos tapasztalataidról?

Szerettem volna, ha a könyveim bekerülnek egy kiadóba. Nehezen láttam be, de egyszerűbb, ha nem nekem kell borítékkal a postára rohangászni, főleg korlátozások idején a kígyózó hosszú sorba beállni. Viszont a könyv nyomdai előkészítését nagyon élvezem csinálni. A Más szemmelt magam nyomdáztattam a Mybook nyomdával, viszont a NewLine terjeszti, ami azt jelenti, hogy a webshopjukból bármikor megrendelhető a könyv. A kiadó vezetőjével jó együtt dolgozni, csak ajánlani tudom őt.

A következő lépcsőfok, amit szeretnék majd elérni, hogy a könyveim bekerüljenek a bolthálózatba.

Mivel készülsz legközelebb? Mikorra várhatunk tőled új megjelenést?

Vártam ezt a kérdést, de nem tudok konkrét választ adni.  Az az igazság, hogy tavaly elmaradt a könyvmegjelenés, és idén sem tudtam még új könyvet felmutatni. Viszont két könyvem is kiadásra vár.

Az egyik egy verseskötet, amely a Néma ölelés címet viseli. A másik egy fantasy regény, amely az Yggdrasil munkacímet viseli.

Mindkét könyv nagyon közel áll hozzám, és mindkettőt szeretném már a könyvespolcomon látni. Csakhogy az előkészületek nagyjából 90%-ig vannak készen, és az egész nyáron át tartó házfelújítás miatt valószínűleg nem könnyen fogok gép közelbe jutni. Így a könyvkiadás megint tolódik, de nem tudom pontosan meddig. Viszont a NewLine kiadóval folyamatosan egyeztetünk a terjesztéssel kapcsolatban. Konkrétat egyelőre nem merek állítani. Az írói oldalamon folyamatos értesítések alapján naprakész információ áll bárki rendelkezésére.

Ezúton kívánok további sok olvasót Annamáriának!

Amennyiben sikerült felkeltenünk az érdeklődésed,keresd hivatalos Facebook-oldalát! Könyvei megtalálhatóak a NewLine Kiadó webshopjában,  Underground Kiadónál, valamint a Bookandwalk kínálatában!

Írta: Isabel

2021. augusztus 8., vasárnap

"Ha a könyvben jól titkolózunk, akkor azt az olvasók szeretni fogják. Ezért kell a misztikusság." - Interjú a Képtelen történet szerzőjével, Benyák Zoltánnal


Benyák Zoltán számos zsánerben szórakoztatja az olvasókat. Több díjjal is rendelkező szerzőnk 2004 óta folyamatosan publikál; regényei és novellái fantasy elemekkel átszőtt művek, melyek mögött mély mondanivaló áll.
Ezúton is szeretném megköszönni, hogy elfogadta az interjúra való felkérésemet!

Mivel az Álmok útján blog elsősorban az ifjúságot célozza meg, ezért kezdjük is a legfrissebb és egyben az első ifjúsági regényed bemutatásával!  Hogyan született meg a Képtelen történet ötlete?

Novellának, ami még a kezdet kezdetén Az író és a lány címre keresztelődött. Ingyenesnek szántam, ezért feltöltöttem az Ncore-ra. Kaptam is rögtön a fejemre, hogy micsoda illegális vagyok. :) Szerintem meg nem voltam az. Éppen hogy legálisabbá tettem az egészet egy aprósággal. De nem ez a lényeg, hanem a történet. Könnyedet akartam írni a sok súlyos dolgom után. Valami olyat, amit egy gyerek és egy felnőtt egyaránt tud élvezni, de közben nem kell visszafognom a fantáziám. Ez lett a Képtelen történet.  

Mennyiben volt számodra más ennek a korosztálynak írni?

Nem esett nehezemre. Sőt. A párbeszédek jobban peregnek, ha van egy cserfes lány szereplőm. Könnyen haladtam vele, és nagyon élveztem csinálni. Úgy tolakodtak elő a kalandok, szinte egymást lökdösték, hogy beférjenek a könyvbe. 

A borító részt vett tavaly a 2020 legszebb borító versenyén, ahol dobogós helyen végzett.  Milyen volt a közös munka László Márk tervezővel?

Nagyon jó. Márk hangulatvilága pont passzolt az én írásomhoz. Rögtön levette, hogy ilyen Halloween hangulatú borítót szeretnék, és nemcsak hozta is az érzést, de rádobott egy lapáttal. Imádtam a vészjósló kastélyt a borítón, meg a vízköpőt is. Azóta már dolgoztunk együtt újra, és ha minden jól alakul, akkor még idén láthatják az olvasók az újabb közös munkánk.

Mint említettem, több mint tizenkilenc éve vagy a pályán, gondolom, ez idő alatt több kiadóval is sikerült együttműködnötök.  Az ifjúsági regényed, a Főnix Könyvműhely gondozásában jelent meg. Milyen élményeid vannak a közös munkálatokról?

Tudtam, hogy a Főnix lenne a legalkalmasabb a Képtelen Történet megjelentetésére. Ők abban a műfajban otthon vannak, ahová azt a regényt szántam. Megmutattam a kéziratot, és szerencsére azonnal megállapodtunk. Örültem, hogy a Főnix Könyvműhelyhez került, mert így kapja meg a neki való olvasóközönséget.

Beszélgessünk egy kicsit a további műveidről is. Az utolsó emberig egy alternatív, modern fantasy, mely 2016-ban jelent meg. A fülszöveg, egy kalandokban gazdag, vérfagyasztó, merész történetet ígér. Melyik az a korosztály/célcsoport, akiknek ajánlanád?

Bárkinek, aki szereti az olyan regényeket, amik nemcsak izgalmasak, de lehet rajtuk gondolkodni is. Korosztálytól függetlenül. Az utolsó emberigben vannak régivágású regénystílusok, de a szerkezete mégis modern és újszerű. Az volt az ötletem, hogy minden fejezet más korban játszódjon, olyan történelmi korokban, ami sorsfordító a világ szempontjából. De ezek a fejezetek azután kapcsolódjanak egymáshoz, és kiadjanak egy nagyobb képet. Szóval az olvasónak kapaszkodni kell, mert megjárjuk a felfedezések korának vitorlását, a francia forradalom korát egy őrült márki kastélyában, azután ellátogatunk Hasfelmetsző Jack Londonjába. Sodródunk egy epikus, mindannyiunkat érintő végkifejlet felé, ami most természetesen nem lövök le. 

Ugyanebben az évben megjelent A nagy illúzió című regényed is, melyben a főszereplő egy nap arra ébred, hogy már él, ám egy feladattal bízzák meg őt. Milyen fogadtatásban részesült ez a felnőtt – mese? 

A nagy illúzió az egyik legközkedveltebb regényem. Tom Pastor, a festő története, aki halálában találta meg az életet, és olyan túlvilági utazása lett, amilyen nem mindenkinek adatik meg. Az olvasók szeretik. Azt hiszem, sikerült benne valami személyeset csempésznem, és olvasáskor együtt tudnak érezni a szereplőkkel.

Mit gondolsz, miért szeretjük ennyire a misztikus, esetenként félelmetes történeteket? 

A félelmetes történeteket ugyanúgy szeretik, mint a romantikusat, vagy komikusat. A lényeg az érzelemkeltés. Ha a történet kivált az olvasóból valamiféle érzelmet, akkor a fikciós irodalom egyik lényegét máris elérte. Ezt persze lehet fokozni, hogy gondolatok is támadjanak, és akkor már komolyabb műről beszélünk. A misztikusságot is szeretjük. Mert az ember kíváncsi természet. Kell neki egy titok, ami birizgálhatja a fantáziáját. :) Ha a könyvben jól titkolózunk, akkor azt az olvasók szeretni fogják. Ezért kell a misztikusság.

A Csavargók dala tartalma az, amely engem a leginkább megszólított: három csavargó talál egy kislányt a szemétben. Lelkileg mennyire volt megterhelő számodra ilyen nehéz sorsokról írni?

Szinte az egyetlen realista, vagy realizmust célzó könyvem. Sajnos ehhez nem volt nehéz anyagot gyűjteni. Ha az ember kimegy egy pályaudvarra, vagy éjjel az utcára, már meg is van egy rakás szereplő, beszédstílus. Egy kocsmában eltöltött óra után egy rakás szociográfia lesz a zsebben, még csak nagyon erőlködni sem kell érte. Az emberek szeretnek mesélni magukról, a nehéz sorsukról. Szinte csak írni kellett. Viszont én a sok nehéz dolog végére, akartam egy kis fényt is. A Csavargók dalát komor és nehéz történetnek tartják, de azt hiszem, a végére egy sajátos kis happy endet kerekítettem. A törődés legyőzte a közönyt. Ez volt a könyv célja.

Az elveszett lelkek városát, illetve a Kvartettet írói álnéven jelentetted meg. Miért hoztad ezt a döntést?

A kétezres évek elején még tartott az álneves korszaka az országnak. Mostanra jórészt már kiheverte ezt. Piaci okai voltak annak. A kommunizmusban kevesebb nyugati irodalom folyt be, így azok kapósak, és kívánatosak lettek. Az én indokaim egy kicsit eltérnek ettől. Az első szárnypróbálgatásaim azért akartam álnéven végrehajtani, hogy ha kitanultam az írást, akkor majd színre lépek saját néven. A veszett lelkek városa egyébként nem sikerült rosszul. Szeretem azt a könyvet, és a mai napig kapok kedvező visszajelzéseket az olvasóktól. Ez egy bűn és bűnhődés történet, egy földi purgatóriumban. 

Az érdeklődés szempontjából tapasztaltál különbséget aközött, hogy magyar vagy angol név áll a könyveid borítóján?

Nem igazán. Mostanra lecsökkent ennek a jelentősége. Van nemzeti öntudatra ébredés, a magyarok szeretnek magyar írókat olvasni. Remélem, ebben megtaláljuk az egyensúlyt, és nem az alapján ítélkezünk majd könyv felett, hogy orosz, amerikai, vagy magyar írta.

A háború gyermekei a II. Világháború idején játszódó történet. A hitelesség kedvéért végeztél kutatómunkát? Mennyire határozzák meg a cselekményt a valós történelmi események?

Igen. Volt rákészülés. Szerettem a második világháború eseményeiben vájkálni, de itt is inkább a misztikussága érdekelt a dolognak. A németek távol-keleti expedíciói, a fajkutatás, Wewelsburg kastélyának rejtelmei. De ugyanakkor nem voltam szívbajos és beleszőttem olyan konteókat is, mint a sarkvidéken elrejtett bázis. Ez fikciós irodalom, nem történelemkönyv, de ettől még mondhat valami fontosat.

Az Ars Fatalis – A végzet játszmája középpontjában a Sors és a Szerencse áll. Hiszel a végzetben? Mennyire befolyásolja ez a szakmai életed?

Ez egy túlságosan tudományos kor, ha lehet ilyet mondani. Csak azokkal a dolgokkal akarunk foglalkozni, amit ki tudunk mérni, megröntgenezni, mikroszkóp alá dugni. De azt hiszem, ez az ember létezésének csak a fele. Az Ars Fatalisban azokat a csodákat akartam megmutatni, amik ugyanígy az életünk részei, itt vannak a szemünk előtt, megéljük őket. Már az elején tudtam, hogy Anton Pal-ból, a realista főszereplőmből hívő ember lesz a végére.

Az Idő bolondja szintén egy misztikus világba kalauzol el minket, ahol egy esemény miatt megáll az idő. Véleményem szerint az idő motívuma egy regényben rengeteg lehetőség egy szerző számára, ugyanakkor nagyobb figyelmet is igényel írás közben. Milyen tapasztalatokat szereztél ennek a történetnek a megírása során?

Ez életem egyik legfontosabb könyve. Tudtam, hogy meg fogom csinálni, de sokáig nem mertem belevágni, mert nem éreztem magam elég jónak, hogy visszaadjam a múló idő páratlan melankóliáját. Aztán a Veszett lelkek városa, és az Ars Fatalis után nem tudtam magam visszatartani. Szent Kron szigetén csupa különleges ember él. Tak Lachensky az öreg órásmester, aki óra nélkül is tudja mennyi az idő percre pontosan, Mimi a fiatal lány, akinek a sejtjei túl gyorsan öregednek, Manfred, aki ellopta az idő homokját, így sosem öregszik meg. Aztán megérkezik az idő szépszemű istennője, és megáll az idő. A regényt már megírtam, eltelt azóta sok év, de azt hiszem, még most is ott vagyok velük a szigeten.

Annak, aki még nem olvasott tőled, melyik könyved ajánlanád először?

Ha nagyon fiatal, akkor a Képtelen történetet. A rutinosabb olvasóknak A nagy illúziót, azután jöhet Az utolsó emberig, meg a többi. Az Idő Bolondjai, és az Ars Fatalis alig beszerezhető. De talán egyszer lesz belőlük újrakiadás.

Mit tudnál tanácsolni kezdő szerzők számára? Érdemes az írói pályát választani?

Az válassza, aki szeret mesélni. A meggazdagodáshoz hm…. biztosan vannak célravezetőbb utak. :) Én időnként kapok megkereséseket kezdő íróktól, hogy nézzem meg a kéziratukat. A legrosszabb az, mikor kapásból valaki sokkötetes regényfolyamnak akar nekivágni. Abba jó eséllyel beletörne a bicskájuk. Én abban hiszek, hogy rövid írásokkal kell kezdeni. Meg kell tanulni novellát írni, és onnan feljebb lépni. De ez általában hosszú évek kitartó munkájával, tanulásával valósulhat meg.

Végül szeretném, ha mesélnél a jövőbeli terveidről. Mikor várható újabb megjelenés? 

Nem volt rossz évem. A Díler című írásom megjelent az Élet és Irodalomnál, A fogaskerék, pedig a Galaktika egyik számában. Ha minden a tervek szerint alakul, akkor idén még megkoronázom egy regénnyel, ami a Féktelen történet címre hallgat. Figyeljétek a facebook oldalamat, ott mindenképp jövök a hírrel, ha boltba került.

Ezúton szeretnék további sok sikert kívánni az írónak!

Amennyiben felkeltettük az érdeklődésed, keresd hivatalos Facebook-oldalát, weboldalát (könyveit itt is megtalálhatod) és blogját további érdekességekért!

Írta: Isabel


2021. augusztus 3., kedd

Maurice Druon - Zeusz emlékiratai


 Pár napja a Moly.hu oldalán egy általam követett felhasználónak ajánlották ezt a könyvet. Azt írták, hogy ha a görög mitológiával kapcsolatos könyvet olvasna, ebben nem fog csalódni. A sors épp úgy hozta, hogy az a néni, akivel könyvekről szoktunk beszélgetni épp ezt olvasta és kölcsönadta nekem is. Pár óra alatt a végére is értem és azt kell mondjam, nagyon tetszett!  

Röviden a tartalomról: Zeusz zajokra ébred kétezer éves álmából és elmeséli nekünk a történetét. Megismerhetjük a családján belüli viszály kezdetét, a születését és végig követhetjük a főistenné válás útján. 
Nagyon érdekes volt az E/1 elbeszélésmód, ám egyszersmind ez varázsolt el igazán. A felsős gyermekeimmel éppen most tartunk a görög mitológia résznél irodalomból, így ha máshonnan nem is, onnan ismerősnek kell lennie a történetnek. Ilyen - olyan feldolgozásban mindenkinek lehet róla valamilyen mélységű ismerte. De olyannal, hogy ő maga meséljen, én még nem találkoztam. Imádtam ezt a megoldást!

Az elbeszélésmód egyben lehetővé tette, hogy közelebb engedjük a főistent, már-már emberré válik az olvasó szemében. Igaz, a görög mitológia alakjai véleményem szerint sokkal közelebb állnak az emberi lélekhez - hasonló tulajdonságaik miatt. 
Itt is megismerhetjük Zeusz érzéseit, motivációit, gyarlóságait és gyengeségeit is. Döntések sorozata teszi őt azzá aki, ezek pedig néha a nemvárt következményeket hozzák maguk után. 
Különösen tetszettek a születését és a fiatalságát bemutató fejezetek, hiszen itt még tapasztalatlan: egy cél vezérli - testvérei kiszabadítása és egyben apja megölése. Tudja, hogy óriás teher van a vállán mégsem tántorodik meg: pedig amennyi kedvese volt a regény szerint, volt rá alkalma.

Ha már a kedvesek szóba jöttek: ifjúkorától kezdve majdnem minden fejezetbe jutott egy - egy hölgyemény, egészen Héra megismeréséig. Több ágról több gyermeket nemzett, és persze mindezt tudatosan tette.Leányai mind mind azért kaphattak életet, hogy segítsék őt, ha trónra kerül.
Minden egyes rész végén Zeusz - mint egy jó atya -  tanácsokkal látja el az emberiséget, melyek közül néhány a mai is elgondolkodtató és érvényes. 

Elismerésem az íróé, hiszen az erotikus pillanatokat, olyan ízlésesen tárta az olvasó elé, hogy nem elvett a regény értékéből, de kiegészítette azt. Gondolhatjátok, ha itt értékelem, akkor a téma teljesen emészthető azok számára is, akik nem szeretnek erről részletesen olvasni. 
Ez volt az első könyvem tőle, de ha többi is ilyen állok elébe!

Nagyon ajánlom a könyvet mindenkinek aki érdeklődik a téma iránt, de kizárólag 18 év felettieknek! Egyesüléseken kívül van itt gyilkosság, családon belüli szexualitás, lelki terror, stb. szóval mérlegeljétek ezeket olvasás előtt! Mindazonáltal nem kell megijedni; tényleg csak annyira van részletezve minden, amennyi feltétlenül szükséges!

Amennyiben felkeltettem az érdeklődésed, a Régikönyvek.hu weboldalán van még antikvár példány!

Írta: Isabel

A szerző, aki arra biztat minden szülőt, hogy ne aggódjon, ha a gyerek nem szeret olvasni, hiszen csak meg kell találni a neki megfelelő könyvet - Interjú Kristin M. Furrier írónővel

Fotó: Vitovszki Szilárd Kristin M. Furrier ifjúsági regénye üde színfolt volt az olvasmányaim között. Az elveszett múlt egy kalandokban és t...

Népszerű bejegyzések