2021. június 7., hétfő

Liz Kessler - Emily, a sellőlány (Emily 1.)


Mostanában több ifjúsági regényt van alkalmam olvasni, amitől nagyon boldog vagyok. Ilyen jó időben jól esnek a könnyed olvasmányok.

A történet valóban aranyos: Emily a 13 éves kislány sosem merült el a vízben, hiába él egy hajón édesanyjával. 
A kötelező úszásórán azonban minden megváltozik, ugyanis a furcsa bizsergést érez a lábaiban, ezért kimenekülvén a vízből megpróbálja kideríteni, mi történt vele. Nem kell sok idő ahhoz, hogy megértse, a furcsa érzést az uszonya okozza, hiszen ő valójában egy sellő!
Ezután a kislánnyal az egész világ megfordul, hiszen nemcsak az új képességeit kell felfedeznie  és eltitkolnia, de meg kell találnia édesapját, akiről úgy tudja kisbaba korában elhagyta őt az anyukájával együtt.

Maga a történet nagyon kedves és szerethető. Emily igazi kiskamasz, de nagyon jó lelkű lány. Könnyen barátkozik és okos is. Korához képest gyorsan felméri a helyzetét és mindent megtesz azért, hogy kiderítse a valódi történteket.

Az a szál, miszerint a kislánynak meg kell keresnie az apukáját, szerintem kevésbé lett kibontva; én egy picit több csavart vártam volna bele. Igaz, pont az, hogy nem volt túlgondolva semmi, teszik a regényt könnyeddé és szórakoztatóvá.

Ajánlom 12 -14 éves lányok számára, nemcsak a lányos vonal miatt, hanem mert gyorsan lehet haladni vele. Ez az a könyv lehet, amivel azokat a gyerkőcöket is le lehet kötni, akik kevésbé szeretnek olvasni, vagy éppen most szoknak hozzá ehhez a csodálatos kikapcsolódáshoz. 
Mivel nem hosszú, sikerélményt is biztosíthat a számukra!

Én a Könyvmolyképős kiadást olvastam, de mivel ott már nem kapható, a linken a legújabb kiadást találhatjátok! Remélem, tartalomban nem (nagyon) tér el a két regény egymástól! Ám az eltérésektől függetlenül is egy esélyt mindenképpen érdemel a történet!

 Amennyiben szeretnéd meglepni vele a gyerkőcöt, a Líra várja a rendelésed!

Írta: Isabel

2021. június 5., szombat

Csapody Kinga - Lakatos Levente - Az első vakkantás (Tomo 1.)


 Azt kell mondjam, hogy kellemes csalódás volt számomra a könyv. Nem tagadom, olvastam pár véleményt róla az interneten, mielőtt nekikezdtem volna és nagyon meglepődtem, mikor rájöttem, hogy nekem tetszett a történet.

A történet arról szól, hogy Levente miként fogad a szívébe és az otthonába egy kiskutyát. Hogyan találkoznak, miképpen telnek az első napok és milyen újdonságokat élnek át együtt? Nagyon aranyos volt, hogy mindezt a kutyus szemszögéből ismerhetjük meg.

Tomo egy igazi kis cukorborsó: játékos bátor és igazán szeretni való. Maga az elbeszélés is ilyen, szókimondó néha vicces és nagyon könnyen át tudja érezni minden gazdi a szituációkat.
Itt azért azt megjegyezném, hogy a gügyögés kissé visszavett az olvasás élményéből. 

Alapjáraton nem voltam az a gyerek voltam, aki szerette ha így beszéltek és ez ma sem változott. Nekem is volt már kutyusom, cicám, most éppen papagájom van -  aki visszabeszél - de hozzájuk sem szóltam így soha. Ám mindannyian másképp fejezzük ki a szeretetünket - viszont a kevesebb ebből kicsit több lett volna....

Viszont ennyi, amit negatívumként fel tudnék hozni. Az, hogy az Tomo többször mesélt a gazdijáról, szerintem kifejezetten cuki és életszerű volt. Én is azt tapasztaltam, hogy egy kisállat élete javarészt a gazdija körül forog.... (Ki tudja Rozi papagáj, miket gondol rólam?)

Az illusztrációk igényesek és nagyon aranyosak, dicséret a grafikusnak!

Szándékosan hagytam a végére az írókról a gondolataimat. Azt kell mondjam, hogy nem sok könyvet olvastam tőle eddig - ezzel együtt hármat - de bárkinek is nyilatkoztam róla, mindenkinek azt mondtam, hogy nagyon jól ír! Ami miatt nem vagyok rendszeres olvasója,  az az erotikus zsáner - amit nem igazán tudok befogadni. Van egy szint persze, amit szívesen elolvasok, de ahol már részletekbe menően megtudhatunk mindent, na azt nem szeretem.
Viszont, ha ettől eltekintek, Levente egy kivételesen tehetséges szerző. Külön öröm számomra, hogy akadnak más stílusban írt könyvei is, így én is kikapcsolódhatok a műveivel.
Csak azt sajnálom, hogy ezek nem olyan hosszúak, mint a Simlis vagy az Aktus. 

Csapody Kingáról eddig csak annyi értesülésem van, hogy több fordítása és gyermekkönyve van. Amint olvasok tőle valamit külön, azonnal megosztom veletek is!

Kisgyermekes szülőknek merem ajánlani, szerintem egy pár órára jó időtöltést biztosít majd! Annyit hozzátennék, hogy ha valakinek tényleg ellenérzése van Leventével kapcsolatban, inkább hagyja ki, mert  - mint mondtam - sok szó esik róla. Viszont egy gyerekeknek írt könyvnek az  célja, hogy szórakoztassa /tanítsa a kicsiket, nem pedig az hogy lássa anya vagy apa mennyire nem szereti azt, ami esetlegesen nekik tetszik. Ha mégis ez történne, az hatással lenne az olvasás és a könyvek megszeretésére, ami nem volna bölcs dolog.

Amennyiben felkeltettem az érdeklődésed,  Lakatos Levente hivatalos oldalán megrendelheted a saját példányodat!


Írta: Isabel

2021. június 3., csütörtök

Mészáros Dorka - Felelsz vagy mersz?


 Lassan nyári szünet és szerencsére már a nap is egyre többet süt, így olvashatunk a szabadban.Én is ezt tettem és ennek fényében valami könnyed, szórakoztató olvasmányra vágytam.

Az írónőtől még nem olvastam, de amikor megkaptam a könyved, a borítója teljesen lenyűgözött. Alapjáraton nem vagyok oda a rózsaszínért, de itt minden annyira harmonikus, hogy ez azonnal megszerettem.

Történetünk főszereplője Bori, egy igazi kamaszlány. Igyekszik a legjobbat kihozni a tanulásból, de természetesen megtalálja őt a szerelem is. Olyan szituációkat él meg, melyek a 15 évesek számára ismerősek lehetnek: kavarások, szerelmek, barátságok és minden, ami egy ilyen korú lányt foglalkoztathat.
A regény a lány naplója, aminek nagyon örültem, hiszen komolyabban én is ebben a korban kezdtem el naplóírással foglalkozni. Ezt a szokásomat a mai napig megőriztem, de az, hogy akkor megtanultam, hogyan írjam ki magamból a frusztrációmat, sokat segít a felnőtt gondok legyőzésében.

A karakterek nagyon maiak: egy lány könnyen átérezné Bori gondjait. Nem egyszerű helytállni az iskolában, megérteni másokat és saját magunkat, továbbá a szüleinknek is megfelelően viselkedni. Pláne ha nem akarunk nagyon nyominak tűnni az osztálytársaink előtt.  Ezeket a a gondolatokat élhetjük át a kislánnyal és azt kell mondjam,  a szerző nemcsak bemutatja ezeket, de végig is vezet minket az úton - egészen a megoldásig.

Ez volt az első könyvem az írónőtől, de biztosan nem az utolsó. Bár a mondanivaló néha kusza, de ez csak növeli a hitelességet: egy ennyi idő lány pont így fejezi ki önmagát.

Ajánlom minden nyolcadikos lánynak, hiszen nemcsak tanulságos, de nagyon szórakoztató olvasmány  is. A szünidőre tökéletes lehet! Nálam biztosan újraolvasós lesz!

Köszönöm szépen a Menő Könyv Kiadónak, hogy lehetőséget kaptam az olvasásra!

Amennyiben megtetszett az ajánlóm, többek között a Lírában leadhatod a rendelésed!!

Írta: Isabel

2021. június 1., kedd

J. Soldier - Mágus


 Szeretném megköszönni a NewLine Kiadó vezetőségének, hogy lehetőséget kaptam a regény elolvasására!

Nagyon szeretem a fantasy történeteket, pláne azokat, melyekben a mágia áll a középpontban, Itt nemcsak a varázslást kaptam meg fő elemként de magát a tanítás-tanulás folyamatát is, és ennek nagyon örültem.

Az alaptörténet szerint a modern világban is létezik mágia, párhuzamosan a technikai fejlődések mellett. Bár a gondolatot egyedinek tartom, mégis meg kellett szoknom ezt a felépítést. Kicsit furcsának hatott egy mágus telefonnal, de idővel meg lehet szokni ezeket az újításokat.
Az idős mágus szeretné unokájának is átadni mesterségét, ám Nem kis meglepetésére Liza nagy tehetséget mutat a mágiában. Bár a szülei ellenzik még a nagyapával való találkozást is, a kislány nagy lelkesedéssel várja a vele töltött időt.

Mikor elkezdtem az olvasást, örömmel vettem tudomásul, a lányunokát, hiszen azt gondoltam, fiú lesz az örökös. Különös kalandok és természetesen tanulás veszi kezdetét, amik egy percre sem hagytak unatkozni.

Az ok-okozati összefüggések, bár elsőre kuszának tűnnek, szépen fel vannak építve és végül minden világossá válik. A karakterek egyediek és talán pont azért maradandóak, mert az olvasó nem ilyen környezetben képzelné el őket. 

Az író szépen fogalmaz, jól fent tudja tartani a feszültséget. Fantáziadús történetet rakott össze, bár néha jól esett volna, egy két oldal kevésbé izgalmas rész pihenésképpen.

Bár, a kedvenc színem a zöld és a kék, a borító nem győzött meg és ezt sajnálom. Értem a koncepciót, csak a kidolgozásra szántam volna több időt.

Ettől függetlenül ajánlom mindenkinek, aki kortárs magyar szerző művével szeretne kikapcsolódni, a fantasy zsánerében!

Amennyiben meg szeretnéd venni a saját példányodat, a NewLine Kiadó várja a rendelésed!

Írta: Isabel

2021. május 28., péntek

Nőiségnapló - neves írónőktől hölgyeknek - Interjú Sienna Cole és Ludányi Bettina szerzőkkel


 Ludányi Bettina és Sienna Cole munkássága sem idegen a számomra. Mindkettőjüktől olvastam már, ezért tudom, hogy mindkét hölgy hazánk tehetséges szerzői közé tartozik. Most azonban egy különleges dolgot alkottak együtt: a napokban jelent meg egy közös művük: a Nőiségnapló, egy a piacon hiánypótló mű. Ennek apropóján feltettem pár kérdést a szerzőknek, fogadjátok szeretettel!

Kezdésnek mesélnétek magatokról egy pár szót? 

Bettina: Alapvetően nyitottan állok az olvasóimhoz, ezért nehéz olyat mondani, amit még nem tudnak rólam.  Az írás, az önfejlesztés és az utazás a legnagyobb szenvedélyeim. Imádok a természetben lenni, töltődni, új kihívásokat megálmodni és megvalósítani. A regényeimmel mindig arra törekszem, hogy valami újat tudjak adni az olvasóimnak.

Sienna: Nehéz kérdés. Azt hiszem, a legjobban épp az írásaim képesek kifejezni azt, ami vagyok. Szóval, ha bárki is szeretne egy kicsit belelátni a lelkembe és a fejembe, bátran vegye kézbe a könyveimet.  

Hogyan született meg a napló gondolata?

Bettina: Zsófival a pszichológia iránti érdeklődés hozott össze. Később kiderült, hogy az önfejlesztés is közel áll mindkettőnkhöz. A tavalyi év nagyon meghatározó volt ebből a szempontból. Sokat fejlődtünk, alakultunk, és innen jött az ötlet: minden nőnek tudnia kell, hogy lehet másképp.

Sienna: Szerettük volna átadni az eddigi tapasztalatainkat. Úgy gondoltuk, ha egyetlen nőnek is segítő kezet nyújthatunk egy nehéz élethelyzetben vagy elakadásban, már nyertünk.

Az ismertető szerint segít felfedezni a nőiességünket, feladatokkal és egyéb érdekességekkel. Mennyi kutatómunka áll mögöttetek?

Bettina: Évek tapasztalata áll mögötte, nem csak kutatómunka. Ez a könyv egy személyes utazásból született meg mindkettőnk jóvoltából. Csak olyan dolgokról írunk, amit megtanultunk, megtapasztaltunk, megfejlődtünk az évek során.

Sienna: Azt mondanám, 20% kutatómunka és 80% saját tapasztalat áll a napló mögött. Szerettük volna a lehető legtöbbet átadni magunkból, hogy a könyvet forgató nők egyenrangú partnernek, közülük valónak érezzenek bennünket.

Bettináról tudom, hogy szeret elmerülni a pszichológia világában. Mennyire hatottatok egymásra írás közben?

Bettina: Nagyon jól ment a közös munka. Egy szemernyi nehézség sem volt benne. Nagyon jól egymásra tudtunk hangolódni, így minden perce élvezetes volt.

Sienna: Jól jött a pszichológia terén szerzett jártasság, de inkább egymás tisztelete és a kölcsönös nyitottság a közös munkafolyamat sikerének titka.

A mű tartalmaz a személyes élményeitek közül is néhányat? Milyen érzésekkel vetettétek ezeket papírra?

Bettina: Igen, kitérünk néhány konkrét személyes élményre is a könyvben. Én abszolút nyitottan álltam ezekhez is. Szívesen megosztom, min mentem keresztül, ha ezzel segíthetek másoknak is. Azt gondolom, hogy sokkal többet nyerhetünk, ha nőként támogatjuk egymást.

Sienna: Természetesen, úgy éreztük, nem lett volna hiteles, ha a saját önismereti utunkból nem osztunk meg történeteket, legyen szó akár sikerekről, akár bukásokról.

Számotokra melyik rész a kedvenc és miért?

Bettina: Én személy szerint nem tudok egy részt kiemelni. Imádom az egész naplót úgy, ahogy van. :)

Sienna: Én is egységként tekintek a naplóra, nem tudnék belőle kiemelni semmit.

Hogyan fogadta az ötleteteket az Álomgyár Kiadó?

Bettina: Szerencsére nagyon nyitottan. Boldog vagyok, mert tényleg álmok valósulhatnak meg a kiadó berkein belül. 

Sienna: Úgy emlékszem, nagyon lelkesen fogadták, és azonnal ötletelni kezdtünk a tartalomról és a külalakról egyaránt. 

Milyen tapasztalatokat szereztetek alkotás közben?

Bettina: Számomra a legnagyobb tapasztalat az volt, milyen jó közöttünk az összhang. Ez számtalan ötletet és gondolatot indított el a fejünkben más együttműködések kapcsán is. Fontos tanulság volt továbbá a türelem. A Nőiségnapló márciusban jelent volna meg, ám a munkálatok miatt végül májusban adtuk ki. Nagyon nehéz volt elengedni a kontrollt, és rábízni az életre a napló sorsát, szerencsére azonban sikerült, és gyönyörűbb lett, mint amire számítottam.

Sienna: Én is az összhangot emelném ki. Csodálatos volt megtapasztalni, hogy milyen könnyedén, gördülékenyen zajlott a közös alkotás.

Kinek ajánljátok a könyvet? Például én, aki ebben a témában kisgyermek - cipőben járok, bátran a kezembe vehetném?

Bettina: Minden nőnek. Tudom, ez elég tág célcsoport, de tényleg mindenki megtalálja benne a maga tanulságát. Számos témát érintünk, bizalom, intuíció, párkapcsolat, érzések megélése, elnyomása stb., amelyek mindenki életébe hozhatnak változást. Kezdő önfejlesztők éppúgy a kezükbe vehetik, mint a már jártasabbak.

Sienna: Ha úgy érzed, gyermekcipőben jársz ezen a területen, akkor szerintem neked különösen sokat adhat a napló. ;) De persze mindenkinek, aki szeretné megismerni saját magát, felfedezni a nőiségében rejlő erőt.

Milyen élményeitek vannak a közös munkával kapcsolatban? Várható több olyan mű, melyet együtt írnátok meg? 

Bettina: Igen, tervezünk még közösen alkotni. Én személy szerint már nagyon várom. Szeretem, ha egy munka ennyire élvezetes és gördülékeny.

Sienna: Igen, még rengeteg ötlet lapul a tarsolyunkban. ;)

Ezúton kívánok további sok sikert a szerzőknek!

Amennyiben felkeltettük az érdeklődéseteket, Sienna és Bettina hivatalos Facebook-oldalán több érdekességre bukkanhattok, a Nőiességnapló pedig az Álomgyár Könyvesboltjában vásárolható meg!

Írta: Isabel


2021. május 25., kedd

A szerző, akit egy álom ihletett meg - Interjú Alan Dave Darellel

 



 

A Bújj - Bújj a Muselière Alkotói Csoport tollából származó novelláskötet, amely sokszínűbbnél sokszínűbb történeteket tartalmaz. Mindig izgatott leszek attól, ha több szerző alkot valamit együtt, mivel egy zsáneren belül több látásmódot és gondolatot is megismerhetek! 
Ezúton szeretném megköszönni az interjúra adott lehetőséget a szerzőknek!

Pár szóban összefoglalnátok a Muselière Alkotói Csoport lényegét?

ADD: Van pár jó történetünk. A Muselière tagjait a jó történetek iránti szerelem köti össze, és az, hogy ezeket a történeteket meg is akarjuk osztani másokkal. Hasonlóképp gondolkodunk az írásról, mégis egészen máshogy nyúlunk hozzá. Ez megkönnyíti a közös munkát.

Honnan jött az alapkoncepció és mi a fő motivációtok?

ADD: Már régebben is dolgoztam együtt többekkel a csoportból. Jó volt velük a munka, bár abból a projektből egyelőre nem lett semmi. Egyelőre! Estell Ivyval, most fogtunk bele egy egészen nagy közös munkába. Folyamatosan jönnek az újabb és újabb koncepciók, amikben látunk perspektívát. Aztán vagy lesz belőle valami, vagy nem, ez talán nem is olyan lényeges, mint maga a közös munka és a közös gondolkodás.

Szeretnénk minél több emberhez eljutni. Bebizonyítani, hogy jó történeteket, nem csak a mai mainstream íróktól lehet olvasni. Aztán idővel persze jó lenne mainstream írónak lenni.

Hogyan válogattátok össze a csoport tagjait? Esetleg van lehetőség a csatlakozásra?

ADD: Eredetileg baráti alapon kezdődött a dolog. Aztán barátok barátai alapon. Bevehetem még őt? Jókat ír? Persze.

A Búj - Búj fantasy -thriller, teljesen egyedi elemekkel. Honnan merítettetek ihletet?

ADD: A többiek nevében nem tudok nyilatkozni. A Sötétség ura egy álomból ihletődött, pedig nálam ritka az ilyesfajta ihletődés, talán ez az egyetlen ilyen történetem. Nyilván sokat kellett alakítani rajta, beleilleszteni Jouwenbe, a világba, ahol a fantasy történeteimet írom. Az ötletek meg folyamatosan jönnek. Mindenhonnan. Emberek, helyek, tárgyak, események, dalok, érzetek. Ezek mind alapját szolgálhatják egy történetnek.

Mennyire volt nehéz összehangoltan alkotni? Megbeszéltetek részeket írás közben vagy mindenki szabad kezet kapott?

ADD: Szabad kezet kaptunk. Nekem az egyik feltételem volt, hogy akkor dolgozom, ha azt írok, amit akarok. A sötétség volt meghatározva, mint téma. Ez azért bőven kimeríti a szabadság fogalmát.

Milyen élményekkel és tapasztalatokkal gazdagodtatok?

ADD: Minden történet megírása élmény és tapasztalat. Mivel csak egy apró ötletből, csak egy magból dolgozom, nagyon meglepő tud lenni néha a végeredmény. Nagyon sokszor meglepnek a saját szereplőim, és nagyon sokat tudok tőlük tanulni a világról, az írásról, de leginkább magamról.

Elsősorban kinek ajánlanátok a kötetet? Alkalmas azok számára is, akik csak most ismerkednek a magyar szerzők munkásságával?

ADD: Ha szeretik a fantasyt, akkor nyilván. Attól még mert valami magyar, nem lesz sem jobb, sem rosszabb. Persze az angol piac lényegesen nagyobb, és hozzánk már megszelektálva jut el. De az, hogy ide a külföldön már befutott művek jutnak el, ez azt az érzetet keltheti, hogy na ott minden jó, az nem jelenti azt, hogy itt nincsenek olyan művek, amik méltók, vagy méltók lennének a nagy karrierre. Csak itt kisebb a szelekció, könnyebb belefutni rosszabb olvasmányokba. És ez egyfajta félelmet generál. De a Bújj-Bújjtól nem kell félni. Ha valaki nyitott a fantasyra, a horrorra, akkor biztos vagyok benne, hogy nem egy novellát fog itt találni, ami magával ragadja.

Kinek mi volt a legkedvesebb emléke a munka során?

ADD: Nekem jólesett, hogy a többiek bíznak bennem. Én nem akartam a második kötetbe írni, (igen lesz második kötet) mert az nem az én műfajom lesz, de az első után nagyon bíztattak a többiek, hogy, deeee mindenképp próbáljam ki magam ebben a zsánerben is.

Magánemberként mennyire sikerült megismernetek egymást? Kötettek ismeretségek?

ADD: Van, akit jobban, másokat kevésbé, akad, akit egyáltalán nem ismerek. Estell Ivyvel nagyon régóta jóban vagyunk, Ronnie W. A. is régi barátom, elsősorban velük mélyült el a kapcsolatom, mondhatni ők az origói ennek a közegnek, de Gergővel, a szerkesztővel is ismertük egymást régebbóta, és vele sokat javított a kapcsolatunkon a közös munka (legalábbis én így érzem, remélem ő is).

Mire számíthatunk tőletek legközelebb? Terveztek folytatást?

ADD: Lesz folytatás. Ha be tudom fejezni határidőre, amit ígértem, akkor benne is leszek a következő Muselière kötetben. Ezt nem ígérem, mint mondtam, nem az én zsánerem, és ez megnehezíti a munkát. Egy romantikus antológia lesz, bízom benne, hogy a műfaj igényeinél jobb minőségű szövegekkel.

De én emellett, most rengeteg más projektben is benne vagyok. Írok két filmet, egy rövidfilmet és egy nagyjátékfilmet is, remélhetőleg mind a kettő eljut majd a forgatásig. Emellett pedig Jouwen világát bővítem egy regénnyel, ami a testvéri szeretetről, az elvesztésről, gyászról, feldolgozásról szól egy szaftos, sárkányos, háborús fantasy köntösben.

Ezúton szeretnék további sok sikert kívánni az írónak!

Amennyiben felkeltettük az érdeklődéseteket, keressétek az író hivatalos Facebook - oldalát, vagy látogass el honlapjára!

Írta: Isabel

A szerző, aki ha csak tud, ír - Interjú Szemán Zoltánnal


 

A Bújj - Bújj a Muselière Alkotói Csoport tollából származó novelláskötet, amely sokszínűbbnél sokszínűbb történeteket tartalmaz. Mindig izgatott leszek attól, ha több szerző alkot valamit együtt, mivel egy zsáneren belül több látásmódot és gondolatot is megismerhetek! 
Ezúton szeretném megköszönni az interjúra adott lehetőséget a szerzőknek!

Pár szóban összefoglalnátok a Muselière Alkotói Csoport lényegét? 

Sz. Z.: Én úgy vélem, a Museliére is olyan, mint bármely más alkotói közösség. Habár én csak úgy belecsöppentem a csoportba…

Honnan jött az alapkoncepció és mi a fő motivációtok?

Sz.Z.:A koncepció már készen volt, mire én csatlakoztam a csoporthoz, szóval, csak igazodtam a többiekhez. Személyesen csupán egyetlen motivációm volt: szeretek írni. Ja, és igyekszem minden lehetőséget megragadni az írásra.  

Hogyan válogattátok össze a csoport tagjait? Esetleg van lehetőség a csatlakozásra?

Sz.Z.: Engem egy aktív csoporttag hívott meg. Kérdezte, hogy nincs-e kedvem írni egy horrornovellát. Naná, hogy igent mondtam. Én úgy tudom, hogy nem tilos a tagfelvétel, viszont, azt hiszem, az admin igyekszik kordában tartani a taglétszámot. Sajnos, manapság gyakran megesik, hogy éppen a túl sok tag miatt úgymond „felhígul” a csoport, elindul a széthúzás, és ezáltal egy idő utána a csoport funkcionálisan befejezi a pályafutását.

A Bújj - Bújj fantasy - thriller, teljesen egyedi elemekkel. Honnan merítettetek ihletet?

Sz.Z.:Őszinte leszek: sejtelmem sincs. Amikor értesültem erről a lehetőségről, egyszerűen csak beugrott a novellám alapsztorija, és két nappal később már küldtem is bétázásra a kéziratot.

Mennyire volt nehéz összehangoltan alkotni? Megbeszéltetek részeket írás közben vagy mindenki szabad kezet kapott?

Sz.Z.:Szerintem ebben a kérdésben én leszek a fekete bárány, mert én bizony csak elkezdtem írni, nem törődve se királlyal, se huszárral… 

Milyen élményekkel és tapasztalatokkal gazdagodtatok?

Sz.Z.:Megtudtam magamról, hogy nem vetem magam a tengerbe, ha a szerkesztő belejavít a munkámba. Oké, a viccet félretéve: viszonylag ritkán dolgozom együtt másokkal. Én kicsit amolyan magányos farkas vagyok, de határozottan tetszett, hogy ezúttal nem csak az én nevem szerepel minden novellacím felett, és hogy átengedhetem valakinek (a szerkesztőnek) a kormányrudat a publikálás és marketing terén. Hiszed vagy sem, egy nem kiadónak dolgozó szerző esetében e két dolog sokszor legalább annyi időt, energiát emészt fel, mint a mű megírása.

Elsősorban kinek ajánlanátok a kötetet? Alkalmas azok számára is, akik csak most ismerkednek a magyar szerzők munkásságával?

Sz.Z.:Nehéz kérdés, mert éppen a novellák vegyessége az, ami miatt azt mondanám, hogy egyszerre ajánlanám a zsánerrel még csak ismerkedőknek és a már rutinosabb olvasóknak. A kötetben akad olyan mű, ami inkább a véres jelenetekre koncentrál, míg a másik a pszicho-thriller felé hajlik. 

Kinek mi volt a legkedvesebb emléke a munka során?

Sz.Z.:Nekem az a rész tetszett leginkább, amikor már a borítóról folyt a vita. Oké, igazából nem volt vita, mert a tervezeteket látva, legfeljebb olyanok hangzottak el, hogy: „Hú!”, „Azta!”, „De tök jó!” és hasonlók.

Magánemberként mennyire sikerült megismernetek egymást? Köttettek ismeretségek?

Sz.Z.:Sok szerzőt már ismertem, de például Gergővel, a szerkesztővel még sosem dolgoztam együtt. Részemről kicsit nehézkes az ismeretségkötés, már csak a távolság miatt is, mivel lassan tizennyolc éve, hogy Új Zélandon élek.

Ezúton szeretnék további sok sikert kívánni Zoltánnak!

Amennyiben felkeltettük az érdeklődéseteket, keressétek az író hivatalos Facebook - oldalát, vagy regényeit többek között a Google Play oldalán!

Írta: Isabel


Az írónő, aki tanulási folyamatként is tekint a novellaírásra - Beszélgetés Remy Dalmore - ral

 



A Bújj - Bújj a Muselière Alkotói Csoport tollából származó novelláskötet, amely sokszínűbbnél sokszínűbb történeteket tartalmaz. Mindig izgatott leszek attól, ha több szerző alkot valamit együtt, mivel egy zsáneren belül több látásmódot és gondolatot is megismerhetek!
Ezúton szeretném megköszönni az interjúra adott lehetőséget a szerzőknek!

Pár szóban összefoglalnátok a Muselière Alkotói Csoport lényegét? 

R.D.: A Museliére egy olyan csoport, ahol az írók egy-egy történet erejéig a „saját” zsánerükön kívülre is kalandozhatnak, és a közösség ereje segíti őket abban, hogy a művük minél szélesebb körben eljusson az olvasókhoz. Remek lehetőség számunkra, hogy zsánerspecifikusan tudjunk újat mutatni, hiszen normál körülmények között például egy romantikus írótól nem számítanak horrortörténetre az olvasók. Viszont a Bújj-bújj zsánere – és a többi, tervezett köteté is – egyértelműen meghatározott, ezáltal lehetőséget kapnak az olvasók arra, hogy más oldalról ismerjék meg a kedvenc írójukat.

Honnan jött az alapkoncepció és mi a fő motivációtok?

R.D.: Az alapkoncepció egyben a motiváció is: megfelelő írástechnikai szintű, változatos stílusú és cselekményű írások kerüljenek egy kötetbe, ahol minden olvasó megtalálhatja a maga kedvencét. 

Hogyan válogattátok össze a csoport tagjait? Esetleg van lehetőség a csatlakozásra?

R.D.: Leginkább meghívásos alapon történik a válogatás, Gergő igyekszik olyan írókkal dolgozni, akik megbízhatóak, tartják a határidőket, a szerkesztés során kompromisszumkészek és nem mellesleg elhivatottak az írás, alkotás iránt. 

A Bújj - Bújj fantasy - thriller, teljesen egyedi elemekkel. Honnan merítettetek ihletet?

R.D.: Az ihlet bárhonnan jöhet, egy képről, egy zene hallatán, vagy akár egy jó könyv is inspirálhat minket arra, hogy továbbgondoljunk, esetleg más szemszögből mutassunk meg egy történetet. De a legjobb inspiráló közeg a való élet, aki rendszeresen néz híradót, előbb-utóbb képes összeállítani a saját krimi- vagy horrortörténetét. 

Mennyire volt nehéz összehangoltan alkotni? Megbeszéltetek részeket írás közben vagy mindenki szabad kezet kapott?

R.D.: A zsáner adott volt, ezen kívül szabad kezet kaptunk. Természetesen fontos elvárás volt a minőség, amire Gergő és a csapata garanciát jelentett. Bár a saját történetét mindenki maga alkotta meg, az írók maximálisan támogatták egymást, és a szerkesztés végére igazi csapatfeeling alakult ki.

Milyen élményekkel és tapasztalatokkal gazdagodtatok?

R.D.: Ezt a történetet már régóta dédelgettem magamban, így nagyon örülök, hogy  lehetőséget kaptam Gergőtől a publikálására. Mivel nem vagyok novellista, így jó alkalom volt a tanulásra és gyakorlásra, hogy szűk keretek közé szorítsam a cselekményt. A közös munka mindig nehéz, ha az ember idegenekkel dolgozik, de a magam részéről elmondhatom, hogy pozitívan csalódtam. Hamar eljutottunk az „én-tudat”-tól a „mi-tudat”-ig, és onnantól képesek voltunk összetartó csapatként funkcionálni.

Elsősorban kinek ajánlanátok a kötetet? Alkalmas azok számára is, akik csak most ismerkednek a magyar szerzők munkásságával?

R.D.: Természetesen alkalmas a kötet azok számára, akik most ismerkednek a magyar szerzők munkáival, mert a novellák nem egykaptafára íródtak, így bárki megtalálhatja magának a kedvencét a művek között. Mivel nagyon változatos a novellák stílusa, ezért úgy gondolom, hogy bárkinek ajánlható, aki szereti a borzongást.

Kinek mi volt a legkedvesebb emléke a munka során?

R.D.: Amikor először kézbe vehettem fizikai valójában a kötetet.

Magánemberként mennyire sikerült megismernetek egymást? Köttettek ismeretségek?

R.D.: Én az írók java részét már ismertem, így új kapcsolatként Gergőt tudnám kiemelni, akiről a közös munka kezdetéig szinte semmit nem tudtam. Nagyon örülök, hogy őt megismerhettem, azóta is rengeteget segít nekem, amit ezúton is köszönök szépen neki. Magánemberként szintén számíthatok rá, bármilyen problémám van, azonnal a magáénak érzi és próbál segíteni. Azt gondolom, hogy egy kivételes ember, és az ő személye nagyban hozzájárult ahhoz, hogy egy kicsit családként tekintsünk a Museliérre.

Mire számíthatunk tőletek legközelebb? Terveztek folytatást?

R.D.: A Museliére megy tovább a maga útján, ha jól tudom, romantikus antológia következik. Ebben a kötetben nagy valószínűség szerint a nekem nem jelenik meg művem, mivel elég kaotikus időszakot élek. Határidős munkáim vannak, tanulok, és ha csak tehetem, önkéntes munkát is végzek a saját munkám mellett. Számomra egy novella megírása komoly erőpróba, és semmiképpen sem kétperces folyamat. Szeretek olyan művet kiadni a kezemből, amit én magam is szívesen elolvasnék, és a jelenlegi helyzetemben nem biztos, hogy rá tudok áldozni ennyi időt a novellaírásra. De a többieknek szurkolok, nagyon tehetséges írók vannak a csapatban, akik remek történeteket alkotnak, és biztos vagyok abban, hogy a Museliére következő antológiája hatalmas siker lesz majd. 

Ezúton szeretnék további sok sikert kívánni az írónőnek!

Amennyiben felkeltettük az érdeklődéseteket, keressétek hivatalos Facebook - oldalát, vagy regényeit a Delta Vision Kiadó gondozásában!

Írta: Isabel

A szerző, akit egy hangyaboly ihletett meg - Beszélgetés Ronne W.A. írónővel, a Bújj - Bújj egyik szerzőjével



A Bújj - Bújj a Muselière Alkotói Csoport tollából származó novelláskötet, amely sokszínűbbnél sokszínűbb történeteket tartalmaz. Mindig izgatott leszek attól, ha több szerző alkot valamit együtt, mivel egy zsáneren belül több látásmódot és gondolatot is megismerhetek!
Ezúton szeretném megköszönni az interjúra adott lehetőséget a szerzőknek!

Pár szóban összefoglalnátok a Muselière Alkotói Csoport lényegét? 

Ronnie: A Muselière egy francia szó, a jelentése szájkosár. Igen, igen, ez Gergő... Bár a csoportot többen alapítottuk, azt kell mondanom, hogy Gergő a lényege ennek. Biztos kézzel fogott össze minket. Nélküle nem lennénk egy csapat.

Honnan jött az alapkoncepció és mi a fő motivációtok?

Ronnie: Együtt akartunk írni, megjelenni, minőségi novellákat írni, és nem utolsó sorban tanulni egymástól.

Hogyan válogattátok össze a csoport tagjait? Esetleg van lehetőség a csatlakozásra?

Ronnie: Az ismerőseink közül kerestünk tagokat első körben. Utána sorban jöttek az ajánlások. Gergő szigorúan vette a jelentkezéseket, a tagok előszűrőn mentek át, és csak azok publikálhattak, akik minőségileg megfelelő novellát adtak le. Csatlakozásra továbbra sincs lehetőség, a tagokat mi hívjuk meg.

A Bújj - Bújj fantasy - thriller, teljesen egyedi elemekkel. Honnan merítettetek ihletet?

Ronnie: A novellám alapötletét egy hangyaboly adta. Szinte bármiből képes vagyok ihletet meríteni.

Mennyire volt nehéz összehangoltan alkotni? Megbeszéltetek részeket írás közben vagy mindenki szabad kezet kapott?

Ronnie: Szabad kezet kaptunk. A novellák egy része a Gabo kiadó horrorpályázatára készültek, köztük az enyém is. Nem vagyok nagy novellás, ez a második novella, amit írtam. Nem éreztem még rá a novellák ízére, szerintem én mindenből képes lennék regényt írni.

Milyen élményekkel és tapasztalatokkal gazdagodtatok?

Ronnie: Szerkesztővel dolgozni nagyon közeli kapcsolatot jelent. Egy szerkesztő nem csak olvas, kötekedik (persze ezt csak mi, szegény áldozatok érezzük így J ), ötletel veled, hanem a bőröd alá mászik, megismer annyira, hogy tudja előre, mit gondolsz, mit írnál a következő mondatodba. Nekem ez a kedvenc részem minden esetben. Nagyon sokat lehet tanulni javítás közben, és bár Gergő nem az a fajta szerkesztő, aki szeret tanítani, mert nem sok türelme van hozzá, mégis sikerült most is rengeteg fogást ellesni tőle.

Elsősorban kinek ajánlanátok a kötetet? Alkalmas azok számára is, akik csak most ismerkednek a magyar szerzők munkásságával?

Ronnie: Mindenkinek ajánlom. A kötet zsáneren belül nagyon vegyes. Mindenki találhat benne megfelelő novellát. A címadó novella, illetve a Bárd weirdbe hajló igazi horror. Remy Dalmore és M. Z. Chapelle novellái inkább véres thrillerek, Anita Boza Tripje igazi X-aktás hangulatával varázsol el. Estell Ivy az űrbe repít minket, hogy megmutassa, ott is leselkedhet ránk veszély. Szemán Zoli novellája igazán borzongató, és ott van Alan Dave Dareltől a Sötétség ura, ami egyetlen csepp romantikával megvette a női olvasókat.

Kinek mi volt a legkedvesebb emléke a munka során?

Ronnie: A legeslegvége. Amikor elkészült már a kézzelfogható kötet. Alig várom, hogy további Muselière antológiákat tehessek majd a Bújj-Bújj mellé. 

Magánemberként mennyire sikerült megismernetek egymást? Köttettek ismeretségek?

Ronnie: A csoportból már mindenkit ismertem előzőleg is. Nagyszerű csapatot hoztunk össze, a közös munka meglepően könnyen ment.

Mire számíthatunk tőletek legközelebb? Terveztek folytatást?

Ronnie: A Bújj-Bújjos novellámon kívül mostanában a regényemen dolgoztam. Ha minden igaz, nemsokára a kezemben foghatom. A róka vére címen jelenik meg a Delta Vison kiadó gondozásában. Ezen kívül is vannak még terveim, rendületlenül írom a regényem folytatását, illetve már érkeznek be a következő projektünkhöz a novellák. A Muselièreről legközelebb decemberben hallhattok, akkor érkezünk újabb antológiákkal. Ezúttal romantikus novellákat publikálunk.

Ezúton szeretnék további sok sikert kívánni az írónőnek!

Amennyiben felkeltettük az érdeklődéseteket, keressétek az Ronnie hivatalos Facebook - oldalát!

Írta: Isabel

2021. május 24., hétfő

Interjú a Bújj - Bújj grafikusával - Beszélgetés Estell Ivy szerzővel

 

A Bújj - Bújj a Muselière Alkotói Csoport tollából származó novelláskötet, amely sokszínűbbnél sokszínűbb történeteket tartalmaz. Mindig izgatott leszek attól, ha több szerző alkot valamit együtt, mivel egy zsáneren belül több látásmódot és gondolatot is megismerhetek!
Ezúton szeretném megköszönni az interjúra adott lehetőséget a szerzőknek!

A Bújj - Bújj fantasy - thriller, teljesen egyedi elemekkel. Honnan merítettetek ihletet?

E.I.: Az első novellámnak egy álom volt az alapja, a másodiknál pedig egy általam kitalált, alternatív világban játszódó történetemből vettem a főszereplőket, akik a háttérsztorijuk szerint sokat kalandoztak az űrben fiatalon. Az egyik ilyen kalandjukat fejtettem ki bővebben.

Mennyire volt nehéz összehangoltan alkotni? Megbeszéltetek részeket írás közben vagy mindenki szabad kezet kapott?

E.I.: Nem volt megbeszélt téma, csak a műfajban egyeztünk meg, utána mindenki szabad kezet kapott. 

Milyen élményekkel és tapasztalatokkal gazdagodtatok?

E.I.: Megismertem új írókat, és összejött egy jó kis csapat. Ez volt az első mélyebb szerkesztésem, úgyhogy az újraírás kínjával együtt ez is jó tapasztalás volt, úgy érzem sokat fejlődtem tőle. Na meg a kötet alakulása közben megesett pár emlékezetes ökörködés… :D Nekem külön élmény volt a borítón meg a tördelésen dolgozni, mint rájöttem, az utóbbi remekül passzol az OCD-hajlamomhoz.

Elsősorban kinek ajánlanátok a kötetet? Alkalmas azok számára is, akik csak most ismerkednek a magyar szerzők munkásságával?

E.I.: Talán fura, de nem feltétlenül a horror/thriller műfaj kedvelőinek ajánlanám, mert a legtöbb írás nem olyan ijesztő, mint azt hiszik sokan. Bárkinek ajánlom, aki csak épp bemerészkedne erre a területre, mert jó kis vegyes kóstolót kap belőle, és megismerhet pár új magyar írót is.

Kinek mi volt a legkedvesebb emléke a munka során?

E.I.: Ez alaposan ki fog lógni a sorból, de nekem a borító készítése :) Nagyon hamar sikerült összehozni, és mai napig nagy szerelem, főleg a nyomtatott verzión. Egy álmom vált valóra azzal, hogy végre kézbe foghattam így az alkotásom.

Magánemberként mennyire sikerült megismernetek egymást? Köttettek ismeretségek?

E.I.: A legtöbb íróval már ismertük egymást, vannak közöttük nagyon jó barátaim, de jó volt új emberekkel is összeismerkedni, olvasni tőlük. Sose lehet tudni, mit hoz a jövő az ilyen kapcsolatoknál.

Ezúton szeretnék további sok sikert kívánni Estellnek! A borító nekem is az egyik kedvencem ebben a zsánerben!

Amennyiben felkeltettük az érdeklődéseteket,  további érdekességekért keressétek az írónő hivatalos Facebook - oldalát!

Írta: Isabel

Az írónő, akit a filmek ihlettek novellája során - Interjú M.Z.Chapelle írónővel


 
A Bújj - Bújj a Muselière Alkotói Csoport tollából származó novelláskötet, amely sokszínűbbnél sokszínűbb történeteket tartalmaz. Mindig izgatott leszek attól, ha több szerző alkot valamit együtt, mivel egy zsáneren belül több látásmódot és gondolatot is megismerhetek!
Ezúton szeretném megköszönni az interjúra adott lehetőséget a szerzőknek!

A Búj - Búj fantasy -thriller, teljesen egyedi elemekkel. Honnan merítettetek ihletet?

M.Z.C.: Ez az első thriller novellám. Ezt a műfajt sokkal jobban ismerem filmvásznon, mint könyvek útján, ezért számomra inkább filmes inspirációk jöttek az írás során. Hétköznapi helyszínt szerettem volna, kicsit kifordított személyiségekkel (és egy majdnem kifordított macskával xD)

Mennyire volt nehéz összehangoltan alkotni? Megbeszéltetek részeket írás közben vagy mindenki szabad kezet kapott?

M.Z.C.: Bizonyos formai keretek között szabad kezet kaptunk, ami az elején bennem sok bizonytalanságot szült azzal kapcsolatban, mennyire illik a novella a koncepcióba, mennyire állja meg a helyét a többieké mellett. Utólag azt gondolom, éppen ez a téma-szabadság adja a kötet sokszínűségét, hogy minden olvasó megtalálhatja benne a kedvencét.

Milyen élményekkel és tapasztalatokkal gazdagodtatok?

M.Z.C. Nagyon örülök, hogy kipróbálhattam magam ebben a zsánerben, hogy profi szerkesztést kaphatott a novellám. Imádom, hogy egy ilyen színes és izgalmas könyvben szerepel az írásom. Az elmúlt két évben tudatosan építem és bővítem az írói tapasztalataimat, a Bújj-Bújj pedig egy fontos állomás ezen a téren. 

Elsősorban kinek ajánlanátok a kötetet? Alkalmas azok számára is, akik csak most ismerkednek a magyar szerzők munkásságával?

M.Z.C.: Mindenkinek, aki szereti a borzongás. És azoknak is, akik azt hiszik, hogy nem! Biztos vagyok benne, hogy bárki is olvas bele a kötetbe, talál olyat, ami megragadja (és nem ereszti :)).

Kinek mi volt a legkedvesebb emléke a munka során?

M.Z.C.: Amikor végre sikerült címet adnom a novellámnak.

Magánemberként mennyire sikerült megismernetek egymást? Köttettek ismeretségek?

M.Z.C.: Azt hiszem, szakmai és baráti kapcsolatok is alakultak a kötet elkészülte során. Örülök, hogy ilyen tehetséges írókkal együtt jelenhettem meg, és Pálffy Gergő szerkesztői munkájáért is hálás vagyok. 

Mire számíthatunk tőletek legközelebb? Terveztek folytatást?

M.Z.C.: A következő Muselière antológia várhatóan az év végén jelenik meg. Dupla kötettel készülünk, részben klasszikus, részben LMBT tematikájú írásokkal.    

Ezúton szeretnék további sok sikert kívánni az írónőnek!

Amennyiben felkeltettük az érdeklődéseteket, keressétek hivatalos Facebook - oldalát!

Írta: Isabel

Liz Kessler - Emily, a sellőlány (Emily 1.)

Mostanában több ifjúsági regényt van alkalmam olvasni, amitől nagyon boldog vagyok. Ilyen jó időben jól esnek a könnyed olvasmányok. A törté...

Népszerű bejegyzések