2024. február 17., szombat

Az szerző, aki éveket szánt a kutatómunkára - Interjú Kristin M. Furrierrel

Kristin M. Furrier írónő legújabb regénye kicsit más, mint az eddigiek. Bár egyszer már beszéltünk róla, most, hogy én is a végére értem az olvasásának, lenne pár kérdésem az írónőhöz. Köszönöm, hogy időt szakít rám és elfogadta a felkérésemet!

Kérlek, pár szóban mutatkozz be azoknak, akik nem ismernének még! Mit tudhatunk rólad?

Nagyon szépen köszönöm először is a megkeresést. Kristin M. Furrier írói álnéven tevékenykedem immár több mint tíz éve. Nyomtatásban 2006 – ban jelent meg először novellám, majd 2015 óta képviseltetem magam könyvekkel is a magyar kortársak között. 

A szóban forgó regény - Joanne - A Hamilton kisasszonyok, amit a NewLine Kiadó kínálatában meg is találhattok. Mi adta az ötletet a címhez?

Egyértelműen a főszereplő nevét kapta a kötet. Mivel egy nagyon összetett, sok mellékszereplős történet rajzolódik ki a könyvben, így fontosnak tartottam kiemelni ezáltal is, hogy a főszereplő Joanne Hamilton. 

Mi alapján választottad ki a Joanne nevét?

Komolyan el kell gondolkodnom a kérdésen, hiszen a regény tíz hosszú éve íródott. Mindenképp fontos itt megemlíteni, hogy ez a könyv egy második kiadás. A tíz éve megjelent Johanna, és Johanna II. újra feldolgozása.  Ám, bizonyosan azokat a szempontokat vettem figyelembe, hogy korhű legyen, ne egy már megírt regény főhőse tűnjön „újra „ fel, és azért szerethető is legyen. Tehát, azért több dolgot is figyelembe kell venni a nevek kiválasztásánál. 

Azt gondolom, mikor egy új történet születik, az egyik legfontosabb döntés a főszereplő nemének kiválasztása, hiszen ez hatással lesz utána nemcsak a történetre, de a regény hangulatára is. Joanne miért lett lány? Van ennek esetleg valami fontos üzenete?

Megvallottam már egy gyengeségemet, számomra nagyon nehéz férfi karakterként „beszélni”. Tehát, a legtöbb főhősöm valószínűleg lány, illetve hölgy, mert hozzám sokkal közelebb áll, a női lélek kibontása, és elmesélése. Sokkal valósághűebben tudom visszaadni, mint egy férfi gondolkodását.

A történet alapját az adja, hogy a fiatal hölgy korán árván marad. Már az elején ilyen nehéz sorsot szántál neki?

Igen, szükség volt arra, hogy meglássa az olvasóközönség, hogy Joanne miért ennyire koraérett gondolkodású fiatal hölgy. Mennyi problémát kellett már tizenhat esztendősen átvészelnie, ami megformálta az ő személyiségét. 

Az Én személyes kedvencem a lány nénikéje, Angelica Hamilton volt. Elmesélnéd, hogyan született meg az ő karaktere?

Angelica Hamilton, be kell valljam, nekem is nagyon a szívemhez nőtt. Azt hiszem, nagyon sok van belőlem a karakterben, bár az ilyesmit nem szívesen árulom el. De, ez tény. A történet két főszereplője Joanne a tizenhat esztendős fiatal, árván maradt kisasszony, és a nagynénje Angelica, a pártában maradt 36 éves, hebrencs, bohókás, korántsem a korának és rangjának, de főleg nem a korszaknak megfelelően gondolkodó kisasszony. A történet a két ellentétes személyiség együttélésének mindennapjait mutatja be. 

Melyik az a szereplő, akivel a legtöbb feladatod volt, aki a legtöbb fejtörést okozta írás közben?

Próbálok spoiler nélkül válaszolni, pontosan ezért csak nevet fogok mondani:

Marc Frewen. Sokszor elgondolkoztam rajta, mennyire lehet ő engedékeny, mire mit mondana. 

Mint mondtam, a helyszínünk a 19. századi Anglia. Végeztél  esetleg kutatómunkát?

Természetesen hosszú évek alatt rengeteget olvastam erről a korról. Nem véletlenül játszódik ebben a korszakban a történet, hiszen ez az egyik kedvenc időszakom, valamint ténylegesen hatalmas mennyiségű információ van már a birtokomban, az állandó kutatás okán. Angliában többször is megfordultam, ami tényleg nagyon sokat jelentett a helyszín ábrázolásában.

Mi volt a nehezebb: a jellemábrázolás vagy a hiteles kor átadása? 

Pont az előző válaszban is ahogy mondtam, ez a kor annyira bennem van már, hogy a korhűség kevésbé okoz problémát. A jellemábrázolás már sokkal nehezebb, főleg, mikor egy történetnek ennyi szereplője van. Sokfelé kell fókuszálni, mindenkit hitelesen leírni, azért ez nem kis feladat. Ilyenkor ténylegesen bele kell merülni az adott világba, a szereplők közé, szinte velük lélegezni, velük együtt gondolkodni. Máshogy nem működne. 

Milyen visszajelzéseket kaptál eddig az olvasóktól?

Pozitív visszajelzések érkeznek egyértelműen, általánosságban mindenki úgy határozza meg, ez egy „bekuckózós” könyv. 

Bár, a történet teljesen kerek, mégis a címből arra következtetek, hogy akár folytatódhat is ez a történet. Tervezed továbbírni?

Jelenleg nem tervezem a Joanne – t folytatni. 

Mivel készülsz nekünk legközelebb? 

Két kéziraton dolgozom, az egyik a Társalkodónő folytatása, amit nagyon sokan várnak, a másik pedig még annyira az elején tart, hogy legyen inkább meglepetés.

Mint hűséges olvasó, itt is további sok sikert kívánok Kristinnek!

Amennyiben kíváncsivá tettünk, keresd az írónő hivalos Facebook-oldalát, könyveit pedig a NewLine Kiadó kínálatában!

Írta: Isabel

 

2024. február 11., vasárnap

Kristin M. Furrier - Joanne - A Hamilton kisasszonyok


Először is köszönöm szépen az írónőnek, hogy lehetőséget kaptam az olvasásra, és itt kérek elnézést is, amiért ez eddig tartott. A hosszú időnek semmi köze a könyvhöz sokkal inkább az én egészségi állapotomhoz; de most, hogy már jobban vagyok elhoztam nektek a véleményem. 

A szerző ezúttal a romantika kedvelőinek alkotott, amin én azért lepődtem meg, mert számomra az ifjúsági könyvei a nagy kedvencek és valamiért azt hittem, ezen a vonalon leszünk majd. Félre ne értsétek, semmi bajom  romantika zsánerével, sőt, csupán csak mást vártam. 
Főszereplőnk, Joanne Hamilton, aki 16 évesen mindkét szülőjét elvesztette, így édesapja testvéréhez kell költöznie. A fiatal lány vegyes izgalommal várja új életét, ami valljuk be, egyáltalán nem meglepő, viszont nagyon várja, hogy közelebbről is megismerje Angelica Hemiltont. 
Olvasás során végigkísérhetjük miképp lesz egy gyermeklányból érett , felnőtt nő, aki nemcsak új otthonra lel, de saját belső békéjét is megtalálja.  És, hogy min kell átmennie ahhoz, hogy megtalálja a boldogságot? A könyvből kiderül.

Na jó, azért nem ennyi volt az értékelés, ugyanis még van valami, amiről szívesen beszélnék nektek. Az egyik a kedvenc szereplőm Angelica. Már az elején szimpatikussá vált számomra, hiszen úgy vette magához az unokahúgát, hogy nem is ismerték egymást. Lehet mondani, hogy mi mást tehetett volna, hiszen rokonok, de azt hiszem, hogy nem mindenki cselekedett volna így. Igazán nemes jellemnek képzeltem, még mielőtt megjelent volna a regényben. Később sem csalódtam, hiszen a nő kedves és számomra nagyon szerethető maradt.
A másik amit szerettem az a helyszín ábrázolás volt. Kristin nagyon élethűen hozta a 19. századi Anglia jellegzetességeit, mint párbeszédben, jellemekben és (ami a legfontosabb) hangulatban. Nekem nagy kedvencem Louisa May Alcott - Kisasszonyok első része, és hasonlóan kellemes érzések fogtak el a Joanne olvasása közben is. 

A történet picit lassan indul be, de ehhez a hangulathoz erre volt szükség. Ráadásul én ezt kifejezetten szeretem a szerzőnél: valóban olyan könyveket ír, amivel igazán be lehet kuckózni és megnyugtatja az olvasókat. Viszont, itt megemlítenék egy dolgot, amit egy picit zavart. A történet elején nekem túl hosszúak voltak a mondatok. Tudom, írjunk szép összetett mondatokat, de volt olyan, hogy mire elértem a mondat végére elfelejtettem az elején lévő fontos információt. Ez egyébként azért maradt meg ennyire bennem, mert pár fejezeten belül ez szépen megszűnt és nem felejtettem el a lényeget.  Mindegy, tudom,, hogy vannak, akik kifejezetten ezeket kedvelik, csak gondoltam, megemlítem. 

A borító és az illusztrációk is mutatósak!

Mindent összevetve egy nagyon kellemes, de mégis tanulságos történetet kaptunk Kristintől. Ajánlom a romantika kedvelőinek, de azoknak is, akiknek a lelkében most vihar tombol és szeretnének valami olyat olvasni, ami picit megnyugtatja őket!

Amennyiben felkeltettem az érdeklődésed, keresd a NewLine Kiadó kínálatában!

Írta: Isabel

 



 

2024. február 4., vasárnap

A szerző, aki több zsánerben is alkot egy időben - Interjú Robin O'Wrightly írónővel


 Robin O’Wrightly írónő ebben az évben sok újdonsággal készül az olvasóinak. Lehetőséget biztosított számomra is, hogy elolvashassam legfrissebb regényeit, így nem hagyhattam ki a lehetőséget, hogy interjút készítsek vele. Ha kíváncsiak vagytok, mit is tervez erre az évre, ezt a beszélgetést most ne hagyjátok ki!

Kérlek pár szóban mutatkozz be azoknak, akik még nem ismernek!

A nevem Szabó Borka, és legnagyobbrészt Robin O’Wrightly néven publikálok 2015 óta. Széles zsánerben jelennek meg köteteim a novellától a sorozatokig, a romantikus paródiától az ifjúsági sci-fantasyn és a történelmi családregényen át a pszichothrillerig. Jelenleg 31 regisztrált kiadványom van. 2021-től a civil nevemen is adok ki szakkönyveket a könyvkiadás világában, egy szerkesztőségi munkatárs szemszögéből. 2023-ban egyébként elindítottam a saját, Könyvek Sorban nevű kiadómat. Idén jelentkezem először romantikus-erotikus füzetek formájába oltott kisregényekkel Mia Frances néven, illetve hébe-hóba megnyilvánulok Váczy Virágként is, így elsősorban verseket és meséket írok. Hogy egy kedvenc karakteremet idézzem: „Szeretem a kihívásokat.” És hogy a saját szlogenemet idecitáljam: „Tőlem azt olvashatsz, amit csak akarsz!”

A Tripiconi sztori első résznek újrakiadásának kapcsán egy egész játékot vettünk fel, de mivel ez is a része a szerzői napodnak, itt is feltennék neked róla egy-két kérdést. Milyen korosztálynak ajánlod az olvasását?

12 éves kortól felfelé bárkinek, de ez azért függ az egyéni érettségtől is.

Kifejtenéd, miben tér el az első kiadáshoz képest?

Új borítót kapott, mert a régi – bár szép volt, de – elavult. A borítók egyébként ezt zsánertől függően 1,5-5 évente elkövetik. Aztán a szerkesztőm, Városi Emese biztatására gondoltam rá, hogy jólesne a történetnek még egy szakmai szűrő olyan profitól, aki már több mint 50 éve írással és könyvekkel foglalkozik. Nem bántam meg. Kicsit ráncfelvarrtam a belíveket is, és talán még – az utolsó pillanatban, mert én ilyen vagyok – kap pár plusz illusztrációt is, ami az első kiadásban nem volt benne. A második mindig jobb kell legyen!

Egyelőre tényleg ennyi Az amulett rejtélyéhez, mert a többi a videóban. A másik nagy öröm és megtiszteltetés számomra, hogy megjelent a Mit csinál a hogy is hívják? második része, a Mit csinál a tördelő, amihez a véleményem is kikérted. Ezt itt is köszönöm. Mi motivált a könyv megírására? 

Nagyon szívesen, enyém az öröm, hogy elvállaltad! Alapvetően az motivált rá, hogy látom a szakszférában, mennyien küzdenek fogalomzavarral, hiányos tudással, még a kollégáim között is. Ez lesokkolt, és úgy éreztem, írnom kell egy könyvet – aztán ebből is sorozat lett. Most azt hiszik, hogy én valami önjelölt megmondóember vagyok, pedig nem. Szeretek tanulni, és ezáltal én is szívhattam magamba még pluszban tudást. Tutira nincs benne minden. Majd ebből is lesz második kiadás pár év múlva, érzem! 

Ez, mint ahogy a címe is mutatja, a tördelés útján viszi végig az olvasót, akár szakmai, akár laikus szemmel is szeretne bepillantást nyerni ebbe a munkafolyamatba. Mesélnél az itt zajlott munkafolyamatokról? 

Eleve elég összetett a könyvkiadás maga, hiszen végig kell kísérni egy könyvet a kézirattól a gyártó platformig, ami lehet nyomda, lehet e-book-konvertáló program. A tördelés ennek csak egy fázisa, bár azt meg kell hagyni, az egyik leglátványosabb. Bele lehet olvasni a „fő könyvbe”, hogy hova tartozik ez a munkafolyamat, ezért el merem mondani, hogy az első és a második korrektúrakör közé. Pont, amit esetenként ki szoktak felejteni a történetből, pedig az is nagyon fontos.

Várható folytatás a sorozathoz?

Igen, már elkezdtem a Nehéz az írók élete! című részt, bár ez rendhagyó lesz a maga nemében, mert nem, ebben sem lesz írástechnika vagy önjelölt megmondás, csak az, amit én megéltem vagy láttam másokat megélni, és amiket tanultam az utam során. De inkább egyfajta szakmai útinapló lesz, mint szakkönyv. A Mit csinál a szöveggondozó? már inkább lesz a fentiekhez hasonló laza stílusú, de komoly témájú tankönyv.

Ám nemcsak szakmai, illetve ifjúsági vonalon mozogsz, ugyanis megjelent az eROWmaniX-füzetek első része, a Vénusz a habokból. A mi korosztályunk biztosan emlékszik a kis romantikus füzetecskékre, ami Júlia, Romana, Szívhang stb. néven futott. Ez is nagyon hasonló érzetet kelt az olvasóban. Honnan jött az ötlet, hogy ilyet írj?

Én magam tinikoromban olvastam utoljára ilyeneket, és bennem mély – pozitívan mély – nyomokat hagytak, szóval szép emlékeim vannak róluk. Alapból hasznos, ha vannak ilyen utazáshoz és várakozáshoz, vagy strandon való napozáshoz tökéletes olvasnivalók. Maga az ötlet ott lógott a levegőben évek óta, és idénre érett meg annyira, mert lettek ilyen kisregényeim, hogy meg is valósítsam. Egyelőre elektronikus füzetek, tehát elférnek egy mobilon, amit amúgy is nyomkod az ember buszon, orvosnál, bankban és a strandon is. Azonban remélem, hogy a Tripiconi-projekt után ezeket is kihozhatom papírban. A többi egyelőre még maradjon méla balladai homályba burkolózva…

A romantika szerelmesei választhatják a deZsavü című kisregényedet is, ami azért különleges, mert több arcát mutatja meg a szerelemnek. Melyik páros története a legmeghatóbb a számodra?

Itt egy páros van, bár az ő közös életüknek van több lehetséges irányba kifutása. Ez egyfajta szerelmi fejlődésregény. Attila és Zoé különleges személyek nekem, mert tartalmaznak valamennyit belőlem és a férjemből, illetve a mi találkozásunk történetéből. Azt mindenkinek a fantáziájára bízom, mennyit. Akik ismernek minket, ők pontosan tudják ezt. 

Az utolsó, amiről kérdeznélek, az a Második esély, ami nagyon meghatott. A novella főszereplője Helen, aki a II. világháborúban egyedül marad gyermekeivel, miközben férje eltűnt a fronton. A történet alapját valós események ihlették?

Még senkinek nem mondtam el, de valójában a deZsAvü és a Második esély egy ponton összefügg. Ehhez el kell olvasni a deZsAvüt is, mert van benne utalás a novellára, igaz, más néven és címen fut, hogy az olvasó ne az összefüggéssel foglalkozzon, csak élvezze a történetet. De akkor most már elárulom, hogy a Második esély eredetileg a karakterem, Zoey Kaplan története, amit akkor ír, amikor… Ennek a mondatnak a befejezését az olvasóimra bízom. Egyébként maga a történet inkább szimbolikus, de biztosan történt hasonló annak idején. Nemrégen láttam egy filmet, ami három… Ó, hát nem majdnem elspoilereztem?! A lényeg a lényeg: azt hiszem, ezt is megálmodtam anno.

A felsoroltak közül melyik volt a legkönnyebb, illetve a leginkább megterhelő írni és miért?

A legkönnyebbnek a Mit csinál a tördelő bizonyult, mert ehhez az elmúlt bő negyedévszázad tudását és tapasztalatát kellett előhívnom, ami nem volt nehéz. A legmegterhelőbb a deZsAvü lett, mert ezt már több mint öt éve írom, és ez a változat a negyedik, ami végül egy másik regény helyett került kiadásra, amit viszont hetedik kudarc után kukáztam. Ahelyett írok egy nyolcadik valamit, az már remélem, sikerül… 

Mennyire terhel le mentálisan, hogy ennyi zsánerben alkotsz?

Őszintén? Akkor vagyok igazán szabad, amikor alkothatok. Az elmondhatatlanul jobban leterhel, ha nincs vagy nem tudok mit írni. Akkor meghalok kicsit belül.

A hozzád közelállóknak melyik lett a kedvence?

Most először még egyiket sem olvasták, és nem is erőltetem. A deZsAvüt szeretném, ha elolvasná a férjem, de diszkréten bekkelte, szóval nem tudom, szeretné-e. Ez most „nem erőszak a disznótor” jellegű projekt. Majd. Ráérnek.

Mivel készülsz legközelebb? Mikorra várhatunk tőled ismét publikálást? 

A februári megjelenések után márciusban jön az új borítós Az amulett rejtélye papírformában, illetve a Tripiconi sztori világában játszódó első melléktörténet, azaz spin-off, a Roland Wieslowski. Reményeim szerint érdekes lehet egy totális antihős háttere, hogy miképp vált azzá a pszichopata „Mengelévé”, akivé lett. Ha valaki olvasta a sorozat első három részét, annak azért ajánlom elolvasásra; ha pedig nem, akkor azért. Mert vele együtt teljes a történet, és persze ő sem lesz egyedül, jönnek még szereplők ebben az alsorozatban is az év folyamán. Én tervezek, Isten pedig végez – de én már azért is hálás vagyok, hogy egyáltalán vannak terveim.

A blog nevében is további sok sikert kívánok!

Amennyiben felkeltettük az érdeklődésedet, keresd Robin hivatalos Facebook-oldalát, könyveit, vagy Patreon-oldalát további információkért!

Írta: Isabel

Robin O'Wrightly - Az amulett rejtélye - Tripiconi sztori 1. ÚJRAKIADÁS


 És, ezt a pillanatot is megéltem. Jön a Tripiconi sztori újragondolva! Félre ne értsétek, én már az első kiadást is nagyon szerettem, ez a kedvenc sorozatom az írónőtől, de amikor szólt, hogy átdolgozva ismét megjelenik, velem madarat lehetett volna fogatni. 

Ahol csak tudom ajánlom a sorozatot, de röviden elmondanám miről is van szó. Létezik egy szigetállam, Tripicon, ahol a Ponti hercegség uralkodik. Modern életet élnek, de nincs egyszerű helyzetük az állam irányításában. 

A történet úgy indul, hogy megismerjük a családod, mivel a hercegi párnak gyermekei is vannak. A gyerekek megmentenek egy idegen fiút, akiről nem tudni kicsoda, és egy gyönyörű amulett birtokosa. Nincs mit tenni, ki kell deríteni az igazságot, így egy hatalmas kaland veszi kezdetet, gyönyörű tájakkal és izgalmas kérdésekkel. 

Nem is ragozom tovább, hiszen tudjátok, mennyire szeretem. De miben más az új kiadás, mint az előző? Egyrészt modernizálódott borító. Az arcképek szerintem igazán szépen visszaadják a karaktereket, és mivel ifjúsági könyvről van szó, a célcsoport figyelmét is jobban  felkeltheti.
Másrészt, olvasmányosabb, tagoltabb lett a szöveg. Itt jegyezném meg, hogy szerencsére a tartalom nem változott, csak a tálalás lett picit befogadhatóbb.
Harmadrészt a belső grafikákból is több lett és sokkal jobban érvényesülnek. Szeretem ezeket a képeket nézegetni, mert sokat adnak vizuálisan a tartalomhoz.

Ezek a változtatások talán nem tűnnek soknak, vagy drasztikusnak, mégis sokat tudnak dobni egy ifjúsági regényen. Ettől függetlenül, mivel a történet változatlan maradt, nekem hozta a nosztalgikus hangulatot. Említettem a szerzőnek, hogy újra kellene olvassam a sorozat többi megjelent részét is.

A 2024-es kiadás, nyomtatott formában a Helma Kiadó terjesztésében fog megjelenni márciusban, és itt szeretném elmondani, hogy nagyon örülök annak, hogy kap egy ilyen lehetőséget a sorozat. Sokkal több figyelmet érdemel, mert az ifjúságot nemcsak szórakoztathatja, de tanító jelleggel is bír!

Ha szeretnétek leadni az előrendelési igényeiteket, a Helma Kiadó weboldalán megtehetitek! Várható megjelenés: 2024. 03. 19.

Írta: Isabel

2024. február 3., szombat

Szabó Borka - Mit csinál a tördelő?


Ez az egyik kedvenc témám Borkától. Már a Mit csinál a hogy is hívják? is belopta magát a szívembe, de a Mit csinál a tördelő? méltán hívhatja magát a kistestvérének. Mindkét könyv segít eligazodni a könyvkiadás után ezért nagyon hasznos azok számára, akik a könyvkiadás bármely területén szeretnének elérni valamit.

Jelen kiadvány inkább a szerkesztésről szól. Borka nemcsak a szakszavakat, magyarázza el, de bemutatja a munkához szükséges programokat, képeket szúr  be segítség gyanánt. Elmagyarázza, hogyan s miként épül fel egy könyv, és azt is miért is érdemes szakemberre bízni ezt a munkafolyamatot. 

Őszintén szólva számomra ez sokkal hasznosabb volt, mint az előző szakkönyv, mivel egy kicsit már tanultam és jelenleg is tanulom a tördelést. Voltak már meglévő alapjaim, amire Borka magyarázatai ráépítettek. Tudtam, mi az, hogy laptükör vagy mesteroldal, de itt el is lett magyarázva miért fontosak ezek. 

De még ennél is tovább megyek, ugyanis az írónő kiszámolta a tördelési árat is, így akár szerzőként, akár szakemberként nyúlunk a könyvhöz, ez biztosan segítségünkre lesz majd. 

A végén találhatunk egy szótárat szakszavakkal, ami szintén elengedhetetlen ha csak egy valamit szeretnénk megtudni.
És, hogy végképp teljes legyen az élmény, az utolsó oldalakon szakemberek ajánlását is megtalálhatjuk, a tördelőtől a grafikusokon át, a nyomdáig mindennel, így biztosan ki tudjuk majd adni a kiadványunkat.
Fantasztikus munka lett, egy igazán igényes tankönyv!

És ha már tankönyv, kinek ajánlanám? Mindenképpen azoknak, akik valamilyen formában szeretnének részese lenni a könyvkiadásnak. Teljesen laikusként is lapozgathatod, de egy kis ismeret (programok használata, feladatkörök) azért nem árt. Tényleg elég csak egy kicsi (nekem sincs sok még), ám ezzel könnyebb lesz megérteni, hogy honnan hová szeretnénk eljutni. 

Én biztos, hogy ezt fogom használni tankönyvként és gyakorlásként is. Mert feladatot az ember akár magának is adhat, de olyan mű, ami ennyire érthetően tárja fel az o-okozati összefüggéseket kevés. 

Gratulálok hozzá, és köszönöm, hogy a véleményemmel hozzájárulhattam a megjelenéshez!

Ha felkeltettem az érdeklődésed, keresd a KönyvekSorban kiadó kínálatában! (Megjelenés várható időpontja: 2024.02.23.)

Írta: Isabel
 

Mia Frances - Vénusz a habokból


 Szeretitek a Romana, Tiffany, Szívhang, stb füzeteket? Ha igen, eROWmaniX-füzeteket is imádni fogjátok!
Mia Frances sorozatának első része nagyon nosztalgikus állapotba hozott, hiszen én magam is előszeretettel olvastam ezeket fiatalként. Ha valaki nem tudná, ezekben a rövid történetekben általában egy hirtelen jött, sorsszerű szerelem áll a középpontban és a főhősök testileg szinte azonnal egymásra találnak. Aztán ahogy lenni szokott egy nagyobb félreértés után, a szerelem győzedelmeskedik és megkapjuk a happy end-et. 

A Vénusz a habokból is erre a sémára épül. Főhősnőnk a  tizenkilenc éves Dolores Buendía, aki gyönyörű és kedves. Egy nap megmenti Bradley Carroll életét és a szigeten töltött idő alatt közel kerülnek egymáshoz minden téren. Szenvedély és szerelem jellemzi a kapcsolatukat, dacára annak, hogy teljesen más világból származnak.

A hangulat, amit hozott a történet az nagyon tetszett. Nemcsak a szerelmen volt a hangsúly, de kaptunk egy izgalmas háttértörténetet is. Ez volt az egyik varázsa a fentebb említett füzeteknek is, szóval örülök, hogy az írónő ezt nem hagyta figyelmen kívül.
Különösképpen az felnőttes részek sem zavartak, olvasok ilyeneket is, csak legyen számomra jól megírva. Itt nekem tetszett.

Viszont, amik engem megállítottak az olvasásban, azok a fejezetcímek voltak. Sosem gondoltam, hogy egyszer zavarni fognak, de itt most megakasztottak.  Értem, hogy hasznos, mert egyrészt előkészíti az adott részt, másrészt segít megjegyezni, hol tartott az ember (én az utóbbi miatt szeretem), ám nem feltétlen gondolnám, hogy itt szükség volt rájuk. A magam részéről az ilyen típusú történeteket szeretem egy nap alatt kiolvasni, ha lehet, egyhuzamban. 

A borító viszont nagyon tetszett, nagyon átadja ezeknek a kiadványoknak a hangulatát. Romantikus, szerelmes, felnőttes.

Ajánlom azoknak a felnőtteknek, akik szerették ezeket a füzeteket, mert csalódni nem fognak. Aki pedig még nem olvasott ilyet, ezzel is bátran nekivághat. 
Ha pedig a tartalomjegyzék sem zavar, szuper délutáni kikapcsolódásban lehet részed!

Amennyiben szeretnél egy példányt, keresd a KönyvekSorban kiadó termékei között!

Írta: Isabel

Robin O'Wrightly - deZSAvü - Egy igaz szerelem két arca A-tól Z-ig


 Maradjunk egy kicsit még a szerelemnél, ám ezúttal egy könnyedebb történetet hoztam el nektek, mint a Második esély volt. Itt is  fontos szerepet kap a szeretet és az akadályok legyőzése, de a háttér nem annyira drámai mint egy háború okozta válság.

Főhőseink Kovács Attila és Zoé Kaplan,  aki teljesen más útján haladnak az életnek. A sors, vagy hívjuk akár természetfelettinek azonban mégis elintézi hogy találkozzanak. Bár más az elképzelésük, mégis szerelembe esnek és kitartanak az élet viharaiban is.

Az nagyon tetszett, hogy az írónő azt vizsgálta, hogyan befolyásolja a sors az életet? Szinte megfoghatatlan hangulata van. Kedves, emberi és valóban azt érti az ember, hogy egy felsőbb hatalom munkálkodik a háttérben.
A cím pedig véleményem szerint nagyon humoros. ( Egy igaz szerelem két arca A-tól Z-ig  - A, mint attila, Z, mint Zoé.)

Ami viszont elképesztően gyönyörű a regényben, azok az illusztrációk. Robin álomszép képeket készített. Már a borítón is látszik mennyire szépek a modellek. Nagyon szeretem ezt a stílusú portrérajzolást, igazán feldobja a történeteket. 

Az írónő engedélyével megmutatnám a kedvenc képem:


Illusztráció: Szabó Borka

Azt mondanám, hogy aki kicsit könnyedebb, de mégis mesés szerelmi történetre vágyik, a deZsavű lesz az ő választása. Kisregény révén  nem túl hosszú, a történettel pedig nem nehéz azonosulni. 

Ha pedig Attila és Zoé létezik valamelyik univerzumban, sok boldogságot kívánok nekik!

Amennyiben felkeltettem az érdeklődésedet, keresd a KönyvekSorban kiadó kínálatában!

Írta: Isabel

Robin O'Wrightly . Második esély

Először is köszönöm szépen az írónőnek, hogy megmutatta nekem ezt a történetet. Mondhatnám, hogy kihozott az olvasási válságomból, de inkább megmondom az igazat: betegen olvasni számomra nem a legegyszerűbb feladat. Lázasan, kimerülten nem tudok úgy koncentrálni, hogy abból tényleges és normális értékelés születhessen. 

Viszont mikor Robin átküldte nekem és láttam, hogy kevés oldalszámmal rendelkezik, úgy döntöttem, megpróbálkozom az olvasással.  És milyen jól tettem, mert olyan szinten előhozta belőlem a jó érzéseket, hogy én magam is meglepődtem. De nézzük is a sztorit:

Helen egy családanya, aki nehéz időszakon meg keresztül. Férje Joshua zászlósként szolgál a második világháborúban, így a nőnek egyedül kell talpon maradnia két kiskorú gyermeke kedvéért. Az ő helyzetük sem könnyű, de próbálja a reményt tartani mindhármójukban. 
Egy nap értesíti a hadsereg, hogy a férje szolgálatteljesítés közben eltűnt és családnak hosszú éveket kellett várni a viszontlátásra. Joshua két év múlva hazatér, ám ami ez után következik, az olyasvalami, amire Helen álmában sem gondolt volna.Vajon megérdemelnek egy második esélyt családként és egy párként? Kiderül, ha elolvassátok a kötetet.

Sem az írástechnikába, sem pedig a tartalomba nem tudok belekötni, mert nekem mindkettő nagyon tetszett. Általában Robin novelláinál meg szoktam említeni, hogy írhatta volna még, de most azt gondolom, ez így volt tökéletes. Látni, ahogy két ember, akik fontosak egymásnak, képesek megoldani nem mindennapi gondokat, igazán meghatott. Az érzelmi része nagyon tetszett végig, pedig mostanában kerülöm az ilyen olvasmányokat.

A borító nagyon szép, a zöld a háttérben jó érzéseket keltett bennem. Illett a történethez.

Összességében ajánlom mindenkinek, aki szereti a romantikát és a nem várt fordulatokat. Gyorsan ki lehet olvasni, nemcsak a rövidsége miatt, hanem mert teljesen be tudja szippantani az embert. Szóval, ha olyan történetet keresel, amit akár egy vonatút alatt kiolvashatsz, ne keresd tovább, mert megtaláltad! 

A kötet az alábbi linkeken ingyenesen olvasható!

pdf és epub 

Írta: Isabel 

2023. november 8., szerda

Darvas Petra - Magyarok ​Serege (Hópelyhek májusban 3.)


 Na melyik sorozat folytatását vártam a leginkább? Na jó, ez nagyon sablonos indítás volt, de amióta megkaptam a recenziót kétszer is elolvastam, annyira szerettem. A Moly.hu szerint ma volt a megjelenés, ezért is csinálnék nektek pont most kedvet a Magyarok Seregéhez!

A történet ott folytatódik ahol az előző abba maradt. Gery meg akarja semmisíteni a kelyhet, hogy a helytartó ne használhassa erejét, ám az út sokkal veszélyesebb, mint azt gondolta. 
Eközben a navatlani nemesek hadad üzennek a koronáért, ami azért óriási gond, mert kiderül, hogy a mágikus sereg nem létezik. A herceg varázsereje nélkül akar harcba szállni és ebben barátai és bátorsága segíti is őt.  Ráadásul a történet előrehaladtával kiderül Tigrato valódi szándéka is, szóval kalandból nem kapunk keveset!

A zárókötet méltó az előzőekhez és minden kérdésre választ kaphatunk általa. Olyan végkifejlet ez, amit egyáltalán nem un az olvasó (kétszeri olvasás után sem)!

A szereplők nagyon szép utat járnak be az első kötethez képest. Láthatjuk őket megkomolyodni, bölcsebbé válni és egyre felelősségteljesebb döntéseket hozni. Ifjúsági regény révén szép példa a fiatalságnak. Nem kell félni az egyre nehezedő feladatok súlyától, csupán csak meg kell találni rájuk a megoldást. Minél több ilyen helyzetet oldunk meg. Ez a keresés egyre gyorsabban és egyszerűbben fog menni és így szerezzük meg a szükséges tapasztalatot a felnövéshez.  

A csapatot erősen összetartó kötelék most is kibírt minden megpróbáltatást, ami nagyon jót tett a lelkemnek. Szeretem hinni, hogy az erős barátságok, tényleg egy életre szólnak és a résztvevők mindent meg tudnak oldani. Köszönöm Petra, hogy ezt eszembe juttattad!

A világkép most is ugyanolyan jó hangulatot hoz, mint eddig. Tökéletes a fantasy zsánerhez.

A végére szoktam hagyni a borítót, és őszintén szólva nekem az első kettő jobban tetszett, dacára annak, hogy a főmotívum nagyon kifejező. Talán nekem a lila háttér lett túl harsány, ám ez mit sem von le a regény értékéből. 

Igazából kicsit keserédes szájízzel zárom az értékelést, mert én még olvastam volna a történetet. Tudom, hogy trilógia lévén ez elkerülhetetlen volt, de én nagyon nehezen engedem el azokat, amiket jónak ítélek meg. És ez a sorozat több mint jó, mert úgy ad át emberi értékeket, hogy közben egy izgalmas világban tölthetjük a szabadidőnket.  

Biztos vagyok benne, hogy újraolvasós lesz mindhárom rész, és köszönöm szépen Petrának, hogy részt vehettem ezen a kalandon! 
Ha ti is úgy szeretitek a munkásságát, mint én, megnyugtatlak titeket, hogy van egy-két tervem még, amiben szeretném, ha részt venne, de legyen ez még egy kicsit titok.

Ám addig is, ha beszereznétek a harmadik részt, keressétek a  FairBooks Kiadó és Írói Műhely kínálatában!

Írta: Isabel

2023. november 5., vasárnap

Amikor az írókat az ÍróTesó kezdeményezés hozza össze, csodák születhetnek - Interjú A szentek kis hibával szerzőivel



Goran Episcopus és Robin O’Wrightly – Szentek kis hibával című regénye nagyon nagy hatással volt rám, ezért egyértelmű volt, hogy nem maradnak ők sem kérdések nélkül. Szeretem, amikor két író gondolatai, érzései egy történet által eggyé válnak egy történetben és itt még meg is hatódtam. A régies stílusban írt gyönyörű történet tele van izgalommal és tanítással. És hogy miképpen jutott el a kézirat az olvasóig, azt most megtudhatjátok.

Először is, köszönöm szépen, hogy elfogadtátok a felkérésemet. Pár szóban bemutatkoznátok a blog olvasóinak, kérlek? Kiről mit lehet tudni?

Robin: 2015 óta adok ki könyveket széles zsánerkörben és célcsoportnak – a romantikus humortól a thrilleren és az ifjúsági fantasyn át a történelmi fikcióig. 2021 óta szakkönyvet és antológia-megjelenéseket is publikálok, azokat már más neveken is. Civilben a könyvkiadásban tevékenykedem, kézirattól a nyomdába vagy a webshopba tudom kísérni a könyveket.

Goran: A mai nappal bezáróan több mint 70 megjelent könyvre van odaírva a nevem. Nekem az írás szórakozás. Ha reggel felkelek, nem mindig a kávéval kezdek, hanem írok egy verset vagy készítek egy rajzot. Emiatt a könyveim fele verseskönyv, de több regény és vallási alapú mű is került ki kezem alól, amit megtalálhattok a kiadóm könyvesboltjában.

Mi volt előbb: a regény alapgondolata, vagy a vágy, hogy együtt alkossatok valamit? Ki volt a bátrabb és kereste fel előbb a másikat?

Robin: Goran ötlete volt, amikor írótesók lettünk, hogy alkossunk együtt valamit. Én pedig imádom az ilyen lehetőségeket, mert minden társszerzős projekt egy külön kihívás.

Goran: Arra gondoltam, hogy sokkal életszerűbb egy középkorba helyezett levelezős regény, ha nem egy embernek a fejéből pattan ki minden szó. Főleg, ha testvérpárról van szó. Mivel ott voltam az írótesó programban, egy hónapra Borkával együtt promóztuk egymást. Így eszembe jutott az, hogy sajátos módon javasolni fogom, hogy a tesóság keretein belül írjunk egy könyvet levelezős stílusban.

Miért pont a XV. századi Magyarországra helyeztétek el a történetet? Érzek benne egy kis tanítószándékot is, ez így van?

Robin: Goran? Erről inkább mesélj te! 

Goran: A történetbe olyan érdekes dolgok is vannak leírva, ami akár a jelenkorban is megtörténhet, és ehhez kell egy tanulság. Ráadásul a szereplőink naivak… Istenszeretők…
A történet korhű. Odafigyeltünk az évszámokra, nevekre, és még akár meg is történhetett volna. Vagyis minden megtörtént, csak a szereplőinket a megtörtént események folyamába helyeztük.

A nyelvezete nem mai, ezért adja magát a kérdés: melyik az a korosztály, akiknek szántátok a művet?

Robin: Ami engem illet, bárkinek, aki olvassa. A nyelvezet alapvetően a korhoz illeszkedik, nem az olvasó korosztályhoz. Én szeretem, ha az írott szöveg stílusa és hangulata is idomul ahhoz az időszakhoz, amikor játszódik a cselekmény. Egy középkori történetben nem hangozhatnak el huszonegyedik századi kifejezések, mert egyszerűen elveszi a hitelességet, rontja az olvasásélményt.

Goran: Véleményem szerint minden korosztályt lefoglal, és ráérzéssel azt mondom, hogy akár filmforgatókönyvet is lehetne belőle készíteni vagy színpadra vinni.

A borító és a belív is gyönyörű illusztrációkkal van tele. Mesélnétek ezeknek az alkotásáról? Mennyi időt vett igénybe egy-egy kép elkészítése?

Robin: Ezeket nagyrészt Goran készítette, ezért ő tud beszélni róla. Kivéve a virágos keretet, mert azt én raktam össze. Eltartott néhány órát, de nagyon szórakoztató és egyben megnyugtató is volt. Az eredmény pedig még nekem is tetszik, ami nagy szó, mert magammal szemben extrakritikus vagyok.

Goran: Csak idézni tudom magam, amit a megjelenésekor írtam, mikor lelepleztük a borítót…

„A nyers dinamizmus és a precíz zsenialítás ötvözete ez a borító. Két írótesó közös munkája. De a könyv tartalma, amit a borító takar, ugyanez. Jómagam kedvelem a dinamizmust és a gyorsaságot. Szerzőtársam Robin O'Wrightly (Borka Szabó) precizítása, tisztánlátása, megérzése csiszolja a gondolatokat. Nemsokára olvashatjátok a »Szentek kis hibával« könyvünket, amelyet ÍróTesókként készítettünk 20 nap alatt.”

Voltak olyan részek, amikben nem mindig volt egyetértés, vagy az egész munka gördülékeny volt?

Robin: Én úgy emlékszem, elég gyorsan és gördülékenyen haladtunk, annak ellenére, hogy én egy rettenetesen nehéz időszakon keresztül mentem át, így kellett hozzám megfelelően sok-sok türelem. Goran nem küldött el a fenébe, pedig megtehette volna, szóval szerintem jól alakult a munkamenet. Nekem sokat adott a közös munka, leginkább lelkileg, nem hagyott megbolondulni, felpiszkálta a régen elfeledettnek érzett hitemet. Ezért végtelenül hálás vagyok Gorannak, és Istennek is.

Goran: Semmi gond nem volt, és az természetes, ha kimaradt egy levél, mert ez életszerű minden időben… Olyankor az aktívabb irt még egy levelet, hogy „aggódok, mi történt, mert a futár mondta, hogy nem tudta átadni”...

Kinek melyik rész áll legközelebb a szívéhez?

Robin: Nagyon nehéz választani, de nekem talán a végkifejlet az. Mert mindegyik részét imádom, de azt nagyon!

Goran: A történet maga egy egész az elejétől a végéig. Ki lehet belőle emelni részeket, idézeteket, de az esemény sodorja el magával az olvasót. Ráadásul önkéntelen a karakterek lelkeit is ki lehet olvasni a sorok közül. Nem kell elmondanom, hogy mindkettőnk lelke ott van a sorok között...

Miért döntöttetek a magánkiadás mellett? Véleményem szerint nagyon nagy hiány van az ilyen stílusú olvasmányokból a piacon, ezért tényleg érdekel a kiadás menete.

Robin: Az én részemről, ami zsánerkiadót megkerestem, ott sajnos zárt ajtókra találtam. Nem az ő hibájuk, de év végén írtuk a sztorit, amikor a legtöbb hagyományos kiadói támogatás már a következő évre is ki van osztva, nincs újabb projektekre büdzsé. Lehet, hogy pedálozhattam volna jobban, de az életem akkor olyan fordulatot vett, hogy a marketing és a promóció sajnos teljességgel háttérbe szorult. Nagyjából szegény Goranra lőcsöltem ennek az érdemi részét.

Goran: Van egy kialakult rutinom a kiadásban, és ha kész a könyv, nem ülök rajt’. Neten keresztül sok lehetőség van e-könyvre és nyomtatott verzióra.

Milyen visszajelzéseket kaptatok eddig és hogyan kezelitek az esetleges negatív véleményeket?

Robin: Nem sokan olvasták még, de eddig pozitív visszajelzéseket kaptunk. Nyilván fogunk majd negatívokat is, mert minden mérlegnek két serpenyője van. Ez így működik, erre felkészültünk. Részemről nem szoktam foglalkozni a negatív véleményekkel, mert tapasztalataim szerint a legtöbb ilyenből nem lehet tanulni semmit, ezért ezeket érdemes figyelmen kívül hagyni.

Goran: Eddig csak pozitív visszajelzéssel találkoztam.

Milyen terveitek vannak egyénileg és esetlegesen közösen még erre az évre?

Robin: Én erről még nem nyilatkoznék, de vannak terveim. Az biztos, hogy nem fogok azon az úton haladni, amin eddig. Majd meglátjuk. 

Goran: Nekem minden nap egy új fejezet. Bármikor. Jelenleg is egyszerre 3 projektem ketyeg…

Ezúton kívánok további sok sikert mindkettőtöknek! Írjatok sokat, én olvasni fogom!

Amennyiben kíváncsivá tettünk, keresd a szerzőket az alábbi elérhetőségek egyikén:

Goran: Facebook-oldal
Robin: Facebook-oldal

A Szentek kis hibávalt pedig megtalálhatjátok a  NewLine Kiadó kínálatában!


2023. november 2., csütörtök

Julia RedHood - 11 Mérföld


 A most következő olvasmány ma reggel jött szembe velem, és mivel nem sok időm jutott az olvasásra, de mégsem akartam kihagyni, jó választásnak bizonyult. Viszont arra nem számítottam, hogy ennyire magával ragad majd a történet! Köszönöm szépen a szerzőnek, hogy ingyenessé tette mindenki számára!

A történet egy gyászoló édesanyáról szól. Olivia elvesztette kislányát és ez természetesen óriási traumát okozott az életében. Férjével nagyon várták a kicsi születését, ám az apa meg sem ismerhette őt, mivel a baba születése előtt meghalt. Ezután a nő mindent megtett, hogy jólétet biztosítson mindkettőjüknek, de sajnos Lili élete hamar véget ér egy autóbaleset következtében.

Oliva nem vágyik másra, csakhogy újra a szeretteivel legyen és ebben az árnyak és Isten is a segítségre lesznek. A történet nagyon fontos tanításokat ad át az olvasónak. Szembe kell néznünk szívünk leghőbb vágyával és meg kell birkóznunk a bűntudat okozta fájdalommal és keserűséggel is. Ha az emberrel rövid időn belül sok rossz történik, üresnek érezheti a lelkét. Teljes mértékben kimerül, elfárad és csak azt kívánja, hogy megtalálja a békét azzal, akit mindennél jobban szeret....A nő is hasonlóképen érzett és ezzel teljes mértékben képes voltam azonosulni.

Az írónő nagyon sokat fejlődött azóta, hogy olvastam tőle az Örökséget. Igaz, az ijesztőbb részek nekem túl finomak voltak, de aki ilyen történetekkel álmodik nap mint nap, azt nehéz megijeszteni. Teszem azt, ha valaki nem szereti a nagyon durva részeket egy horror-történetben, vagy most ismerkedik a zsánerrel, tökéletes választás lehet neki a könyv. Hosszúságra és tartalomra is tökéletes kezdők számára. 
A borító nekem tetszett, kifejezi a hangulatát a cselekménynek.

Összességében szuper egy órában volt részem, kár, hogy hamar véget ért a  történet, mert nagyon adta volna magát. Minimum háromféle változattal tudtam volna folytatni, szóval remélem, az írónő is továbbgondolja majd!

Amennyiben te is elolvasnád, keresd a GooglePlay kínálatában!

Írta: Isabel

Az szerző, aki éveket szánt a kutatómunkára - Interjú Kristin M. Furrierrel

Kristin M. Furrier írónő legújabb regénye kicsit más, mint az eddigiek. Bár egyszer már beszéltünk róla, most, hogy én is a végére értem az ...

Népszerű bejegyzések