Már jó pár hete kiolvastam a könyvet, mégis csak most vagyok
képes érdemben értékelést írni hozzá!
Nem fogok hazudni: végigsírtam az egészet!
Ebből is látszik, hogy itt szó sincs kacagásról, vagy
humorról. Ám az sem lenne helyénvaló, ha
úgy definiálnám a könyv hangulatát, hogy szomorú. Sokkal inkább nevezném a
nagybetűs életnek, ami tele van nehézségekkel, csalódással, fájdalommal, és
nekünk embereknek kell meglátnunk/megteremtenünk azokat az apró örömöket,
melyek segítenek ezeken átjutni.
Az írónő csodás szókinccsel és írástechnikával segíti az
olvasót, hogy az eseményeket a lehető legjobban átélhesse!
A történet egy csapat barátról szól, akiknek a háború
teljesen megváltoztatja az életét.
Fern már kamaszként szerelmes lesz Amrose-ba a jóképű
srácba, de őt és barátait elszólítják a harcok. Miután csak ő tér vissza és már
nem volt annyira megnyerő a külseje minden, ami eddig fontos volt,
átértékelődik.
Ám személyes indíttatásból nem ez a szál az, ami a leginkább
meghatott. Frennek van egy unokatestvére Bailey, aki kerekesszékben éli az
életét. Ők nemcsak rokonok, de a legjobb barátok is egyben.
Tudom, hogy könyvről van szó, de fantasztikus volt arról
olvasni, hogy létezik olyan barátság, mint az övék. A lány sosem éreztette a
fiúval, hogy más lenne, mint a többi barátja; együtt élték meg a mindennapokat.
Nevettek, álmodoztak, hülyéskedtek.
Aztán terrortámadás éri az ikertornyokat… Olyan esemény
változtatja meg gyökeresen az életüket, melyre egyiküknek sincs befolyása. Nem
tehetnek mást, mint szembenéznek a kialakult helyzettel; ezért mondtam azt az
elején, hogy a történet maga az Élet!
Bailey pedig, bár néha elkeseredett, jól tudta, hogy Frenre
és a barátaira mindig számíthat.
Ne haragudjatok, hogy ezt mondom, de egyszerűen nem bírom
magamban tartani: akik hozzám hasonló helyzetben vannak vagy egy szerettük él
hátrányos helyzetben, biztos azt kívánják, hogy legyen egy olyan barátjuk, aki
elfogadva, szeretettel fordul feléjük. Akik mellett igazán önmaguk lehetnek.
De én most mást mondanék! Minden ember ismeretségébe kívánok
egy Bailey-t!
A világnak nagy szüksége lenne az őszinte szeretetre, az
empátiára és azokra a pozitív energiákra, melyeket ezektől az emberektől a
legkönnyebb megtanulni. És nem azért mert sajnáltatnák magukat, vagy, mert nem
látják a nehézségeket, hanem mert tudják, hogy akarattal, bátorsággal és tiszta
szívvel legyőzhetőek az akadályok!
És azt hiszem ezt az értékelést itt be is fejezném, mert nem
bírtam megállni, hogy ne könnyezzek írás közben!
Ez az a könyv, melyre évekig emlékezni fogok!
Niki köszönöm, hogy általad elolvashattam!
Ha te is elmerülnél a történetben, a Twister Media várja a
rendelésed!
Írta: Isabel
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése