Szemán Zoltán - Egy ​őrangyal naplója (Egy őrangyal naplója 1.)

 Előszőr is szeretném megköszönni Zoltánnak, hogy elküldte nekem a könyvét. Számomra nem volt kétséges, hogy szeretni fogom, hiszen nagyon közel áll hozzám a téma világa.

Történetünk főhőse Launiel, a kezdő őrangyal, aki frissen diplomázva nagy lelkesedéssel vállalja el az első munkáját. Már az első oldalakon jókat kacagtam, ugyanis az angyal nem volt éppen ügyes (picit eltévedt, miközben a Földre akart jutni).

Jasmin régi őrangyala természetesen ellátja Launielt egy listával, ami segítheti munkája során és az első pár napban rendben is zajlik minden. Ám miután Jasmin húga odaköltözik a lányhoz, minden csak bonyolultabbá válik. Kezdőként rengeteg kérdésre kell választ találnia, ami azért érdekes mert így azt látjuk hogy ő sem tökéletes. Számomra ez előny volt, nem hátrány, mindazonáltal, nem ezt várnánk egy Mennybéli lénytől. 

itt is felbukkan a másik oldal a tapasztalatával, ám azt meghagynám a második részhez . :)

Azt szeretem Zoltán írásaiban, hogy annyira fogyaszthatóak. Ez is a valláson alapszik, mégis humoros, szórakoztató történet, nincs a torkunkon letolva semmi. Kedves karakterek, emberi élethelyzetek jellemzik, ami akár a kíváncsiság felébresztésére is jó lehet. De akár hiszünk, akár nem, ebben a könyvben megvan minden ahhoz, hogy remek kikapcsolódás legyen. 

A szerző nagyon jól játszik a szavakkal, helyzetekkel, így olyan érzésem volt, mintha egy sorozat első részét nézném. Mindemellett pedig érződik a tudás és az elkötelezettség az írás iránt.

A borító nagyon tetszik valóban naplós hatása van. Egyet sajnálok csak, hogy nem jelent meg a mű nyomtatásban. Értem az indokokat, de van olyan jó, mint a hasonló tematikákat követő jóval drágább társaik. Mindazonáltal nekem hatalmas kedvenc és újraolvasás-biztos történet lett!

Amennyiben te is kíváncsi lettél, keresd a GooglePlay kínálatában!

Írta: Isabel

Vladimir Weaver - Ünnepi zsarátnok

Egy különleges novelláskötet került a kezembe. Köszönet a szerzőnek, amiért ingyenesen is elérhetővé tette az olvasók számára!

A kötetben található novellák nagyon vegyesek, vannak, amik könnyeket csalnak a szemünkbe, megmosolyogtatnak, vagy elgondolkodtat. Az, hogy kiből milyen érzéseket váltanak ki nagyban függ az aktuális lelkiállapottól, mint ahogy a novelláknál általában lenni szokott. Viszont én éppen emiatt sokszínűség miatt szeretem őket olvasni.

Érdekes módon mégis lassan haladtam vele, mert úgy éreztem elég minden napra egy történet. Picit adventi naptárként kezeltem, vártam, hogy mi lesz a következő napi meglepetés. 
Az írót tehetségesnek gondolom, a 13+1 című regényét nagyon szerettem. Ezért is bosszantott picit a sok szóismétlés a történetek során, nem ezt tapasztaltam tőle. Nem szoktam kiakadni nyelvtani dolgokon, egyrészt azért mert én sem értek annyira hozzá, hogy másoknak emlegessem, másrészt pedig emberek vagyunk, hibázhatunk. Viszont a többször előforduló szóismétlés meg szokott maradni bennem és most emiatt picit csalódott vagyok...

Viszont a novellák hangulatában van valami varázslatos, valami nehezen megfogalmazható. Nem csupán a tanmese jelleg miatt mondom ezt, hanem mert beleláttam egy pillanatra a szerző lelkébe. Rengeteg kedvesség árad a kötetből és ezt köszönöm neki
Nem is tudom...talán megvolt az oka, hogy eddig nem olvastam, annak, hogy éppen most került előtérbe. Úgy éreztem, mintha egy csendes, meleg szobában lennék, bekuckózva egy forró kakaóval azzal az emberrel, aki ugyanúgy szeret olvasni, mint én... Minden hibájával együtt gyönyörű pillanatot okozott a számomra.
A borító nagyon szép és figyelemfelkeltő, méltó a tartalomhoz.

Összességében, szerintem egy jó választás lehet, ha vegyes történetekre vágytok. Akár közös olvasásra is, jó lehet, a színessége miatt. Bár 260 oldalas, nem kell sem megijedni, sem pedig gyorsan végigrohanni rajta. Ahogy a szerző is mondja a fülszövegben:
"Ez a pár novella talán segít abban, hogy ki tudj lépni a mindennapok taposómalmából, és pár ünnepi olvasmány ezek közül, a naptár megfelelő helyén valódi örömet is adhat."

Ha téged is érdekel, keresd a szerző weboldalán!

Írta: Isabel

Leia Stone - Bukottak Akadémiája: Első év (Bukottak Akadémiája 1.)

 Őszintén szólva, nagy meglepetés volt számomra ez a regény! Nagyon szeretem ezt az angyalos-démonos vonalat, ám azt gondoltam, hogy nem sok újat lehet már benne mutatni. Úgy gondolta, hogy ez annyira meg szokta ihletni a szerzőket, hogy nagyon nehéz ennyi történettel a hátunk mögött valami olyat mutatni, ami még nem volt. 

Jelentem itt már az alaptörténet teljesen lenyűgözött.

A angyalok és a démonok közötti harc a Földön dőlt el, viszont történt valami, amire senki sem számított. Mindkét fél ereje megfertőzte az emberiséget. Nem akarattal, de ezek az erők a birtokunkba kerültek és amiko erre az angyalok rájöttek, próbálták menteni a helyzetet: a gyermekeknél elfolytották ezeket az erőket.

Mivel nem lehetett előre tudni, ki mit kapott, ez megosztotta az emberiséget, Van, aki a Jót fogja szolgálni és Angyalváros elit iskolájában kap kiképzést, és van, aki az Alantasok Akadémiáján végzi a démonok szolgáljaként.

Főhősnőnk Brielle anyukája, hogy megmentse férjét, alkut kötött a démonokkal, ám nem olvasták el az apróbetűs részt. Az alku része ugyanis, hogy az elsőszülött gyermek, a démonokat illeti, bármilyen erő birtokában is legyen. Természetesen a szerződés után hat hónappal a férfi halálos balesetet szenved, így a család korántsem azt kapja, amire számított. Mivel a szerződésszegésért halálbűntetés jár, ezért Brielle kénytelen hozzászokni a gondolathoz, hogy a sorsa megpecsételődött. 

Amikor azonban eljön a beavatás napja, olyan történik, amire senki sem számít - a lánynak úgyanis fekete szárnyai lesznek, így felvételt nyer a Bukottakhoz. Ám a segítségére siető tanítómesterével csak egy baj van: túlságosan is jóképű. Nos az igazi bajok csak itt kezdődnek....

Most, hogy picit megpróbáltam meghozni a kedveteket az olvasáshoz, jöjjön a véleményem. Mint mondtam, a történet alaja nagyon tetszik: az emberek nem szokványosan folytak bele a két nagyhatalom harcaiba. Úgy váltak részesévé, hogy konkrétan ezt nem akarták, nem volt választási lehetőségük. Véleményem szerint, bátor döntés volt az írótól, hogy beletette ezt a csavart és talán már tudjátok, hogy én szeretem a bátor szerzőket.

Brielle személyisége is nagyon szimpatikus volt. Szereti a családját, ezért bármire hajlandó értük, ugyanakkor küzd a rákényszerített sors ellen. Nagyon bátor és szerethető karakter. Pont olyannak képzelem el, mint a borító modelljét. 

Szerelme az égivel nagyon impulzív, Lincoln teljesen leveszi a lábáról. Felkavarják egymás világát és érzelmeit, és így hatalmas erő birtokába jutnak.

Ám a mester nem csak a lányt, de engem is elvarázsolt. Az egyik legjobban kidolgozott férfi karakter. Nemcsak helyes és intelligens, de a gondoltai és a cselekedetei is egységben voltak egymással. 

A világábrázolás is gyönyörűen sikerült, hiszen az ismert világot nagyon szépen keverte az alkotói fantáziával. Minden annyira egységesre sikerült, hogy teljesen hihetővé tette a történetet. 

Összességében nagyon - nagyon jól szórakoztam ebben a 24 órában. Nagyon örülök, hogy maggyarul is megjelent, mert egy olyan történetet kapunk, amit minden fantasy-rajongónak csak ajánlani tudok! Olyannyira tetszett, hogy kedvet kaptam az eredetihez is. 

Amennyiben kíváncsivá tettelek, a Könyvmolyképző Kiadónál megrendelheted a saját példányodat!

Írta: Isabel