2020. május 16., szombat

Sarah Maclean: Hozományvadászok kíméljenek!



A Hozományvadászok kíméljenek! egyike azon regényeknek, melyekre a legtöbben voksoltatok az áprilisi szavazás során.
Engem elsőként a borítója fogott meg, ezért is került a választható listába: szerintem nagyon elegáns, mégis figyelemfelkeltő lett az összkép.

Nem rémlik, hogy olvastam volna mást az írónőtől, így nemcsak a történet újdonságát vártam, de az írástechnikáét is. 
Férfi főhősünk Bourne márkija, aki megrögzött szerencsejátékos.  Fiatal és jóképű, de ez a szenvedélye nyomorba taszítja: egy férfi, akit a barátjának hisz, egy éjszaka elnyeri az egész örökségét- az ősi családi birtokot- az egész nemesség előtt megalázva őt. 
Bourne meglepően méltóságteljesen veszi tudomásul a történteket: elismeri, hogy legyőzték, de nem könyörög, hanem felemelt fejjel távozik.  Továbbá felismeri azt is, hogy az évek alatt rossz embernek szavazott bizalmat. Számomra ez egy nagyon pozitív jellemvonás, mert az a tapasztalatom, hogy ilyenkor a könyörgés szokott lenni a következő lépés.
Bosszút esküszik és megfogadja, bármibe is kerüljön visszaszerez mindent, ami az övé.
Évek telnek el, és vagyonos emberré válik: társalapítója lesz egy eliteknek szóló játékbarlangnak, ami meglehetősen sok hasznot hoz, de hiába a pénz, nem tudja visszavenni a birtokait. 
Ez volt az a csavar, amin azért meglepődtem: nem gondoltam volna, hogy átáll a másik oldalra, de talán pont ez volt az, ami sikerre vitte őt az üzleti életben. 
Azt gondolom, hogy egy ilyen veszteség után nagyon nagy lelkierő kellett a talpra álláshoz és ahhoz, hogy legyőzze a játék iránti szenvedélyét. 
Mivel többször hangoztatja, hogy bármit megtenne azért, hogy hazatérhessen, mikor tudomására jut, hogy birtoka hozományává vált gyerekkori barátjának, a nősüléstől sem riad vissza. Csak azt nem tudja, hogy Penelope, nem az a kimondott úri kisasszony, aki otthon ülve varrogat.
A nagyszájú lány, egy félresikerült eljegyzés után sorra utasítja vissza kérőit és azt sem zavarja, hogy családja szerint „akkor kell valamit eladni, amikor kelendő.” Na, nem azért, mert jelenleg én is egyedülálló vagyok, de ez mondat teljesen felháborított!
Tárgyra, vagy valamire, aminek az értékét pénzzel ki lehet fizetni, még rendben is lenne, na de egy emberi életre így reagálni? Mert igen, a házasság, - főképp a z 1800 -as években - valamit valamiért alapon működik, de hogy ezt ennyire szó szerint értelmezze a kedves rokon…. Még szerencse, hogy Penelope volt olyan nagyszájú és intelligens, hogy képes megvédeni magát. 
A két főhős szála így fonódik össze, de persze ennél jóval több izgalom, csavar és romantika található a regényben.

Ha magát a korhűséget és az írástechnikát nézem, akkor a szerző elég szép munkát végzett. Fogalmazásmódja letisztult, szép és választékos, ugyanakkor a történetvezetés gördülékeny és tele van kifinomult humorral.  
Mivel ez -A szerencsejáték szabályai- első része, sajnos várnom kell a következő rész olvasásáig. Az utolsó lapok elolvasása feltüzelte a természetem, mivel olyan véget kaptam, amire tényleg nem számítottam!
Alig várom, hogy a kezembe kerüljön a második kötet, melyről a véleményem szívesen megosztom majd veletek is!

Addig is, ha felkeltettem az érdeklődéseteket a Könyvmolyképző Kiadónál leadhatjátok a rendeléseiteket!


Írta: Isabel

1 megjegyzés:

Tamási Áron - Ábel ​a rengetegben (Ábel 1.)

Pár héttel ezelőtt két nyolcadikos tanítványom segítséget kért tőlem az irodalom leckéjük kapcsán. Kérdésekre kellett válaszolniuk, melyek a...

Népszerű bejegyzések