2020. március 7., szombat

Krencz Nóra - Megszámlálhatatlan - sorozat

Krencz Nóra Megszámlálhatatlan sorozatát pár hete kaptam kézhez és szinte azonnal el is kezdtem az olvasást. Mivel két interjú is készült az írónővel a blogomon ezért tudtam mire számíthatok; azonban mégis értek meglepetések.  Mutatom is!



A hordozó

Mint megtudtam, az első rész már egy korábbi verzió átirata. Mivel azt én nem olvastam, nincs összehasonlítási alapom:  de talán ez jó is, hiszen nem fogom akaratlanul is hozzámérni.
Egy személyes élménnyel szeretném ennek a résznek az értékelését kezdeni. Miután jeleztem Niki felé, hogy elkezdtem az olvasást, megkérdezte:
– Mit szólsz Fabyenhez?
 Erre én teljes nyugalommal visszakérdeztem:
– Ki az a Fabyen?
Kissé döbbent tekintettel válaszolt:
– A főszereplő pasi….
Ha lehet én még nagyobb döbbenettel kérdeztem vissza:
– Ő pasi és Fabyennek hívják?
Niki itt már kiakadva közölte hogy:
– Ott a fejezetcím….

Itt már azért paprikapiros arccal ültem a laptop előtt. Ugyanis, igen, az első fejezet tetején ott van, hogy Fabyen, de én azt hittem, ez valami gyönyörű helységnév, vagy valami hasonló.
Mint említettem a napokban készült interjúban, számomra a főszereplő elég nőiesre sikeredett; igaz, azóta megtudtam az írónőtől, hogy ez szándékos volt.  De úgy olvastam végig az első fejezetet, hogy azt hittem nővel kell azonosulnom. Eddig még soha nem éreztem magam ennyire kellemetlenül azért, mert félreértelmeztem egy szereplőt.
Viszont Shina,  - a  másik főhős akit én férfinak gondoltam - nagyon a szívemhez nőtt már az első pillanattól kezdve. Szeretem az erős, szókimondó női karaktereket; valamiképpen bátorságot nyerek belőlük. Talán ő az akivel teljesen azonosulni tudtam olvasás közben.
A kissé rideg természete nagyon illett a történetbe.
A világmegalkotás is érdekes pillanatokat okozott, mivel nem igazán tudtam, melyik korba helyezzem el a történetet. Számomra mintha megrekedt volna a közép - és a jelenkor között. Örültem volna, ha kapunk erre egy kis utalást, de végül is nem volt nagyon zavaró.

Ám, ami számomra picit nyomasztó volt, az a sok váltott szemszög. Nem volt egyszerű követni, hogy mikor kinek is látunk a fejébe. Bár tudom, hogy ez egy nagyon kedvelt írásforma, kettőnél több szemszög engem már feszélyez. Megzavarja a szurkolós hangulatomat, mikor éppen a kedvencem van porondon és ilyenkor alig várom, hogy visszatérjek az ő nézőpontjához.
Ezen felül azonban nyugodt szívvel elmondhatom, hogy egy ígéretes sorozatkezdő kötetről van szó. Bár maradéktalanul nem voltam elégedett, a kíváncsiságom megmaradt ahhoz, hogy folytassam.


A hófehér másvilág

És milyen jól tettem, mert a második rész, viszont nagyon jól sikerült!  Az számomra máig rejtély, hogy Shina és Fabyen hogyan tudtak egy olyan, szinte tökéletes gyereket összehozni, mint Autumn, de sikerült nekik! Nem mellesleg a lány neve is gyönyörű.
Itt már azért kapunk valamiféle időbeli elhelyezést is; volt itt kastély, bál és minden ami kell.
Mindenképpen szeretnék gratulálni Nórának, mert bár a  Hófehér másvilág feleannyi oldalszám, mint A hordozó, mégis sokkal jobban sikerült írástechnikailag és érzelmek átadása szempontjából is. Itt éreztem először azt, hogy egy egyedi világot kaptunk egyedi szereplőkkel, sorsokkal.  El kell mondjam, hogy ekkora fejlődést két regény között még sosem láttam.
Hatalmas kedvenc lett ez a rész és izgatottan vártam mi lesz a folytatásban, mert az írónő  ezzel nagyon magasra tette a mércét.


A kötelék

Elérkeztem az utolsó részhez és bár féltem, hogy az előzőt túlságosan megszeretvén csalódni fogok, de nem! Nóra tudta hozni azt a színvonalat, amit elvártam tőle és ez annyira jól eső érzéssel tölt el.
Itt már nem volt zavaró a váltott szemszög, sőt úgy éreztem hozzátesz a történethez.
Yuwae-Lynn szépen beállt a kedvenc karakterek sorába Autumn mellé , nagyon szimpatikus volt. A világ jobban megismerhetővé és hihetővé vált, mint az előző részek során; ennek köszönhetően még inkább át tudtam élni az izgalmakat.  Izgalmas, kalandos, szerelmes és egyedi lezárása volt a történetnek.

Összességében a Megszámlálhatatlan sorozat számomra kellemes meglepetés volt.  Egy igazi mese, amit felnőttként nagyon lehet élvezni. Az írónő fantáziája és fejlődőképessége pedig méltó a történetéhez.
Ennek fényében már, nagyon várom a beígért előzménykötetet. Remélem, Nóri hamar végez vele!

Ha ez a kis élménybeszámoló felkeltette az érdeklődésed, a sorozatot megvásárolhatod a Mogul Kiadónál!

Írta: Isabel

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Tamási Áron - Ábel ​a rengetegben (Ábel 1.)

Pár héttel ezelőtt két nyolcadikos tanítványom segítséget kért tőlem az irodalom leckéjük kapcsán. Kérdésekre kellett válaszolniuk, melyek a...

Népszerű bejegyzések