2021. március 6., szombat

Kovács Paula - Nagymama mesél


 A héten elég sok klasszikusabb mesét olvastam és nagyon örülök, hogy mind magyar szerzőtől származik. 
Ez a könyvecske sem mai, viszont igazán kedves és szívmelengető történeteket tartalmaz. Külön örültem annak, hogy a magyarság történelméből is felfedezhetünk bennük néhány elemet.

Természetesen, mivel nem mai kiadásról van szó, ezt tükrözik az illusztrációk is, igaz rám kifejezetten inspirálóan hatnak. Jó látni a különböző lehetőségeket a rajzolás terén.

Igazából, ha lenne gyermekem, szívesen felolvasnék neki ebből. Olyan igazi esti mese hangulata van. 

Bár, amit olvastam már nagyon rossz állapotban volt, mégis azt gondolom, hogy a régi könyvekről sem kell feltétlenül lemondani - sőt! Attól mert nem friss, még tartalmazhat olyan történeteket, melyek megmelengetik az ember lelkét!

Amennyiben érdekel, a Bookline weboldalán még kapható pár példány!

Írta: Isabel

2021. március 5., péntek

Géczi Viktória - Illés öröksége


 Őszintén szólva, óriási meglepetés volt a regény. Mikor elkezdtem, nem is vártam hogy ilyen izgalmakban lesz részem! Egy nap alatt elolvastam és csak kapkodtam a fejem!

Nagyon izgalmas, mikor egy könyvet olvashatunk a könyvben -az olvasónak rejtély, az írónak meg lehetőségek tárháza. Ezt az írónő jól ki is használta, mert olyan csavarokat rakott bele, amire nem számítottam, pedig nem egy jól felépített regényt olvastam már.

A szereplők egyediek és könnyen megkedvelhetőek - számomra Tibád tisztelendő és Gróf Szalviusz Rabán volt a legemlékezetesebb. Még az előbbi egyszerűségét és életkedvét kedveltem, addig az utóbbinál a ravaszságot és az, hogy már az első mondatoknál felállt a szőr tőle a karomon - persze jó értelemben. 

A cselekmény rengeteg meglepetést tartogat és egyáltalán nem azt kapja az ember, amire számít. Bár a történet a "Lassú víz partot mos"elvet követi, ez engem korántsem zavart, mert így még inkább képes voltam elmerülni az írónő által teremtett világban.
A leírások szépek és érzékletesek, könnyen oda tudja képzelni magát az ember. Bár biztosan (még) nem tudom, de olyan érzésem van, hogy nem kevés kutatómunka állhatott a felépítés mögött.

A borítót egy nagyon picit fel tudnám dobni, de ettől eltekintve illett a mű hangulatához.

Az írónő stílusa is nagyon tetszett. Egyszerű, de a meséléséhez éppen ez illett. 
Bár első könyvről van szó, mégis az gondolom, hogy erős kezdést kaptunk.

Itt jegyezném meg, hogy nem értem miért nem kiadónál jelent meg a mű - szerintem lenne rá igény - de ne aggódjatok meg fogom kérdezni.

Mindenképpen szeretnék a végére ajánlást írni, ám el kell gondolkodjak egy picit: azt hiszem, ha szereted Böszörményi Gyula könyveit, akkor az Illés Öröksége is tetszeni fog neked!

Ezúton köszönöm Viktóriának az olvasásra adott lehetőséget!

Amennyiben felkeltettem az érdeklődésed, keresd a szerző hivatalos Facebook - oldalát a saját példányodért!

Írta: Isabel


2021. március 4., csütörtök

Kristin M. Furrier - Az üveggyémánt átka


Először szeretném megköszönni az írónőnek, hogy lehetőséget biztosított a könyvének az elolvasására!

Könnyed, szórakoztató kikapcsolódás volt egy délután alatt ki is olvastam. Az ifjúsági irodalomhoz híven főképp a gyermekeket célozza meg - ám aki ismer tudja, hogy ez nálam nem akadály. 

Főhőseink Ákos és Héda. A testvérpár a nyári szünet alatt egy nagyon érdekes és gyönyörű üveggyémántot talál, ami mindkettőjüket elbűvöli. 
A tárgy aztán véletlenül a földre esik és a két gyermek arra eszmél, hogy egy idegen világból kell kiszabadulniuk és hazajutni.
Mivel nagy hógömb - mániás vagyok, nagyon tetszett az ötlet: kreatívnak és egyedinek találom!
A hazavezető úton történt kalandok is aranyosak voltak, biztos vagyok benne, hogy a megfelelő korosztályt le fogja kötni!

Ám, ami engem felnőtt fejjel magával ragadott, az a történet egyszerűsége volt. Nem akart nagy csatajeleneteket, jóslatokat, izgalmakat belevinni a szerző, mégis megmutatta a legfontosabbat: hogy akármilyen vita is áll mögöttünk, a szeretteink a legfontosabbak. Erről néha hajlamosak vagyunk elfelejtkezni!

Az egyik dolog, amit egy picit nehezményezek, az a történet hossza. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy egy kisiskolásnak nem kell feltétlenül +300 oldalas regényt olvasnia, de ebből a történetből sokkal többet ki kell hozni. Ha máshogy nem, hát valamilyen folytatással -  mert kár lenne ha ez a nagyon jó ötlet csak ennyi lenne. Még egyszer mondom, a kicsivel több mint 100 oldal is elegendő -legalábbis egy adagban. Tudom, hogy ez a terjedelem csábítóbb lehet egy olyan gyermek számára, aki esetlegesen nincs olyan jó barátságban a könyvekkel, mégis olvasna valamit. De kár lenne ezt itt befejezni!
A másik pedig, a szereplők részletesebb bemutatása - bár hozzátenném, hogy értem a koncepciót és tudom, hogy nem egyszerű kis terjedelemben mindent leírni. Ezért is javaslom előszeretettel a folytatás - ott minden hézagot ki lehetne tölteni.

A borító nagyon szép és letisztult, igazán igényes. Viszont a szöveg elrendezése picit zavarta a szemem - ha tehetek egy aprócska javaslatot ezzel kapcsolatban, akkor legközelebb érdemes lenne a sorkizárás opciót alkalmazni, mert az könnyíti az olvasást.

Összességében elégedett vagyok, egy tehetséges, szerzőt ismerhettem meg, akinek a könyve értéket adhat minden gyerkőcnek (és felnőttnek) is aki elolvassa!

Én már bátran ajánlanám 9 éveseknek is, szerintem bőven élvezhető a történet már ebben a korban.

Ha felkeltettem az érdeklődésed, keresd a regényt az Underground Kiadó weboldalán!

Írta: Isabel

 

2021. március 3., szerda

Belső Nóra - Utak egymástól


Mióta felhívták a figyelmem a doktornő könyveire, előszeretettel olvasom őket. Nagyon érdekesnek találom a gondolatait, szívesen morfondírozom rajta.
Az Utak egymástól egy nagyon érdekes és kényes témát boncolgat: mi történik, ha egy kapcsolatba belép egy másik személy? Elítélendő, vagy hasznára válhat a párnak?
A szerző minden oldalról megvizsgálja a témát és egyszerűen magyaráz egy laikus olvasónak is.

Őszintén szólva én még sosem voltam a "harmadik", de volt egy kapcsolatom, ahol szentül hitte a barátom, hogy megcsalom őt. Ha valamiért haza szerettem volna látogatni, azonnal azzal vádolt, hogy van valakim. Ha foglalt volt a telefonom, biztos a szeretőmmel beszéltem. És még ehhez hasonlók...

Emlékszem, nagyon rossz volt, hogy ezt feltételezte rólam és nemcsak azért, mert nem bízott bennem, hanem mert akkor úgy éreztem, megkérdőjelezi a tisztességemet. A szavahihetőségemet.

Aztán ez a kapcsolat véget ért és pár évre rá kiderült, hogy a férfi csalt meg engem, melyből gyermek is született. Mivel akkor már nem kötődtem hozzá semmilyen szinten, maga a hűtlenség ténye nem fájt, csak az hogy gyermeke lett....Mindegy, ez egy másik történet lesz majd.

Sokat gondolkodtam már ezen a témán, hiszen mint ahogy a doktornő is említi, nem kevés embert érint. A könyvben találhatunk ok- okozati összefüggéseket, megérthetjük mik lehetnek ennek a kiváltó okai - ám mivel jómagam nem vagyok szakmabeli, csak a saját véleményemet ildomos megosztanom veletek.

Mindenki megtapasztalta már, hogy mi történik, ha valamit nem becsülünk meg vagy nem törődünk vele. Ha máshol nem láttunk ilyet akkor nézzük meg a kisgyerekeket és a játékaikat: ha az egyiknek nem kell valami eldobja és egy számára érdekesebbel kezd el játszani. Ám amint valaki elvenné az eldobott játékot, azonnal vissza szeretné szerezni. Ez lehet azért mert rájön, hogy számára tényleg fontos az a valami, vagy csak azért hogy másé ne legyen.

Hasonlóképpen gondolkodom a megcsalásról: ha egy harmadik fél ráébreszti a párost, hogy fontosak egymásnak és le tudják nyelni a békát, akkor haszna volt a dolognak. De csak azért benne maradni egy kapcsolatban, mert úgy kényelmes és közben szeretőt tartani,  az számomra felfoghatatlan.
Azért vagyok párkapcsolatban, mert akit választottam, annak minden félelmemet el tudom mondani. Ám ha ezt meg tudom tenni, akkor még a félrelépés előtt kiderül, hogy gond van és esetlegesen meg lehet beszélni.
Ugyanakkor azt se felejtsük el megemlíteni, hogy akármilyen régóta is vagyunk együtt valakivel, teljes bizonyossággal sosem fogjuk megmondani a reakcióit. Nem tudhatjuk, hogy mi törik meg benne, egy ilyen szituációban - lehet, hogy nekünk érzelmileg nem jelentett semmit a félrelépés, őt azonban akár tönkre is teheti.

Zárásképpen pedig csak annyit: mivel bennem fel sem merül a megcsalás gondolata, ezért ezt mindenképpen szeretném elkerülni az életemben. Hű vagyok a családomhoz, a barátaimhoz, és leszek majd az esetleges választottamhoz is. És ha mégis változik/változna valami, azt azonnal közölném az érintettel.
Így is annyira nehéz a bizalmat felépíteni; sosem bocsátanám meg magamnak, ha valaki miattam érezné úgy, hogy képtelen újra hinni másokban és önmagában.  És én sem tudnék túllépni ezen.

A könyv ajándék volt, amit ezúttal is köszönök szépen!

Amennyiben felkeltettem az érdeklődésed, a Jaffa Kiadónál leadhatod a rendelésed!

Írta: Isabel





 
 

2021. március 2., kedd

Benedek Elek - A varjúkirály és más mesék


 Nagyon szeretem a régi meséket, szerintem nagyon jó alapot adnak az íróknak és az olvasóknak egyaránt. 
Benedek Eleknek különösen fontos helye van a szívemben, hiszen gyönyörűen fogalmaz. Meséi egyszerűek, letisztultak tele életigazságokkal. 
Szereplői mindenképpen képesek reakciót kiváltani a gyerekekből, ami nagyon jó. Szurkolnak nekik vagy utálják őket, ám ez nem is számít, hiszen mindenképpen vélemény alakul ki róluk.

Az illusztrációk igazán szépek; mindig is szerettem, ha ilyen stílusú képek kerültek a mesék mellé. (Remélem, egy nap nekem is sikerül hasonlókat alkotnom).

Mivel szerintem egy meseszeretőnek nem kell jobban bemutatnom a szerző munkásságát, ezért ez most csak ilyen picinyke értékelés lesz.

Annyit még hozzátennék, hogy bár a kötetet a GeneralPress Kiadó jelentette meg, én a Könyvudvar oldalán bukkantam rá. Remélem, több helyen is elérhetőek lesznek majd az író művei!

Amennyiben megrendelnéd, a Könyvudvar a te helyed!

Írta: Isabel

2021. március 1., hétfő

Tóth Eszter - Pöttöm Pötty és az Ízek Birodalma


Nagyon vártam, hogy elolvashassam ezt a könyvecskét, mert már a címe belopta magát a szívembe.
Mennyire aranyos lehet már az a karakter, akit Pöttöm Pöttynek hívnak! Nem is csalódtam, hiszen a kislány tényleg egy cukorborsó.
Pötty nagyon szereti az édességet,  - főleg a sütiket - és irtózik mindenféle egészséges ételtől. A duci kislányt, emiatt csúfolják az iskolában, ám barátnői mindig kiállnak mellette. Pötty kijelenti, hogy ő akár még a manóktól is megvédené őket- ám ezt meghallja Züzüke, egy nagyon komisz manó aki ezért elrabolja a kislány barátait. 
Pöttynek egy különleges helyre kell mennie és mindenféle feladatot elvégeznie ahhoz, hogy viszontlássa a lányokat.

Így ismerkedik meg a kislány a rozskenyérrel, a friss saláta és gyümölcsök finom ízével és további egészséges dologgal. 
Véleményem szerint a szerző nagyon fontos dologra próbálja felhívni a kicsik figyelmét. Sajnos egyre több gyerkőc küzd súlyproblémával és ez nem holmi divatmondat a részemről! 
Sok alapbetegséget ez okoz (pl. cukorbetegség, asztma vizesedés) és a felnőttek kötelessége megtanítani a gyermeket, hogy vigyázzon magára!

Azért, hogy ne csak a levegőbe beszéljek, hoznék egy saját példát: az egész családom nagyon jól főz. Minden héten finom, meleg ételek kerülnek az asztalra és legalább heti egy alkalommal házi sütemény is. Sokáig ezzel nem is volt gondom: nem mondom, hogy vékony voltam, de kordában tartottam a súlyom. 
Ám kiskoromtól kezdve aftával küzdök....sokáig úgy gondoltam, amíg tudom tűrni a fájdalmat nem lehet bajom...ráadásul 21 év kellett ahhoz, hogy egy szakértő elmagyarázza, hogy ez mitől alakul ki (túl fűszeres, cukros ételek, továbbá fehér liszt). Ekkor azért már jobban odafigyeltem arra, mit eszek, de azért a sütik azok sütik...
Viszont nem olyan régen kiderült, hogy emellé még hozzácsatolhatok egy glutén - és laktóz -érzékenységet is. Ez tömören annyit jelentett, hogy körülbelül minden olyan dologról le kellett mondjak, amit szeretek,  ha nem szeretnék hasmenést vagy kiütéseket, amik nemcsak csúnyák, de fájnak is és nagyon nehezen múlnak.
A hab a tortán, hogy falun hírét sem ismerik a glutén - és mindenmentes dolgoknak. Már nem a családomra értem, hanem a boltok nem árulnak semmi ilyesmit. (Még a legközelebbi pékség sem, bár a laktózmentes tejnél elértük, hogy legyen.) 
Ennek fényében marad az online rendelés: de ez is nagyon korlátozott. Kész terméket nem/vagy alig szállítanak vidékre - például a hűtést igénylő dolgokról (ideértve a tortákat túrót sajtot) teljesen lemondhatok. Szerencsére pékárút sikerül beszereznem, jobban mondva csak a lisztet hozzá amiért persze nem kevés árat kérnek.

Azt gondolom, hogy ha a problémáim egy részét már időben felismerik - aftám már 4 éves korom óta van havi szinten - akkor most nem lennék ennyire nehéz helyzetben az étkezések miatt. Megtanulhattam volna, hogy mi mivel helyettesíthető és a problémáim lehet, ma már nem is léteznének.

Erre egy jó alternatíva Eszter könyve: nemcsak azt mutatja meg, mi mivel helyettesíthető, hanem minden kérdésre igyekszik válaszolni, ami egy kisgyermek fejében megfordulhat a témával kapcsolatban. 
A nyelvezete nagyon aranyos, a gazdag illusztrálás pedig még izgalmasabbá teszi a történetet!

Nagyon nagy kedvencem lett, mindenképpen ajánlom olvasásra, nemcsak a kisebbek számára! Jó időtöltés lehet egy közös olvasás szempontjából is, de bátran a kezébe adhatjuk egy olvasni tudó gyermeknek!

Köszönöm a kiadónak a saját példányt!

Amennyiben kíváncsi lettél, keresd a Könyvmolyképző Kiadónál!

Írta: Isabel

 

 

2021. február 28., vasárnap

Az írónő, akinek az írásai nemcsak a kicsik szívét melengetik meg - Interjú Nagy Eszterrel


 

Emlékeztek még Nagy Eszter  - Tóth Gergely írópárosra? Áradoztam az Örök tűzről és mindkét íróról, mert nagyon tetszett, amit alkottak.
A mai nap Eszteré a főszerep, két önálló művét is elolvashattam. Mindkét művet értékeltem a blogon ám különlegességük, hogy az írónő képes előhozni a rég elfeledett emlékeket és értékeket.
Azért, hogy én is és ti is jobban megismerhessük az életútját jöjjön egy vele készült interjú!

Bár, Gergővel közös interjúban meséltél egy kicsit a kezdetekről , megtennéd, hogy pár szóban itt is bemutatkozol az olvasóknak?

Budapesten élek 3 kislányommal. Emlékeim szerint már 6 éves korom óta írok verseket, történeteket de ezeket általában nem nagyon mutattam meg másnak. Sose hittem volna, hogy egyszer majd író lesz belőlem. Egy rövid szünet után, miután megszületettek a lányaim, elkezdtem nekik verseket, mondókákat írni, ezzel motiválva őket az egészséges táplálkozásra vagy a fogmosásra. Később már meséket írtam nekik, ahol ők voltak a főszereplők. Hiszem, hogy ez volt a titka annak, hogy a későbbiekben is olyan jó volt kapcsolatunk, hiszen nekünk már egy külön kis „varázsvilágunk” volt, amit csak mi ismertünk.

2017-ben jelent meg „A barátság” című mesekönyvem, amit 2018-ban a „ Régi idők karácsonya” követett.

Szerettem volna kipróbálni magam a felnőtt irodalomban is ezért elkezdtem novellákat írni. Nagyon szeretem a történelmet, így nem volt kérdés számomra, hogy történelmi témájú regényt írok. Az „Életünk harcai” 2019-ben jelent meg a NewLine kiadó gondozásában. Ezt követte a Tóth Gergellyel közösen írt „Örök tűz” című könyvünk.

Mint mondtam mára két könyvedet olvashattam el: a Régi idők karácsonyát, illetve az Életünk harcait. Kezdjük az előbbivel. Honnan jött a karácsonyi történetek ötlete?

Éveken át kerestem olyan karácsonyi mesekönyvet, amiben a hagyományos magyar karácsonyi szokásokat ismerhetik meg a gyerekek. Láttam a kislányaimon, hogy nagyon megzavarta őket, hogy a mesék nagy részében a Mikulás karácsonykor érkezik, de nálunk meg nem. Mivel a kortárs irodalomban nem nagyon találtam ilyet, így írtam egyet. A történetek nagy részét valós események ihlették, nagyszüleim és anyukám gyerekkori karácsonyát elevenítem fel benne. Mint minden egyes könyvemnél, itt is végeztem kutatómunkát, hogy minél hitelesebben tudjam bemutatni a régi magyar karácsonyi népszokásokat.

Novellák és versek találhatóak a könyvben, általad készült illusztrációkkal színesítve. Melyik alkotói folyamatot élvezted a leginkább?

Nehéz lenne választanom, mert az írás és a rajzolás ugyanolyan közel áll hozzám.  Talán a rajzok készítése volt a legemlékezetesebb, mert azokat nyáron készítettem és ahhoz, hogy rá tudjak hangolódni az alkotásra, karácsonyi zenéket kellett hallgatnom Júliusban miközben a kislányaim fürdőruhában rohangáltak körülöttem. 

Te hogyan emlékszel vissza a gyermekkorod ünnepeire? Meghatározó volt számotokra a tél és a Szenteste?

Azt érdemes tudni rólam, hogy „Karácsony-mániás” vagyok, az az igazi megszállott, aki szíve szerint már Szeptemberben feldíszítené az egész házat. Kedvenc évszakom a tél, amit igazán édesanyám tudott megérteni, így mindig, amikor megérkezett az első hó, mindig örömünnep volt számunkra. Nálunk a családban megadtuk a módját az ünneplésnek. Nem is az ajándékok voltak fontosak számomra, hanem hogy együtt volt a család. Mivel szerencsére nagycsaládban nevelkedtem, így a hétköznapokban nehezen volt megoldható, hogy ennyien együtt legyünk. A Karácsony mindig jó hangulatban telt.

Több novelládban éreztem a személyes ihletettséget, esetleg visszanyúltál a saját emlékeidhez?

Mint már említettem, a történetek nagy része nagyszüleim és édesanyám története alapján íródott, ám van a kötetben egy mese, ami az én személyes emlékem. A „Nagymama pogácsát süt” című történetet az én Édesanyám elvesztése után írtam a gyermekeimnek, ezzel próbáltam nekik (és magamnak) feldolgozni a nagymamájuk elvesztését. Azóta is, amikor elkezd havazni odakint, mindig mondják a kislányaim, hogy „ Mama odafent szitálja nekünk a lisztet!”

Mint írtam az értékelésemben, kicsik és nagyok is találhatnak benne hozzájuk közelálló témákat. Milyen visszajelzéseket kaptál eddig a gyerkőcöktől?

A legnagyobb meglepetés az volt számomra, hogy nem csak gyerekek, hanem felnőttek és nagymama korúak is lelkesen olvasták a könyvem és azt mondták, hogy egy időutazás volt számukra. A gyerekektől azt hallottam legtöbbször, hogy ők is ilyen karácsonyokat szeretnének.

Ezzel szemben az Életünk harcai, már sokkal szívszorítóbb, a második világháborút vetted alapul. Mennyi kutatómunkát végeztél a hitelesség elérése érdekében?

Rengeteg kutatómunka előzte meg az „ Életünk harcait” is és ott éreztem már igazán, hogy szükségem lenne valakire, aki ellenőrzi a forrásaim hitelességét. Ebben a történetben leginkább az érzelmekre fektettem a hangsúlyt nem a történelmi háttérre.

Ki a kedvenc karaktered és miért?

Kedvencem Juliska karaktere, akit nagymamámról mintáztam. Egy olyan nő, aki tele van szeretettel, odaadással ám nehéz helyzetekben benne van egyfajta férfias erő. A lágyság és az erő ötvöződik benne. 

Anyaként hogyan szakítasz időt az írásra? Mennyi időt fordítottál a részletek megismerésére és kidolgozására?

Az anyaság az első és legfontosabb számomra így írni csak „lopott óráimban” tudok. Általában éjjel dolgozom, mikor már mindenki alszik. A részletes kidolgozás sajnos nem az erősségem, de azon vagyok, hogy fejlődjek ebben is.

A NewLine Kiadó vezetősége milyen tanácsokkal látott el annak érdekében, hogy a regény a legjobb legyen?

Szerencsére egy nagyon rugalmas kiadónál vagyok, akik csak akkor szólnak, ha valami komoly hibát követek el. Nagyon tetszik, hogy hagyják az írókat kibontakozni, nem korlátoznak benne semmilyen módon.

Mikor jelenik meg tőled új mű? Milyen terveid vannak erre az évre?

Idén két könyvön is dolgozom egyszerre, ebből az egyik a Tóth Gergellyel közös trilógiánk folytatása, aminek a címe Ikerláng- A harcos címen fog megjelenni. Jelenleg még a kutatómunka szakaszában vagyunk, de terveink szerint 2021 vége/2022 elejére várható.

A másik könyvemben visszatérek a magyar vidéki élethez, egy 50-es években játszódó történethez, érintve 1956 eseményeit is. Nagyon komoly lélektani mondanivalója lesz, egy olyan témában fogok részletesen írni, ami a mai napig generációs probléma. Felkavaró lesz ugyan a történet maga, de természetesen ebből sem maradhat ki a szerelmi szál, ami terveim szerint sokkal kidogozottabb lesz, mint az eddigi regényeimben.

Készülök a közel jövőben még gyerekeknek is egy mesekönyvvel és egy verses kötettel az óvódás korosztálynak.

Ezúton kívánok sok olvasót Eszternek!

Ha felkeltettük az érdeklődésed, keresd a szerző hivatalos Facebook-oldalát, vagy a könyveit a NewLine Kiadó weboldalán!

Írta: Isabel

Nagy Eszter - Életünk harcai


Fotó: Nagy Eszter

Amikor olyan regényt olvasok, amely a második világháború idején játszódik, akaratlanul is azért kezdek el szurkolni, hogy a lehető leghitelesebb legyen. Véleményem szerint ez olyan korszak, melyről viszonylag pontos információkat lehet gyűjteni - és ezalatt nem csak a történelemórákat értem. 
A nagymamám számos történetet mesélt a fiatal korában átélt dolgokról, így nagyon szerettem volna, ha a könyv hozza ezeknek a történeteknek a hangulatát. 
Azt kell mondjam: teljesült ez a vágyam. (Bár itt jegyezném meg, hogy az Örök tűz után nem lep meg Eszter precizitása.)
Emiatt viszonylag lassabban tudtam haladni az olvasással. Meg kellett emésztenem az érzelmi részét a történetnek, de ez is csak azt bizonyítja, hogy az olvasó teljesen át tudja adni magát a történéseknek.

Főhősnőnk Juliska, akinek a teljes életét nyomon követhetjük és bár nem mindig tudtam egyetérteni döntéseivel, tekintve a helyzetet amiben élt, nagy empátiát érzek vele szemben. Mint karakter, talán ő volt a legmaradandóbb számomra, mivel nagyon szépen és részletesen ki van dolgozva a személyisége.

A szerelmi szál azonban nagyon gyönyörű. Nincsenek felesleges drámák, körök, csak az őszinte és tiszta érzések Juliska és Ferenc között. Bár az emberek, és a sors is akadályokat görget eléjük, mégis ez egy percig sem szűnik meg kettőjük között. 
Lehet túl romantikus lélek vagyok - vagy csak naiv - de én így képzelem el az igaz szeretetet. Történhet bármi, ami igaz érzésekből fakadt azt nem lehet teljes mértékben kiirtani.
Hálás vagyok az írónőnek, amiért ezt megerősítette bennem.

Fogalmazás szempontjából nem fogok újat mondani: Eszter tud írni. A leírások nagyon szépek, a szöveg pedig élvezetes és gördülékeny. 

A borító pedig nagyon szép és letisztult, teljesen illik a regény hangulatához!

Zárásképpen még csak annyit: bár számomra eddig az Örök tűz a nagy kedvenc, az Életünk harcai a maga nemében egy igazi különlegesség! 

Amennyiben felkeltettem az érdeklődésed, a NewLine Kiadónál megrendelheted a saját példányodat!

Írta: Isabel
 

Nagy Eszter - Régi idők karácsonya

Fotó: Nagy Eszter

Nagy Eszter szerző - bár tudtam, hogy tehetséges - most hatalmas meglepetést okozott a Régi idők karácsonyával. 
A címéből sejtettem, hogy megható történeteket fogok kapni, de hogy ennyire, azt nem gondoltam volna.

Novellákat és gyermekverseket is tartalmazó gyűjtemény valóban hű a címéhez. Végig olyan érzésem volt, mintha a nagymamám mesélt volna nekem a gyerekkoráról, az ünnepekről és azokról a dolgokról, melyek valóbban fontosak az életben. 
Nemcsak arról van sző, hogy visszautazunk abba az időbe, mikor még nyoma sem volt a technikának és teljesen más értékrenddel éltek az emberek, hanem a fogalmazásmódról és arról a szeretetről, mely süt a sorokból.

Számomra ennyi is elég volt ahhoz, hogy elérzékenyüljek; viszont ha hozzáesszük, hogy az írónő nagyon fiatal még inkább kinccsé varázsolja a könyvet.
Mindegyik történetnek nagyon komoly mondanivalója van és megérintik az emberi lelket. 
A versek aranyosak, valóban gyermekeknek íródtak, a novellákban pedig az idősebb korosztály is elmélyülhet. 
Nekem az utóbbiak jobban tetszettek, de tekintve a koromat ez talán nem is meglepő. Véleményem szerint az írónő mesterien fogalmaz és valóban előhozza az elfeledettnek hitt emlékeinket.

Kedvenceim A varázs pokróc és Mari néni karácsonya; az előbbiben egy szegény, sokgyermekes család életébe pillanthatunk bele, az utóbbinál pedig megmutatják nekünk milyen a tiszta gyermeki szeretet és önzetlenség.  Mindkettő nagyon megható, nekem potyogtak a könnyeim.

Nem tudom, hogy Eszter mennyire ért velem egyet, de az a meglátásom, hogy ezt a könyvet nyugodtan lehet iskolások kezébe is adni: a kicsik örömmel tanulnák a verseket, a nagyobbak pedig megismernék nagyszüleik, dédszüleik gyermekkorát és más forrásból is magukba szívhatnák a szeretet, és az emberség fogalmát.
Nem állítom azt, hogy ez kihalóban van, de korántsem fektetünk erre olyan nagy hangsúlyt, mint kellene.....pedig a gyermekeink jelentik a jövőnket! Mi pedig a jelenben tehetünk azért, hogy a lehető legjobb irányba tereljük őket!

Egy olvasni szerető gyerkőc számára ez a könyv igazi érték lehet a fejlődése szempontjából - akár ő olvassa, akár mi olvassuk neki! 
Nekünk pedig nosztalgiázást és átértékelést hozhat.

Amennyiben felkeltettem az érdeklődésed, a NewLine Kiadónál leadhatod a rendelésed!

Írta: Isabel

Anita Boza - Elrabolt szerelem

A könyvet még tavaly kaptam édesanyámtól és a borítója teljesen lenyűgözött. Nagyon kellemes látvány, emiatt nagy reményekkel vágtam neki az...

Népszerű bejegyzések