Gáspár Virginia Olimpia a Lélekboszorka krónikák sorozat megálmodója egy izgalmas és egyedi fantasy-t alkotott az olvasók számára. A most következő percekben arról beszélgetünk, milyen felemelő pillanatai s mélységei vannak ennek a zsánernek és természetesen szó lesz a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválról is!
Kérlek, mutatkozz be az Álmok útján blog olvasóinak!
Magyar-kommunikáció szakon végeztem, tanári diplomát szereztem, de az élet más pályára sodort, az ügyfélszolgálat felé. Férjemmel Újpalotán élünk, két macskánkkal.
Az írás kiskamaszkorom óta fontos szerepet töltött be az életemben, de már ovisként is ismert mesékkel szórakoztattam a nagyérdeműt bárhol. Metrón, boltban kérés nélkül is. :D
Főleg verseket fabrikáltam, de született egy befejezetlen regény is, amin érződtek az akkori kor sorozatainak hatásai. Utólag vicces visszaolvasni. Valahol ott kezdtem el úgy érezni, hogy talán az írás az a tevékenység, amiben jó lehetek, amikor általános iskolai tanító nénim egyik fogalmazásomra annyit mondott: ez olyan Ginás fogalmazás. Megkezdtem szárnypróbálgatásaimat az írásban, és nem volt megállás. Először versek, aztán a regény. Mostanában gyakorlom a novellaírást is.
Az olvasás szeretetét nagyrészt családomnak köszönhetem. Anyu és nővéreim is nagy könyvmolyok, állandó a cserebere és az ajánlás köztünk. Én tipikusan a bekuckózós, seképsehang olvasó vagyok. Nem is nagyon tudok olvasni buszon villamoson. Minden bizonnyal a világ másik végén térek magamhoz, jócskán elkésve a munkából (megtörtént eset).
Miket olvasok? Nem meglepő, ha azt mondom sok fantasy történetet. Szívem csücske a Harry Potter, A gyűrűk ura például. Nagyon szeretem Ken Folett történelmi regényeit, de Stephen King, Agatha Christie, Wass Albert, Márai Sándor, Esterházy Péter, Umberto Eco, Daniel Keyes könyveit is imádom.
Én A dühös tűz fellángolásával ismertelek meg, de ezen kívül van másik két versesköteted, antológiában is szerepelsz. Milyen érzés volt ezek után egy sorozatindító regényen dolgozni?
Az antológiás megjelenésre azért vagyok büszke, mert pályázaton a harmadik helyezettként került bele Elizabeth című novellám. Két verseskötetem jelent meg még, az Esőcsók, amelyben főként kamaszkori verseim olvashatóak, illetve a Tűzmadár, ahol már későbbi alkotásokból válogattam.
A dühős tűz egy szintén kamaszkori álmodozásból született sorozat kezdő kötete. Már kamaszként formálódott bennem a történet. Nem emlékszem, mikor kezdtem el begépelni, de az biztos, hosszú utat kellett megtennünk együtt, mire kikerekedett a varázslatok világa. Az alkotás minden pillanatát imádtam, és nagyon furcsa érzés volt belegondolni, milyen sok olvasóhoz eljuthat, és bízom benne, hogy szeretik is Holdáék kalandjait.
Fiataloknak szóló boszorkányos, mágiával teli történetet kaptunk tőled? Miért ezt a zsánert választottad?
Először Holda alakja elevenedett meg előttem. Annyit tudtam róla: vörös hajú, boszorkány. Amikor kitaláltam, úgy kb 13 évesen, velem egyidős volt. Egy darabig nőtt velem, közben érkeztek hozzá a többi szereplő. Mivel boszorkányt álmodtam meg, így egyértelmű volt, hogy fantasy történet lesz belőle.
Helyszínünk Magyarország, aminek én nagyon örülök. Már az elején így tervezted, vagy felmerültek olyan helyek is, ahol a varázslat jobban megszokott?
Igen, első pillanattól kezdve egy budapesti panelbe képzeltem el. Újpalota akkor lett a végleges helyszín, amikor ideköltöztünk, bár korábban is gyakran jártam Palotán, mert a nagyszüleim itt éltek. Nem volt ismeretlen a környék.
Mi volt a legnagyobb nehézsége a világkép megalkotásának? Tudtad kamatoztatni az írói tapasztalataidat, vagy új útra kellett lépned?
Amikor belekezdtem a történetbe, még fogalmam sem volt az írástechnikáról, de szerencsére rátaláltam Nádasi Kriszre, akitől rengeteget tanultam. A világkép már benne volt az első verzióban is, de csak megcsillant. Krisz jelezte, hogy nagyon érdekes a világ, ami a háttérben felvillan, ezt dolgozzam ki. Leültem, és excelben elkészítettem a mágikus világrendszert. Mivel már a fejemben létezett, könnyen ment a pontosabb kidolgozása. A nehézség nálam talán az volt, hogy még bátrabban használjam a fantáziámat. Ebben pedig Darvas Petra barátnőmnek, írótársamnak volt/van nagy szerepe. Ő tett fel olyan kérdéseket, adott ötleteket, amik sokat segítettek, illetve segítenek a mai napig.
Számodra melyik volt az írás legfelemelőbb pillanata?
Azt hiszem, több ilyen is volt. Az érzés, amikor befejeztem, elmondhattam, hogy megírtam. Az első pillantásom a borítótervre, az első kép a nyomdából, amikor először foghattam a kezembe, később a visszajelzések, vagy amikor a boltok polcain látom a könyvem. Ezek mind olyan felemelő pillanatok, amik erőt adnak.
A NewLine Kiadónál publikáltál. Milyen velük együtt dolgozni?
Mimit, a kiadóvezetőt egy nagyon kedves, segítőkész embernek ismertem meg. A kiadó tényleg igyekszik támogatni, segíteni az íróit, noha már igen sokan vagyunk. Szerencsére
Volt beleszólásod a borító elkészítésébe? Mit gondolsz a végeredményről?
Igen, Ashley alaposan kikérdezett, és szerencsére kreatívan megalkotta a borítót. Én szeretem a végeredményt, szerintem illik a könyvhöz.
Mint említettem, hamarosan itt a Könyvfesztivál, - 2022. szeptember 29. – 2022. október 2. között - hogyan készülsz rá? Találkozhatnak veled a kiadó standjánál?
Igen, október elsején, 14:00-15:00 óra között dedikálok a kiadó standjánál (K12). Várok mindenkit szeretettel. Lehet, dedikáltatni, kötetlenül beszélgetni, képet készíteni.
Milyen reményekkel mész? Egyáltalán van bármiféle elvárásod az eseménnyel kapcsolatban?
A Könyvhéten már volt szerencsém Petrával közösen dedikálni. Abból kiindulva ez is hasonlóan jó élmény lesz szerintem. Én nagyon várom a személyes találkozást az olvasókkal és más írókkal. Szombaton biztosan gazdagodom pár kötettel, illetve szeretnék személyesen is meglátogatni más írókat. Én úgy vélem, a könyvek szeretete már elég, hogy jó élmény legyen az esemény.
Mikor várható a folytatás, mire készüljünk?
A folytatáson már dolgozom, jövőre kerül az olvasókhoz, de egyelőre pontosabbat még én sem tudok. A cél persze a minél hamarabb.
Írta: Isabel
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése