2022. április 15., péntek

Finy Petra - Bodzaszörp - Mesék nagymamákról és nagypapákról

 


Ez volt az első olvasásom az írónőtől és tudjátok, hogy mennyire szeretem a meséket, igaz? Nagyon-nagyon boldog voltam, mikor megtudtam, hogy ez benn van a helyi könyvtárban.

Az igazság az, hogy vegyes érzéseim vannak a könyvvel kapcsolatban: voltak olyan részek, amik nagyon tetszettek, és voltak, amelyek nagyon nem. Azt hiszem, kezdem a pozitívumokkal.

A könyv keménykötésű és nagyon strapabíró, ideális kisgyermekek kezébe. Az illusztrációk szépek és kedvesek, már a lapozgatás is mosollyal tölti el az embert. Méretarányban is tökéletesek: elég nagyok, hogy könnyen felismerhetőek legyenek, mégis megfelelő mennyiségű szöveg fér el mellettük.

Az írónő fogalmazásmondja is jó, olyan mintha a nagymamám mesélne. Tudjátok, annak volt egy szavakkal nehezen kifejezhető hangulata. Látszik a tapasztalat és a tudás mögötte, ezt nem vitathatom.

A mesék egy-egy család életét mutatják be, pontosabban a gyerekek idejét, amit a nagyszüleikkel tölthetnek. Vannak közöttük nagyon aranyosak is, például, amikor a nagymama varázslatos almáspitével akarja felvidítani a szomorú unokáját, vagy amikor megmutatja, hogy egy barátság akár egy egész életre szólhat. Jókat kacagtam, amikor a nagypapa megmutatatja a kis lurkónak tetteink következményeit, vagy a munkánk gyümölcsét. Ezek tényleg tanulságos és szórakoztató történetek voltak számomra.

Viszont-és most bevállalom, hogy nem leszek népszerű-, voltak olyan pillanatok is, amit nagyon nem érzek helyénvalónak. Az egyik történetben például a nagypapa csodálatos hallásán volt a hangsúly, és a kisfiú a méretén "csúfolódott". Nem emlékszem a pontos kifejezésre, és valótlant sem akarok állítani, de az érzést, amit akkor kiváltott belőlem, az az ellenszenv volt. Számomra, ha valakit  a hibáival jellemzünk, az nem vicces. Azt is tudom, hogy a kicsik könnyebben megjegyzik a nagyszülők hiányosságait, de ezért én inkább picit megdorgálom őket.
A másik, hogy némelyik mesének nem igazán értettem a lényegét. Mármint cuki volt, de a többihez képest nem volt kidolgozott, mélysége és magassága.

Bár számomra egy picit csalódás volt a könyv, mégis a fentebb említett pozitívumok miatt érdemes neki adni egy esélyt. Több jellemformáló és aranyos jellemvonása van és ha nem zavarnak a néha nagyszájű gyerkőcök - vagy esetleg a tieid is ilyenek - ez a könyv nektek szól!

Amennyiben adnál neki egy esélyt, akkor többek között a Líránál megrendelheted!

Írta: Isabel
Korrektúrázta: NiKy


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Az szerző, aki éveket szánt a kutatómunkára - Interjú Kristin M. Furrierrel

Kristin M. Furrier írónő legújabb regénye kicsit más, mint az eddigiek. Bár egyszer már beszéltünk róla, most, hogy én is a végére értem az ...

Népszerű bejegyzések