2022. július 4., hétfő

Orvos-Tóth Noémi - Örökölt sors


 A most következő értékelés nagyon kedves a szívemnek, ugyanis ezt a könyvet egy hónap alatt négyszer is elolvastam. Hosszabbítani is kellett a kölcsönzést, ugyanis több idő és tudást kellett ahhoz, hogy megfelelően megértsem a benne leírtakat. 

Minden családnak megvannak a maga gyökerei, és óhatatlanul olyan múltbéli sebek, melyek meghatározzák a jövőbeli életképet. 
Igazából a transzgenerációs szavunkat egy barát szájából hallottam először, mikor a lelki problémák feldolgozása témakörében beszélgettünk. Akkor csak ámulva néztem őt és arra gondoltam, hogy hú de okos és hogy én ezt mennyire nem fogom érteni, mert én nem tanultam annyit mint ő.... persze, igyekeztem ezt nem nagyon mutatni, mert kissé kellemetlen lett volna számomra ha rájön a hiányosságomra. Na, de aztán feljött az írónő neve és tudtam, hol kell keresni.

A család az a közeg, amiben - jobb esetben - a legtöbb időt töltjük. Itt tanuljuk meg a jó és a rossz fogalmát, az érzelmeinket először itt mutatjuk ki és sajnos kapunk itt rengeteg bántást is. Legyen ez akár szóbeli, akár fizikai mindegyik olyan sérülést okoz, melyek hatással lehetnek a jövőbeni családunkra és gyermekeinkre.  

Nem egy példát tudnék én is említeni, de csak hogy világos legyen miről van szó: ha valakit folyamatosan arra neveltek gyerekként, hogy csak akkor szerethető, ha elég figyelmet kap, ha csak akkor értékes, ha bizonyos elvárásoknak eleget tesz, akkor ez a személy is ugyanígy fog állni a gyermeke teljesítményéhez.  Szerintem mindenki tud példát mondani erre, ezt is csak azért említettem meg, hogy könnyebben összefoglaljam a véleményemet.

Az írónő fantasztikusan bontja ki  a témát és mutat rá arra is, hogy azért nem szabad mindenért a felmenőket okolni.  Ugyanis, ha felismerjük, hogy valami nem jó, ha tudjuk, hogy mi az ami nekünk fájdalmat okozott, akkor megvan a jogunk arra hogy másképp cselekedjünk. Tény, ehhez többek között önismeretre és bátorságra van szükség, de nem muszáj a rossz mintákat követnünk. 

Azt gondolom, mi szerencsésebbek vagyunk, mint anyáink, nagyanyáink, hiszen az ő idejükben korántsem foglalkoztak annyit és úgy a lélek gyógyításával, mint manapság. Mivel több eszköz van a kezünkben ahhoz, hogy jobban legyünk, használjuk ki. Soha nem késő változni és jobbá tenni a magunk és mások életét.

Az írónő nagyon alapos kutatómunkáját találhatjuk a könyvben. Kutatások eredményei, emberi sorsok elevenednek meg a lapon, mindezt közérthetően  az olvasó elé tárva. Alig várom, hogy további könyveit is olvashassam, mert ha azok is ennyire alaposak és emberiek, bizony új kedvenc íróm lesz a témakörben.

Ha valaki úgy érzi, olyan terheket cipel, mint a szülei/nagyszülei és ez negatív érzéssel tölti el, bátran vegye kézbe ezt a könyvet!

Többek között a Líránál megrendelhető!

Írta: Isabel

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Az szerző, aki éveket szánt a kutatómunkára - Interjú Kristin M. Furrierrel

Kristin M. Furrier írónő legújabb regénye kicsit más, mint az eddigiek. Bár egyszer már beszéltünk róla, most, hogy én is a végére értem az ...

Népszerű bejegyzések