2021. október 1., péntek

Friewald Ruben - Fuss, Fehér Tenyér


 Először szeretném megköszönni a szerzőnek, hogy lehetőséget kaptam az olvasásra. Mivel számomra elég felkavaró és nyomot hagyó történetről van szó, lassabban olvastam, mint szoktam. De nézzük is a véleményemet!

A címből egy elég hátborzongató történetre asszociálltam és a megérjézem nagyon is helytálló volt. Egy igazán izgalmas, és félelmetes volt. A szerző még az igazán durva jeleneteket is úgy képes átadni, hogy az emészthető legyen - ezért le a kalappal előtte.

A két idősíkon folyó cselekmény nagyon ötletes megoldás volt, bár nekem most egy picit nagyobb odafigyelést igényelt ennek a követése. 
A könyv eleje nagyon gyorsan olvastatta magát, tetszett Mathilde karaktere és küzdelme saját magával is. Nagyon át tudtam érezni a gondolatait, mikor egy kapcsolat miatt nem igazán találja önmagát. Kifejezetten örültem, hogy egy átlagos lányról van szó, nem pedig valami szépségideállos hölgyeményről.

Aztán egy baleset következtében belecsöppen a szentinelézek világába és az élete fenekestül felfordul. Ittegy olyan kultúrát ismerhetünk meg, mely nem való gyengelelkű olvasóknak. A sziget és az ott élők bemutatása zseniális volt, végig olyan érzésem volt, mintha egy filmet néztem volna. A szerző minden apró részletre odafigyelt és kidolgozott.

Ám én egy picit többet is láttam bele, mint csupán egy túlélésért való küzdelmet. Személyiségkeresést, az önmagunkban rejlő erő megtalálását, és azt, hogy hogyan tudjunk kimászni a leghíhetetlenebbnek tűnő válságból is. Nagyon átjött a lélektani vonal - igaz, hozzátenném, hogy mostanában javarészt csak ilyen könyveket olvasok, tehát biztos, hogy ez is hatással van az értékelésemre. Mindenesetre ezt pozitívumnak szánom. 

Összességében nagyon érdekes olvasmány volt, biztos vagyok benne, hogy kitűnik a maga zsáneréből! Szeretem, amikor tényleg olyan történetet olvashatok, amely valóban egyedi, és ez az volt! 

Amennyiben kíváncsivá tettelek, előrendelésed az alábbi oldalon megteheted!

Írta: Isabel

2021. szeptember 29., szerda

A szerző, aki nem sajnálta az időt a kutatómunkára - Interjú egy különleges regény, a Játék az élet megálmodójával


Ysabella Mallows - Játék az élet című regényével indult el az íróvá válás útján. Az írónő komoly tudományos témákat is kevert a cselekménybe, így tette igazán izgalmassá a főhősünk, Sophie életét!
A következő pár percben a vele készült interjút olvashatjátok, ami remélem, kedvet hoz a könyv elolvasásához!

Kezdésnek bemutatkoznál a blog olvasóinak? Mit tudhatunk rólad?

Négy évvel ezelőtt kezdődött az írás iránti szeretetem. Az akkor óvódás kisfiammal kitaláltuk, hogy ketten együtt írunk egy mesekönyvet. Az ő lelkesedése hamar elszállt, én pedig arra jöttem rá, hogy nagyon is élvezem az írást. Mikor befejeztem a mesekönyvet, úgy gondoltam megpróbálkozom egy felnőtt regénnyel. Semmiképpen sem mondanám magamat írónőnek, ugyanakkor egyre inkább kiteljesedem az írásban, miközben családanyaként az élet számos területén próbálok helytállni. 

A bevezetőben említettem a tudományos témákat - konkrétan egy párhuzamos dimenzió létezését és a lehetséges élet utáni kutatást. Honnan jött az alapötlet? Esetleg vannak olyan ismereteid, melyek segítették ennek a résznek a kidolgozását?

Gyerekkorom óta foglalkoztat a misztikus világ. Vajon léteznek párhuzamos dimenziók? Mi történik velünk a halál után? Vannak emberek, akik esetleg valami "plusszal" születnek? Érdekesnek találtam a halálközeli élmények beszámolóit, és a "megátkozott" emberek elmondásait. Keresgélni kezdtem az interneten és sok érdekes témára bukkantam. Ahogy olvastam ezeket a beszámolókat, egyre inkább magával ragadott és úgy gondoltam ha igaz, ha nem, mindenképpen izgalmas lenne betekintést nyerni egy olyan világba, ahol a beszámolók egy regény formájában életre kelnek. Valamennyi történetem kitalált, a "mi lenne ha....." gondolatmenet szüleménye.

Mint magánember, mit gondolsz: mennyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy mi is olyan kísérleteket végezhessünk, mint a főhősünk nagynénje? Egyáltalán milyen technológia tudással kellene rendelkeznünk ehhez?

Én úgy gondolom, hogy a jelenlegi technika nagyon sok mindent lehetővé tesz, de a tudás talán még nincs meg hozzá. A világ fejlődése rohamos, lassan eljutunk oda, hogy nem csak a világűrt kutatjuk, hanem a dimenziós tereket is. Itt nem is inkább az idő a kérdés, hanem, hogy mind ez milyen korlátok közé szorul.

Sophie, a kislány, a Földre került és titkát megőrizve kell beilleszkednie közénk. Mivel nagyon összetett karakterről van szó, mekkora nehézséget okozott az ellentmondások elkerülése a jellemében?

Igen, ez nem volt egyszerű, sőt többször átírtam egy-egy részt, vagy napokig rágódtam azon, hogy összeegyeztethető-e a jelenet a karakterrel. Végül úgy határoztam, hogy kicsit mindenkinek engednie kell. Az írónak is és az olvasónak is.

Mi volt az a szál , amire leginkább kihívásként tekintesz írás tekintetében és miért?

Zach karakterének bemutatása, felépítése, és a szabadulásáig történő rész megírása jelentette számomra a legnagyobb kihívást, mivel semmit sem tudtam az "éjszakai életről". El kellett merüljek a drogok, az alvilág, és a bandák kutatásában.

A regény a Publio Kiadó gondozásában jelent meg. Miért őket választottad? Milyen volt az együttműködés?

Teljesen kezdőként álltam a témához és nem sok tapasztalatom volt a választásban. Előfordult, hogy a néha elbeszéltünk egymás mellett. Hálás vagyok a munkájukért.

Az értékelésemben is említettem, hogy a műved több, mint 500 oldal terjedelmű. Nem volt nagyon megterhelő - főleg mentálisan - ilyen hosszú regényen dolgozni? Kérlek, mesélj egy kicsit a munkafolyamatokról?

Bár említettem, hogy nem tartom magamat írónőnek, most mégis így fogok hivatkozni saját magamra. Alkotóként nagyon sokat jártak a gondolataim a regényen. Sajnos néha előfordult az is, hogy teljesen elvonta a figyelmemet és ha épp benne voltam egy-egy izgalmas jelenet megírásában, haragudtam, ha a kisfiam pont akkor szerette volna megmutatni az alkotását. A kutatás is sok időt vett el a napjaimból, esténként kényszerítenem kellett magamat, hogy kicsit "elcsituljak", mivel még akkor is tele voltam ötletekkel és alig vártam, hogy leírhassam. Azóta mindez sokat változott, sikerült megtalálni az aranyközéputat, és az ötleteimet immár jegyzetek formájában írom fel. Később pedig ha időm engedi, írás formájában fejtem ki a könyvemben.
Élvezettel írok. Ha éppen időm engedi, teljesen átadom magamat a regényemnek. Szerettem megkérdezni a barátaimat, családomat egy-egy jelentről, hogy mit gondolnak. Magát az egész könyvet legalább háromszor írtam át, mivel nem voltam megelégedve az elkészült művel, vagy úgy éreztem, hogy a kutatómunkám során újabb érdekességekre leltem, amelyeket mindenképpen szerettem volna még beszúrni.

Mi volt az oka a külföldi írói név választásának?

Őszintén megmondom nem terveztem, hogy álnéven jelenítem meg a regényem. Környezetem unszolására döntöttem mégis inkább emellett.

Eddig milyen visszajelzéseket kaptál az olvasóktól?

Örömmel veszem a kritikát, ha az kulturáltan megfogalmazott. Az olvasók többsége pozitív visszajelzést adott, de persze voltak, akik teljesen másra számítottak. Jelezték is, hogy képtelenek végigolvasni a könyvet. Ezzel nincsen semmi probléma, hiszen nem vagyunk egyformák, így az olvasmányokat sem egyformán "dolgozzuk fel". Bátorított és inspirált a sok pozitív visszajelzés, mivel egyáltalán nem számítottam rá, hogy ennyi olvasót megragad majd a történet.

A hozzád közelállók, mit szóltak a megjelenéshez? Támogatnak az írásban?

A közvetlen környezetemet meglepte a bejelentésem, mely szerint elkészült első felnőtt regényem. Örömmel vették és támogattak, ami újra és újra energiával töltött fel.

Átgondolva az elmúlt időszak eseményeit, milyen hatással van rád, hogy publikált szerző lettél?

Egyelőre még nem igazán érzem, hogy bármi is változott volna. Korábban említettem, hogy nekem örömet okoz az írás és boldog vagyok, hogy ezt mások érdeklődve fogadják. Kíváncsian várom a továbbiakat.

Zárásképp, mesélnél a terveidről? Mikor várható tőled egy újabb megjelenés?

Folyamatosan azon dolgozom, hogy elkészüljön a könyv folytatása. Sajnos most kicsit kevesebb időm jut az írásra, de azt megígérhetem, hogy nem állok meg a második résznél. Remélem sikerül egy egész sorozatot publikálni.

A blog nevében is szeretnék további sok sikert kívánni a szerzőnek!

Amennyiben sikerült felkeltenünk az érdeklődésed, keresd az írónőt Facebook-on vagy a könyvét a Publio kínálatában!

Írta: Isabel


2021. szeptember 26., vasárnap

Illés Andrea- Királylányos színező


Nem olyan régen fedeztem fel azt a szintű kikapcsolást, amit a színezés okozhat. Természetesen gyerekként sokat színeztem, ám korántsem gondoltam arra, hogy ez felnőtt fejjel is visszaköszönhet. 
Több videót nézegettem a témában, viszont nagyon aprólékosnak és költségesnek tűnt az egész; ráadásul úgy gondoltam nincs is érzékem hozzá, hiszen rajzból mindig is fel voltam mentve. Aztán mikor elkezdtem digitális grafikát tanulni -  egy oktatóvideóban hangzott el az a tanács, hogy akik ezt a pályát választják, merüljenek el ebben a tevékenységben.  Nemcsak a kézügyességet és a formákat segít megtanulni, de a színkombinációk megfelelő kiválasztásában is fontos szerephez jut. Na, ez volt az a pont, amikor azt mondtam: ha valóban szeretnék fejlődni abban, amit tanultam, akkor ebbe is bele kell ásnom magam.

Tavaly már kaptam egy hasonló könyvecskét az egyik barátnőmtől, ám akkor még nem gondoltam arra, hogy esetleg a blogon is helyet kaphatna. Az idei születésnapomra azonban megkaptam ezt - és mivel magyar szerzős evidens volt, hogy egy nap értékelem majd nektek. De nézzük is, mit kapunk, ha ezt a könyvet vesszük meg.

Mint, ahogy a címe is sugallja, a rajzok többsége híres nőalakokat ábrázol. Találkozhatunk Erzsébet királynővel, Nofertitivel, Dzsinguval és más kiemelkedő hölggyel.
Horváth Ildi illusztrációit kiegészítik Illés Andrea ismertetői, melyek segítenek a kormeghatározásban és a megismerésben. Dzsingu például egy japán császárné volt, nevéhez, Korea meghódítása fűződik.
A szövegek csak néhány rövid sorból állnak, de ez éppen elég arra, hogy a kíváncsiságunkat felkelthesse.

Ám a hölgyek mellett találunk természetközelibb motívumokat is: ezeket rendszerint kétoldalasan. Az Egyiptomos, halas virágos, és egyéb szépségek inkább azoknak szólnak szerintem, akik még nem annyira bátrak az emberalak kifestésében. Ilyen vagyok még én is. 
Néhány oldalon pedig magunk is tervezhetünk, rajzolhatunk az illusztrációkhoz. Őszintén szólva ezeket a részeket még nem igazán szeretem, mert nem tudom megcsinálni olyan szépre, mint ahogy a kész részlet ezt megkívánná. Nem lesz szimmetrikus és ez nagyon zavar. Viszont annak, akinek jó a kézügyessége és bízik magában, jó kikapcsolódást nyújthat ez is, ráadásul ezzel valóban egyedivé varázsolhatja a könyvét. 

A több mint 50 oldal, hófehér, a kétoldalas illusztrációk szépen látszanak. Én színes ceruzát, akvarell-ceruzát, vízfestéket, zselés tollat, illetve szemhéjfestéket használtam: a papír kicsit felhullámosodott de nem ütöttek át a színek a másik oldalra. Filcet és alkoholbázisú tollakat nem használtam, így erről nem tudok nyilatkozni. 

Most pedig jöjjön egy befejezett oldal a könyvből, melyhez a fentebb említett összes eszközt felhasználtam. 
A kép minőségéért elnézést kérek, még sosem fotóztam kétoldalasan:
Az értékelés végén szeretném megköszönni a kifestőt, alig várom, hogy folytathassam tovább!

Amennyiben te is kedvet kaptál, a Líra oldalán megrendelheted a saját példányod!

Írta: Isabel
 

Az szerző, aki éveket szánt a kutatómunkára - Interjú Kristin M. Furrierrel

Kristin M. Furrier írónő legújabb regénye kicsit más, mint az eddigiek. Bár egyszer már beszéltünk róla, most, hogy én is a végére értem az ...

Népszerű bejegyzések