2020. március 31., kedd

Szemán Zoltán - A valóságon túl




Szemán Zoltán, egy újabb hátborzongató novelláskötettel örvendeztette meg az olvasóit.
A kilenc darab történet, hátborzongató és elgondolkodtató is egyben.
Bennem a legmélyebb nyomot, A múlt bűne hagyta, ki is fejtem, hogy miért:

A történet úgy indul, hogy egy fiatal férfi, Steve egy egyéjszakás kaland után otthagyja a fiatal és szép Beckyt. A lány fülig szerelmes volt belé, de számára ez csak egy felejthető légyott volt.
Tíz év után Steve-ből sikeres védőügyvéd lett. Barátja ajánlására felmegy egy weboldalra, ahol több ezer rejtett kamerát lehet nézni élőben. Kíváncsiságát kielégítve elkezdi nézni a felvételek, melyek eleinte igencsak szokványosak: sétáló párok, autószerelő műhely, éjszakai utcáról egy látkép és ezekhez hasonlók.
Felbuzdulva a látottakon, minden nap felkeresi az oldalt, de amit az egyik nap talál, teljesen letaglózza: a tíz évvel ezelőtti önmagát látja, amint Becky-vel szeretkezik. Titokban készített egy felvételt róla, de senkinek nem mesélt erről és sohasem nézte meg.
Ám ahogy nézte az adást, rá kellett döbbennie, hogy a lány tudta, hogy videóra veszi magukat.
Steve életét ez teljes mértékben megváltoztatja. Megpróbálja kideríteni, hogy hogyan és miként került egy ilyen helyre a felvétel, mivel retteg, hogy a jól felépített karrierje bánhatja, ha ez kiderül.
Sajnos a félelme be is igazolódik, sőt a felesége is elhagyja őt, miután megtudja.
A férfi az idegösszeomlás szélén áll, mikor elmegy Becky családjához, hogy beszéljen vele és bocsánatot kérjen. Viszont, mikor találkozik a szüleivel, megtudja, hogy az együtt töltött éjszakájuk után a lány öngyilkos lett.

A csattanót direkt nem mondom el, viszont, amiért kiemeltem ezt a történetet az a következő:
Soha nem tudhatjuk, hogy a szavaink milyen nyomot hagynak a másik emberben. Lehet, hogy azonnal elfelejtik és továbblépnek, de az is megeshet, hogy olyan mély sebet ejtünk velük, amit nem, vagy csak nagyon nehezen képes feldolgozni. Mivel mindannyian mások vagyunk, másképpen gondolkodunk, nem ugyanúgy dolgozzuk fel a dolgokat.

Ahhoz, hogy a legkevesebb sérülést okozzuk, azt szoktam javasolni, hogy beszéljetek. Akkor is, ha érzelmileg fontos kapcsolatról van szó és akkor is, ha kevésbé. Valamiért megtörtént az a közös dolog az életetekben, mindketten akartátok.  Innentől kezdve azonban valamilyen szinten felelősséggel tartoztok egymásért, még akkor is, ha az egyikőtöknek kevesebbet jelentett.
Az egyik legfontosabb dolog az életben szerintem az, hogy képesek legyünk meghallgatni egymást. Ha egy kapcsolat véget is ér, mindenképpen érdemes beszélgetni róla, mert ha bennünk marad az a bizonyos tüske, a feldolgozatlan fájdalom és a ki nem mondott kérdések, az egész életünket tönkreteheti.

A többi történet is izgalmas és mély mondanivalóval rendelkezik, de hozzám ez állt a legközelebb!

Ha felkeltettem az érdeklődésed, itt elolvashatod:


 Írta:Isabel

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Az szerző, aki éveket szánt a kutatómunkára - Interjú Kristin M. Furrierrel

Kristin M. Furrier írónő legújabb regénye kicsit más, mint az eddigiek. Bár egyszer már beszéltünk róla, most, hogy én is a végére értem az ...

Népszerű bejegyzések