A Bújj - Bújj a Muselière Alkotói Csoport tollából származó novelláskötet, amely sokszínűbbnél sokszínűbb történeteket tartalmaz. Mindig izgatott leszek attól, ha több szerző alkot valamit együtt, mivel egy zsáneren belül több látásmódot és gondolatot is megismerhetek!
Ezúton szeretném megköszönni az interjúra adott lehetőséget a szerzőknek!
Pár szóban összefoglalnátok a Muselière Alkotói Csoport lényegét?
R.D.: A Museliére egy olyan csoport, ahol az írók egy-egy
történet erejéig a „saját” zsánerükön kívülre is kalandozhatnak, és a közösség
ereje segíti őket abban, hogy a művük minél szélesebb körben eljusson az
olvasókhoz. Remek lehetőség számunkra, hogy zsánerspecifikusan tudjunk újat
mutatni, hiszen normál körülmények között például egy romantikus írótól nem
számítanak horrortörténetre az olvasók. Viszont a Bújj-bújj zsánere – és a
többi, tervezett köteté is – egyértelműen meghatározott, ezáltal lehetőséget
kapnak az olvasók arra, hogy más oldalról ismerjék meg a kedvenc írójukat.
Honnan jött az alapkoncepció és mi a fő motivációtok?
R.D.: Az alapkoncepció egyben a motiváció is: megfelelő
írástechnikai szintű, változatos stílusú és cselekményű írások kerüljenek egy
kötetbe, ahol minden olvasó megtalálhatja a maga kedvencét.
Hogyan válogattátok össze a csoport tagjait? Esetleg van lehetőség a csatlakozásra?
R.D.: Leginkább meghívásos alapon történik a válogatás,
Gergő igyekszik olyan írókkal dolgozni, akik megbízhatóak, tartják a
határidőket, a szerkesztés során kompromisszumkészek és nem mellesleg
elhivatottak az írás, alkotás iránt.
A Bújj - Bújj fantasy - thriller, teljesen egyedi elemekkel. Honnan merítettetek ihletet?
R.D.: Az ihlet bárhonnan jöhet, egy képről, egy zene hallatán,
vagy akár egy jó könyv is inspirálhat minket arra, hogy továbbgondoljunk,
esetleg más szemszögből mutassunk meg egy történetet. De a legjobb inspiráló
közeg a való élet, aki rendszeresen néz híradót, előbb-utóbb képes
összeállítani a saját krimi- vagy horrortörténetét.
Mennyire volt nehéz összehangoltan alkotni? Megbeszéltetek részeket írás közben vagy mindenki szabad kezet kapott?
R.D.: A zsáner adott volt, ezen kívül szabad kezet kaptunk.
Természetesen fontos elvárás volt a minőség, amire Gergő és a csapata garanciát
jelentett. Bár a saját történetét mindenki maga alkotta meg, az írók
maximálisan támogatták egymást, és a szerkesztés végére igazi csapatfeeling
alakult ki.
Milyen élményekkel és tapasztalatokkal gazdagodtatok?
R.D.: Ezt a történetet már régóta dédelgettem magamban, így nagyon örülök, hogy lehetőséget kaptam Gergőtől a publikálására. Mivel nem vagyok novellista, így jó alkalom volt a tanulásra és gyakorlásra, hogy szűk keretek közé szorítsam a cselekményt. A közös munka mindig nehéz, ha az ember idegenekkel dolgozik, de a magam részéről elmondhatom, hogy pozitívan csalódtam. Hamar eljutottunk az „én-tudat”-tól a „mi-tudat”-ig, és onnantól képesek voltunk összetartó csapatként funkcionálni.Elsősorban kinek ajánlanátok a kötetet? Alkalmas azok számára is, akik csak most ismerkednek a magyar szerzők munkásságával?
R.D.: Természetesen alkalmas a kötet azok számára, akik most ismerkednek a magyar szerzők munkáival, mert a novellák nem egykaptafára íródtak, így bárki megtalálhatja magának a kedvencét a művek között. Mivel nagyon változatos a novellák stílusa, ezért úgy gondolom, hogy bárkinek ajánlható, aki szereti a borzongást.
Kinek mi volt a legkedvesebb emléke a munka során?
R.D.: Amikor először kézbe vehettem fizikai valójában a
kötetet.
Magánemberként mennyire sikerült megismernetek egymást? Köttettek ismeretségek?
R.D.: Én az írók java részét már ismertem, így új kapcsolatként
Gergőt tudnám kiemelni, akiről a közös munka kezdetéig szinte semmit nem
tudtam. Nagyon örülök, hogy őt megismerhettem, azóta is rengeteget segít nekem,
amit ezúton is köszönök szépen neki. Magánemberként szintén számíthatok rá,
bármilyen problémám van, azonnal a magáénak érzi és próbál segíteni. Azt
gondolom, hogy egy kivételes ember, és az ő személye nagyban hozzájárult ahhoz,
hogy egy kicsit családként tekintsünk a Museliérre.
Mire számíthatunk tőletek legközelebb? Terveztek folytatást?
R.D.: A Museliére megy tovább a maga útján, ha jól tudom,
romantikus antológia következik. Ebben a kötetben nagy valószínűség szerint a
nekem nem jelenik meg művem, mivel elég kaotikus időszakot élek. Határidős
munkáim vannak, tanulok, és ha csak tehetem, önkéntes munkát is végzek a saját
munkám mellett. Számomra egy novella megírása komoly erőpróba, és semmiképpen sem
kétperces folyamat. Szeretek olyan művet kiadni a kezemből, amit én magam is
szívesen elolvasnék, és a jelenlegi helyzetemben nem biztos, hogy rá tudok
áldozni ennyi időt a novellaírásra. De a többieknek szurkolok, nagyon
tehetséges írók vannak a csapatban, akik remek történeteket alkotnak, és biztos
vagyok abban, hogy a Museliére következő antológiája hatalmas siker lesz majd.
Ezúton szeretnék további sok sikert kívánni az írónőnek!
Amennyiben felkeltettük az érdeklődéseteket, keressétek hivatalos Facebook - oldalát, vagy regényeit a Delta Vision Kiadó gondozásában!
Írta: Isabel
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése