Először is szeretném megköszönni a könyvet, mivel ajándékba kaptam. Nagyon jól esik néha olyan történeteket is olvasni, melyek az előttem lévő generációnak íródtak, mert bár nem annyira pörgős, mint amihez szokva vagyunk, mégis egy teljesen más, de legalább annyira értékes világba kalauzolnak el minket.
Főhősünk Júlia, becenevén Piskóta, aki szeretne eljutni a Balaton partjáról a világ legkisebb szigetére. Véleménye szerint a kicsi dolgokat a felnőttek nem tartják nagyra, így szeretne egy olyan helyet találni, ahol ők is megvannak becsülve. A kislány ezt a világot keresi, miközben egy százesztendős nénivel beszélget, aki igyekszik átadni a tapasztalatait. Meghallgatja a gyermeket és próbálja rávezetni arra, hogy kicsinek lenni nem is annyira rossz dolog, hiszen a tapasztalatok által egy nap ő is felnő.
Nem tudom, hogy ti hogyan vélekedtek erről, de szerintem ez a gondolat nagyon kedves és megindító. Én ezt a történetet gyerekként nem ismertem, szóval összehasonlítási alapom az nincs, mégis nagyon sokat tudott nekem adni.
Felnőttként is sokszor érzem azt, hogy a körülöttem élőkhöz képest "kicsi" vagyok: Nem elég erős a jellemem, nem vagyok eléggé intelligens, tájékozott, vagy csak egyszerűen nem vesznek elég komolyan. Azt hiszem, hogy mindnyájan szoktunk ilyet tapasztalni, nemcsak a gyermeki élet szakaszban. Ilyenkor én is vágyom egy olyan helyre, ahol legalább annyit érek, mint bárki más. Ahol nincs hierachikus érzés bennem.
A nyelvezet egyszerű a könyv is rövid, így akár már egészen kis korban is oda lehet adni a gyermekeknek, főképp kislányok kezébe. Mivel nem modern írásról van szó, ezért érdemes felkészülni erre olvasás előtt. Viszont a benne rejlő bölcsességek miatt, egyszer mindenképpen érdemes kézbe venni.
Amennyiben felkeltetem az érdeklődésed, megtalálod az Book24 kínálatában!
Írta: Isabel
Korrektúrázta: NiKy
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése