De mint tudjuk a történet legalább olyan fontos, mint a csomagolás és emiatt vagyok picit bajban. Mindig őszintén el szoktam mondani, mit gondolok, így most is ezt tenném.
Így szoktam írni, ha valami nagyon tetszik, igaz? Minden benne van, amiért én áradozni szoktam. Viszont két dolgot mindenképpen kiemelnék, ha úgy tetszik negatívumként, bár ez inkább csak az én ízkésemnek volt fura.
Az egyik a varázsvilág és az emberi világ közötti kapcsolat. Azt értem, hogy büntetésből nem maradhattak a megszokott környezetükben és az emberek közé kellett térniük a hatalmuk nélkül, de abban a világban ahonnan elindultunk, annyi potenciált láttam. Izgalmas volt, gyönyörű tájakkal, nem lehetett volna, hogy nagyobb részletet kapjunk belőle? Bár az emberi világban Isadora nagyon sok szenvedésen megy át, mégsem tudott ugyanannyira lekötni, mint az elején. Értem tényleg, hogy itt kitartásról, szerelemről van szó, ami önmagában is varázslatos és erős lehet két ember között, de nagyon sajnáltam, hogy nem foglalkoztunk jobban a fantasy-világgal. Érdemes lenne akkor esetleg ezt egy kiegészítő-kötetben esetleg kiaknázni majd, mert kár lenne érte.
A másik dolog pedig - és itt nem leszek népszerű, tudom - az erotikus jelenetek. A véleményem szerint, vannak olyan fantasy történetek, ahová ezek nem kellenek. Teljesen megállta volna volna a helyét e nélkül is. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy én nem sűrűn olvasok ebben a zsánerben, de ide valahogy teljesen idegennek éreztem. A szerelem egyik fontos része lehet a testiség, de az csak egy kifejezőeszköze. Enélkül is lehet tudatni a másikkal, hogy mennyire is fontos...
Számomra az, hogy egy csók miatt ekkora büntetést kaptak, az embereknél pedig tovább is mehetnek, picit...hogy is mondjam, nem éreztem tisztességesnek. Akkor már itt is legyen meg az, hogyha mondjuk eljutnak egy pontig jusson minden eszükbe és tárgyalják újra a sorsukat. Vagy induljon újra az idő és kezdődjék minden elölről... pláne a végénél. Ha már mágia, hatalom és minden a kezünkben, használjuk ki ezeket az eszközöket.
Talán ez volt a legnagyobb gondom vele. Mintha a két világgal két zsánert is össze szeretett volna mosni a szerző, csak számomra nagyon éles maradt az átmenet.
Ettől függetlenül, aki szereti ezt a kombinációt, egy könnyen olvasható, haladós regényt kap. Érzelmekből nincs hiány az emberi világban sem, tényleg elő lehet venni majd a zsepiket. A szöveg nem nehéz és maga a történet sem hosszú így tényleg alkalmas lehet az esti kikapcsolódásra. Csak aki azt várja, mint én, tudja, hogy abból kapja majd a legkevesebbet. De lehet, én nem vagyok romantikus alkat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése