Először szeretném megköszönni, hogy lehetőséget kaptam az olvasásra! Nem voltam gyors, de ennek nem a történet volt az oka, sokkal inkább az egészségi állapotom. Most is fáj a torkom, de szerettem volna elmerülni valamiben és ez a könyv nagyon jó választásnak bizonyult. Mondom is, miért!
Az elbeszélő költemény szlovák-osztrák mesék segítségével varázsol nagyon különleges hangulatot. Engem Petőfire emlékeztetett a stílus, amit nagyon nem bánok, mert hatalmas példakép a számomra.
Ruben a mesei elemeket nagyon szépen ötvözte a költészettel, olyannyira, hogy megpróbáltam szépen, hangosan felolvasni. Elképesztően jó hangulata van az egésznek.
Roudot, a francia herceg utazását követhetjük nyomon, tele gyönyörű tájleírásokkal, különleges helyekkel. Ahogy haladunk előre a cselekményben a szereplőnk is úgy fejlődik és új célokat elérni, leküzdve a nehézségeit. Egy olyan karaktert kapunk, akiért nagyon lehet izgulni - legalább annyira, mint Kukoricza Jancsiért - és én ezt imádtam.
A Fuss, Fehér Tenyér! után felüdülés volt látni, hogy az író a költészetben is tehetséges. Tetszettek a versszakok felépítései, a sorok végi áthajlások, érezni, hogy rengeteg munka van a háttérben!
Lábjegyzetekkel segíti az olvasót az idegen szavak megismerésében, ami számomra nagyon jól jött, ezért hálás vagyok.
A borító nagyon tetszik, hozza a ballada hangulatát és nagyon kellemes ránézni is! Jól mutat a letisztult betűtípus, sokkal inkább illik ez ide, mint valami cifrább verzió!
Nagyon ajánlom mindenkinek, aki szeretne visszatérni egy picit a klasszikusabb elbeszélések közé, mert nem fog csalódni. Őszintén sajnálom, hogy nem olvastam eddig, de innentől kezdve biztosan újraolvasós lesz!
Amennyiben felkeltettem az érdeklődésed, keresd a szerző hivatalos weboldalán, ingyenesen!
Írta: Isabel
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése