2021. január 31., vasárnap

Jenei András - Altatott álmok


 Őszintén szólva ennek a borítója a legfigyelemfelkeltőbb az öt mű közül, amit alkalmam volt az írótól olvasni. Nem tudom miért, de mikor ránéztem, valami azt súgta, nagyon érdekes kalandban lesz részem olvasáskor. Ezúton is köszönöm szépen a lehetőséget Andrásnak, hogy lehetőséget adott erre!

Eddig volt jól és kevésbé jól megírt műhöz szerencsém az író jóvoltából, de garantálom, hogy ez a legérdekesebb. Találhatunk itt mindenféle elemet: nem is találom a megfelelő szót rá. 
A modern művészfilmekre emlékeztet, ahol mindenből van egy kicsi és valahogy ebből a káoszból összeáll, egy egész.....A cselekmény ehhez hűen van ábrázolva, káprázat az egész. 

Most először éreztem úgy igazán a szerzőben rejlő humort, aminek szintén saját, egyedi íze van. Tényleg nagyon zavarban vagyok, mert bár sokat olvasok, soha nem találkoztam még ilyen alkotással és mint ilyet nagyon nehéz is érdemben értékelni. 
Az ember az ismeretlent megpróbálja az ismereteivel megmagyarázni, de ez nem adja vissza hűen a valóságot - pont így érzem magam én is. 

Egy biztos, ha András ilyet tud írni, akkor nagyon jó helyen van, már ami az írói pályát illeti. Hiszem, hogyha a világ tele lenne ennyi színnel mint ez a könyv sokkal jobb helyé válhatna!

Bár, most is csak 100 oldalról van szó, azt kell mondjam ez pont elég ahhoz, hogy mély nyomot hagyjon az emberben jó pár napig!

Amennyiben felkeltettem az érdeklődésed, a szerzőnél keresheted a saját példányodat!

Írta: Isabel

Jenei András - Az enyém


 A változás gondolata mindig is rémisztő volt a számomra.  Természetemből fakadóan rettegéssel tölt el, ha amit megszoktam, hirtelen eltűnik az életemből. (Bár, szerintem sokan vagyunk ezzel így.)
Az egészségemet tekintve, illetve a a magánéletemben is hasonló dolgokkal küzdöm, így az első reakcióm erre a könyvre a sírás volt. úgy sírtam, mint egy kisgyerek és nem bántam. 

A szerző gyönyörűen adja át gondolatait életének egy nagyon nehéz szakaszáról és valljuk be, ehhez óriási lelki erő kellett. Ám ha eltekintek a személyes érzelmektől, számomra íróként is ez a legmaradandóbb mű amit tőle olvastam. Legalábbis eddig.

Talán pont az érintettség miatt, de itt mutatkozott meg igazán a szerző írói vénája. Gyönyörű, lényegre törő mondatok, melyek úgy írják le a történéseket, hogy az ember azonnal bele tudja képzelni magát. 

Ebből a műből is van felolvasás, bár bevallom, nem volt lelkierőm ahhoz, hogy végighallgassam. Viszont tény, hogy az olvasó kellemes hangszíne csak fokozza az élményt!

Egyetlen problémám van csupán: a terjedelem. Miért nem lehetett erről hosszabban írni, kedves szerző? Tapasztalatból tudom, hogy ez az út nem könnyű: de ha már elindultunk rajta boncoljuk szét teljesen, mert fontos teljes valójában megmutatni.

Így az értékelés végére illene odaírnom, hogy kitartást, de inkább azt kívánom, hogy ez a könyv sok emberhez eljusson, így adva reményt mindenkinek, aki nem látja a fényt a sötétségben!

Ha olvasnál, a Magyar Elektronikus Könyvtár és a Mogul Kiadó a te helyed! Ha pedig hallgatnád a Youtube vár rád!

Írta: Isabel


Jenei András - Nyeregben a Konstantin-kereszt

 



 Őszintén szólva, ha valaki, akkor én nagyon keveset értek a kerékpárokhoz. Édesapám szereti ezt a tevékenységet, de hozzám valahogy sosem került közel. Éppen ezért, azt nem tudom megítélni, mennyire pontosak a kifejezések vagy hitelesek az erről szóló részek. Azt viszont el fogom tudni mesélni, milyen érzéseket keltett bennem a mű.

A történet nagyon érdekes: olyan témával foglalkozik a szerző, ami mint olvasót, eddig elkerült. Gyermeki kíváncsisággal olvastam a sorokat és egyre inkább láttam lelki szemeim előtt a történéseket. Ám egyszer csak vége lett. És őszintén számomra ez volt a legnagyobb gond a művel. 
Száz oldalban próbált meg a szerző egy olyan komplex történetet elmesélni, ami sokkal többet érdemelt volna. Mélyebben elmerülni a szereplők lelkivilágában, jobban kidolgozni a hátteret és az ok-okozati összefüggéseket.
Véleményem szerint az egyedi témaválasztás sokkal több olvasót vonzana, ha hosszabb lenne a mű.

Viszont, ami nagyon tetszett, az az írói fejlődés. A Nyeregben a Konstantin -kereszt és a Tengercseppek megjelenése között durván hat év telt el és bizony ez meglátszik. 
Amíg az előbbinél nem volt gondom a fogalmazással, addig bizony volt jó pár mondat, amit kissé lassan sikerült megértenem. 
Bár, kéretlen tanácsot nem adunk, mégis én azt javasolnám a szerzőnek, hogy dolgozza át a szöveget és adja ki újra bővített kiadásként. Hiszem, hogy sok embert érdekelne a téma, pláne András írói tollából. 
Viszont így azt kell mondjam, hogy még csak a negyed részét sem mutatta meg magából az olvasók felé. Ő ettől sokkal többre is képes.

Amennyiben kialakítanád a saját véleményed, a könyv a Magyar Elektronikus Könyvtár oldalán elolvasható!

Írta: Isabel

Jenei András - Tengercseppek

 


Ez volt az első mű, amit elolvastam a szerzőtől és már az elején feltűnt, hogy mennyire ösztönösen képes hangulatokat teremteni és ez a képesség elengedhetetlen számomra akkor, ha rövid történekről van szó.
Nagyon szeretem a jó novellásköteteket, dacára annak, hogy itt nem mindig jutunk el a megoldásig. Sokszor csak egy érzelem, amit kapunk, vagy egy szituáció, amiből nekünk kell összerakni az egész képet. 

Ahhoz, hogy valaki jó novellákat tudjon írni, szükséges van arra a képességre, hogy a fentebb említett elemeket röviden de erőteljesen legyen képes közvetíteni az olvasó felé. Ha ez elmarad, akkor olyan érzést kelt, mintha csak egy szeletkét kaptunk volna egy olyan egészből, melyet nem mutatnak meg és ezért az olvasó általában félreteszi a kötetet. Legalábbis én így szoktam reagálni.

Szerencsére, itt ez most nem történt meg, hiszen a történetek nagyon nagy erővel hatnak. Legtöbbjük megrázó, de vannak benne finomabb részek is és pont ez a sokszínűség teheti vonzóvá az olvasó számára, Cím alapján nem lehet megmondani, hogy mit fogunk kapni - lehet csak nekem nem sikerült - így egy picit zsákbamacskás érzetünk lehet. 
Ám ez ne riasszon el senkit, sőt! Pont emiatt egyedi és lehetelhetetlen   a Tengercseppek!
Ezen felül mindegyik alkotásnak erős mondanivalója van, amint az ember akaratlanul is gondolkodni kezd.

A szerző írástechnikája nagyon szép. Választékosan fogalmaz, ezzel segítve mondanivalóját.

Összességében  ez a válogatás nagyon jó azokra a napokra, amikor kicsit el szeretnénk vonulni a világ elől, hogy egy kicsit más szemével nézzük az életet!

Van még valami, amit még ki szeretnék emelni: a kötet Gépész felolvasásában hangoskönyvként is elérhető. Ez nemcsak a látássérültek számára nagyon hasznos, hanem mindenki másnak is; a mai rohanó világban rengeteg időt meg lehet spórolni, mert akár főzés közben is részesei lehetünk a szerző világának. Köszönöm, hogy elérhetővé tették ezt a lehetőséget is!

Amennyiben felkeltettem az érdeklődésed, a kötetet megtalálod a Magyar Elektronikus Könyvtár honlapján, illetve youtube-n is!

Írta: Isabel

2021. január 24., vasárnap

Amira Stone - Kitaszítottak (A mágia rabjai 1.)


 A Kitaszítottak az egyik olyan könyv volt az életemben, amiről azt gondoltam, hogy fel kell vennem a képzeletbeli bakancslistámra olvasnivalónak. A tartalom és a borító annyira megfogott, hogy több ismerősömnek is említettem, mennyire érdekel a történet. Ez úton is köszönöm szépen a lehetőséget a Könyvmolyképző Kiadónak!

Nem is figyeltem a szerző nemzetiségét, így igencsak meglepett, mikor kiderült, hazai íróról van szó. Természetesen sok remek szerzővel büszkélkedhetünk mi is, de mikor annó beleolvastam a kiadó weboldalán azt hittem, híres külföldi szerző művét néztem ki magamnak.

A regényt még december végén kaptam meg, ám betegség miatt kissé elhúzódott az elolvasása.Amikor belekezdtem éppen lázas voltam és azt éreztem, hogy jó lenne lelkileg kiszakadni ebből az állapotból és elterelni a gondolataimat. 
Az ágyban nyakig betakarózva elkezdtem olvasni és azt vettem észre, hogy fél óra után már nem hogy  nincs hidegrázásom, de melegem van annyira szurkoltam a szereplőknek!

A történet fantasy, rengeteg mágiával átszőve! Különleges világok, képességek és rengeteg kaland jellemzi. A világfelépítése nagyon szép és aprólékos, érezni, hogy a szerző erre nagy hangsúlyt fektetett írás közben. Könnyen elképzelhető és és szépen megírt részeket kapunk. Csakhogy érzékeltessem ezt, elárulom, hogy saját pénznemük is van!
Annyit azért itt megjegyeznék, hogy a történet az elején picit szokatlan lehet, köszönhetően a sok újdonságnak. Nem feltétlenül kezdődik gyorsan, de engem ez nem zavart. Sőt, segített, hogy jobban elmerülhessek benne.

Szabad Földön él egyik főhősünk, Rey, aki ketrecharcokból tartja fenn magát. Egy ilyen harc során azonban egy új ellenségre tesz szert Kein személyében. 
A két fiú közötti feszültség csak nő, amikor egymásnak esve a szomszéd ország uralkodócsaládját veszélybe sodorják.

Bár engem a fantasy - szál jobban magával ragadott, természetesen a romantika sem hiányzik a történetből. A hölgyek számomra kevésbé hagytak nyomot, de tény, hogy komoly szerepük van a cselekmények alakulásában. Ha mégis ki kellene emelnem valakit, akkor az Ene hercegnő. Szeretem a férfias női karaktereket és ő és ő nyugodt szívvel lesétál a gyakorlópályára a testőrök közé.

Így a végén muszáj megemlítenem a borítót, ami retteneten szép! Lehet, hogy a kép, amit készítettem, nem adja át (kissé ügyetlen vagyok), de higgyétek el nekem, hogy az egyik legszebb a könyvespolcomon csücsülő társai között!

Azt kell mondjam, hogy ettől a könyvtől mindent megkaptam, amit vártam. Egy apró gondom volt csupán, hogy sorozat. Várni kell a folytatásra, de remélem, a szerző már dolgozik az ügyön!

A tapasztalatom az, hogy szeretsz valami mást olvasni, olyan területről, amit már jó ismersz, ez a könyv neked szól! Bátran merem ajánlani mindenkinek, aki szereti a kihívásokat!

Amennyiben felkeltettem az érdeklődésed, a Könyvmolyképző Kiadónál leadhatod az előjegyzési igényed! Megéri!

Írta:Isabel




2021. január 23., szombat

Amikor elég a virtuális kapcsolattartás ahhoz, hogy kiemelkedő regény szülessen - Interjú az Örök tűz szerzőivel


Nagy Eszter – Tóth Gergely – Örök tűz – A papnő című regénye nem csak az idei év nagy kedvence lett számomra, de a blogon értékelt könyvek közül is kiemelkedik, hitelességével és precizitásával. Ritkán van rám egy könyv ekkora hatással, így képzelhetitek mennyire örültem, mikor a szerzőpáros elfogadta az interjúfelkérésemet! Remélem, meghozzuk a kedveteket az olvasáshoz! (Egy személyes megjegyzés: rég voltam ennyire izgatott interjú készítése során.)

Mielőtt rátérnénk a regényre, mesélnétek egy kicsit arról, milyen háttérrel érkeztetek az írók világába? 

T.G.: Nekem semmiféle hátterem nincsen, teljesen kezdő vagyok. Igazából Eszter rángatott bele az egészbe, de furcsa mód, nem haragszom rá.

N.E.: Gyerekkorom óta írtam verseket, felnőttként gyerekverseket majd 2017-ben jelent meg az első ifjúsági regényem „A barátság címmel”. Ezt követte 2018-ban a „Régi idők karácsonya.” Szerettem volna magam kipróbálni más zsánerben is és mivel nagyon szeretem a történelmet, nem is volt kérdés, hogy történelmi regényeket fogok írni. 2019-ben jelent meg a New Line kiadónál az „Életünk harcai” aminek sikere engem is meglepett. 

Szerettek olvasni? Van kedven szerzőtök/könyvetek? 

T.G.: Nagyon szeretek olvasni, első sorban a fantasy a kedvenc műfajom. Külföldiek közül pl.: George R. R. Martin, magyarok közül John Caldwell (Nemes István), akik remélem, olvasni fogják ezt a cikket, és nagyon gyorsan hozzákezdenek a beígért könyvükhöz. Emellett Bán Mór, akitől történelmi regényt olvasok.

N.E.: Szeretek olvasni, hangulat függő, hogy éppen milyen műfajhoz van kedvem. Leginkább a krimi, történelmi és az önéletrajzi könyveket szeretem, de a romantika se áll távol tőlem, ebben Jane Austen a kedvencem. Történelmi témában Gergő cikkeit szeretem, bízom benne, hogy a jövőben sokat olvashatok tőle! 

Hogyan találtatok egymásra és miként született meg az Örök tűz gondolata?
 
T.G. : Eszter legidősebb kislányát tanítottam, szóval nem volt menekvés. 
Az Örök tűz Eszter fejéből pattant ki, miután elolvasta egy cikkemet. Elég gyanús is volt, hogy utána elég sok kérdést tett fel a témával kapcsolatban.

N.E.: Az Életünk harcai című könyvem írása közben szembesültem azzal, hogy hiába szeretem a történelmet, a tudásom nem elegendő, hogy hitelesen át tudjam adni a történelmi eseményeket. Szükségem volt lektorra és úgy tűnt, mintha Gergő értene a történelemhez (mosoly). Eredetileg egy másik regényhez kértem fel, de miután elolvastam az egyik cikkét, amiben a Vesta szüzekről írt gyorsan meggondoltam magam, mert megihletett! Ezt követően állandóan erről kérdezgettem, nem volt könnyű dolga velem.

Gergelyről tudom, hogy történelem tanárként dolgozik. (Eszter árulta el ezt az apró információt.) Ilyen szakmai tudással mennyi kutatómunkát igényelt pluszban a regény?

T.G.:Rengeteget kellett könyvtárba járni és a neten böngészni, mivel a részletek nagyon fontosak. Igazából azóta is vannak új információk, ötletek, ezért szeretnénk egy javított, bővített kiadást is.

N.E.: Nagyon sok kutatómunka volt, de így, hogy ketten végeztük, sokkal gördülékenyebben ment. Hatalmas segítség volt Gergő precízsége rengeteg esetben kellett, hogy kijavítsa, amit írtam. 

Mennyire volt nehéz hozzáférni anyagokhoz és hány órát töltöttetek keresgéléssel? 

T.G. : Nekem annyi szerencsém van, hogy egy régi professzorom, Dr. Németh György adott pár tippet, illetve az MTA Könyvtárból tudtam anyagokat szerezni, illetve tudom, mit merre találhatok. Mivel az ötletadó cikkhez amúgy is kellett kutatni, ez némi könnyebbséget jelentett, de az időt nem tudom. 30 óra biztosan.

N.E. : Nekem egyszerű volt, én csak megálmodtam, néhány dolognak utána néztem de Gergő volt az aki rengeteg információval látott el, amivel már könnyen tudtam dolgozni, így azért kevesebb időt kellett keresgéléssel töltenem.

Mennyire volt gördülékeny az együttműködés? Van olyan pontja a történetnek, ami ebből a szempontból nehézséget okozott?
 
T. G. :Egy rossz szavam nem lehet, nagyon jól ment minden, teljes összhangban tudtunk dolgozni és nem csak azért, mert félek Esztertől… (mosolyog)

N.E. : Teljes volt az összhang, többször előfordult, hogy elkezdtem egy gondolatmenetet, amit végül Gergő fejezett be. Mivel én hajlamos vagyok kevésbé odafigyelni a részletekre, jót tett nekem Gergő szigorúsága.  Olyan is volt, hogy egy fejezetet négyszer átiratot velem… 

Eszternek, ha jól tudom, több könyve is kapható. A tapasztalatod segített az alkotás során? 

N.E: Úgy gondolom, hogy igen. Bár ezt a történetet megírni nekem kihívás volt, néha úgy éreztem, hogy nincs még kellő tapasztalatom.

Hogyan nézett ki egy írással töltött napotok? Nehéz volt összeegyeztetni az időtöket?

T.G. :Kezdetben Eszter átküldte, amit írt, átnéztem, javaslatokat tettem, utána egyre többet beleírtam. Személyesen kb. kétszer kellett leülnünk és hosszabban beszélgetnünk, a többit megoldottuk e-mailben.

N.E. : E-mailben volt a legegyszerűbb kommunikálnunk, mert mind kettőnk időbeosztása elég kaotikus. Előfordultak olyan kérdések, amiket részletesebben kellett nekem elmagyarázni, hogy jobban megértsem akkor azt személyesen megbeszéltük. 

Kinek melyik karakter a legkedvesebb a könyvből és miért?
 
T.G. : Nem tudom, miért, de én Gazaniát tartom a legizgalmasabbnak, mert egy nagyon beteg személyiség, és mindig meg tudott lepni a gonoszkodásával.

N. E. : Nekem Marcus karaktere a kedvencem! Egyszerre férfias és gyengéd. 

A NewLine Kiadó szerzőiként milyen tapasztalatokat szereztetek? 

T.G.: Én semmilyet, csak annyit, hogy jó dolog írni.

N.E.: Mindig is bizalmatlan voltam a kiadókkal kapcsolatban, de a NewLine kiadónál megtaláltam a helyem. Nagyon emberségesek és segítőkészek.

Az értékelésemben említettem, hogy a borító nagyon illik a történethez. Hogyan készült? 

T.G.: Eszter műve teljesen.

N.E. : Ehhez nekem annyi közöm volt, hogy az én unokahúgom O. Nagy Noémi álmodta meg a borítót. Teljesen az ő elképzelése alapján készült. Mivel nem találtunk hozzá megfelelő képet, ezért megszervezett egy fotózást, ahol a modell Márki Kata volt és a fotókat Drótos Fanni Diána készítette. A végleges borítót Hegedűs Attila készítette el.

Nagy öröm volt számomra, mikor megtudtam, hogy várható a regény második része. Mikorra tervezitek a megjelenést és mit lehet tudni róla? 

T.G. : Remélhetőleg 2021 végén kész lesz, de még csak a kutató/anyaggyűjtő fázisban vagyunk, illetve munka és család mellett nagyon nehéz még írni is. Amit tudni lehet, hogy ez egy tükörképe (valamilyen szinten) az Örök tűznek, mivel itt Hannibál táborába nyerünk bepillantást. Itt Új-Karthágó városa, Hannibál személye, az Alpokon való átkelés megírása lesz nagyon nehéz. Az időpont is kb. ugyanaz: Kr.e. 220-216. Mivel kaptunk negatív (de jogos) kritikákat, próbálunk még inkább odafigyelni.

Ezen kívül számíthatunk más közös projektre? Esetleg külön utakon is szeretnétek publikálni? Kérlek, meséljetek az ez évi terveitekről!

T.G.: Ha a második könyv elkészül és sikeres lesz, szeretnénk egy harmadikat is, ami szintén ehhez a részhez kapcsolódik egy harmadik fél (azaz nem római, sem karthágói) szemszögéből. Az alaptörténet már nagy vonalakban itt is megvan.  Emellett persze szeretnénk külön is írni, de nem azért, mert nem jó együtt dolgozni. Eddig egy novellám született meg, de még nem jelent meg sehol. A fő projekt a második rész: Ikerláng – A harcos.

N.E. : Ahogy Gergő is említette, tervezünk 3. részt is, ezen kívül külön is fogunk írni, de én mindenképpen számítok Gergő véleményezésére is a további munkám során is.

Köszönjük a lehetőséget és az interjút!

Én köszönöm, hogy elvállaltátok és további sok sikert kívánok! Alig várom, hogy olvashassam a további közös munkáitokat!

Amennyiben felkeltettük érdeklődéseteket, keresd Eszter hivatalos Facebook - oldalát, vagy könyveit a NewLine Kiadónál!

Írta: Isabel

2021. január 22., péntek

A szerző, aki olyan férfi szereplőket alkotott, akikért az ő szíve is megdobban - Interjú Csernovszki - Nagy Alexandrával



Csernovszki – Nagy Alexandra szerző igazi meglepetés volt a számomra. Két regényét értékeltem és bőven túlszárnyalta az elképzeléseimet. Mikor felajánlottam, hogy tartsunk szerzői napot, nem gondoltam, hogy nemcsak kikapcsolódni, de elmélkedni is fogon a művein!
Azért, hogy ti is kedvet kapjatok a műveihez, következzék most egy vele készült interjú!

Kérlek, mutatkozz be az Álmok útján olvasóinak! Mit tudhatunk  a munkásságodról?

Köszönöm a lehetőséget. Budapesten élek a férjemmel és a pár hónapos pici fiammal. Jelenleg 3 megjelent könyv büszke tulajdonosa vagyok.  Általános iskolás koromban novellákat írtam, de hamarosan áttértem a hosszabb terjedelmű történetekre. Már fiatal korom óta írok regényeket, és a kiadásra is gondoltam, de sokáig féltem belevágni. Nem voltam egészen biztos abban, hogy amit írok, az másoknak is tetszhet. Végül a férjem unszolására elindultam az úton, és milyen jól tettem! J Az első megjelent könyvem a Lina múltja volt 2019-ben, ami egy XIX. században játszódó krimi. Bár van benne némi romantika, mégsem ez a fő irányvonal. 2020-ban megjelent a folytatása Antónia eltűnt címmel, a Lina trilógia 3. részét pedig jelenleg is írom. 2020-ban látott napvilágot egy másik könyvem, a Mimi regénye, ami nem kapcsolódik szervesen Gyarmaty Karolina történeteihez, nem nevezhető előzménytörténetnek sem. Mimi néniről, Lina nagynénjéről szól. Számomra ő egy nagyon kedvelt és szerethető karakter a könyvből, és úgy éreztem, az ő történetét meg kell írnom. 

Emlékszel még, hogyan szeretted meg az irodalmat? Ki a kedvenc szerződ és miért?

Jane Austen, a Brontë nővérek, Elizabeth Gaskell… elvarázsolt a világuk. Büszkeség és Balítélet, Jane Eyre, Üvöltő szelek, Észak és Dél… mind-mind klasszikus. Ő általuk szerettem meg ezt a világot és kezdtem el keresni a saját utamat az írás terén. Kezdetben a történeteim a XIX. századi Angliában játszódtak, de elég hamar áttértem Magyarországra. 

Hogyan hangolódsz rá az írásra?

Sokszor az olvasás nagy segítséget nyújt abban, hogy megihletődjek. Amikor időm engedi, kinyitom a laptopom, és írok. Szerencsére egyelőre elég sok ötletem van, csak kevés idő áll rendelkezésemre. 

Eddig három regényed jelent meg a NewLine Kiadó gondozásában, melyből kettőt én is értékeltem a blogon. Kiadás előtt mért rájuk esett a választásod?

A Lina múltja előtt sokáig nem írtam. Pár év eltelt úgy, hogy a munkámra, a tanulmányaimra koncentráltam és valahogy „elfelejtettem” írni. Mindig is szerettem a Poirot - sorozatot és egyszer csak úgy éreztem, írnom kell egy krimit abban a korban, amit nagyon szeretek. Így született meg a Lina múltja. Mivel ez volt akkor a legfrissebb és ezzel tudtam a legjobban azonosulni, így ő jelent meg először. Őt követte a folytatása, majd a Mimi regénye.

A Mimi regényénél is és A Lina múltjánál is éreztem a háttérben meghúzódó kutatómunkát. Ha igazam van, elárulod mennyi időt töltöttél információk gyűjtésével?

Időt nem tudok mondani, de igen, rengeteg időt töltök kutatással. Ez leginkább - úgy vélem -  a Mimi regényénél érezhető. Ott rengeteget kutattam, hiszen olyan események jelennek meg a történetben, mint a pesti árvíz vagy a szabadságharc. Sok korabeli feljegyzést olvastam, hogy hitelesen át tudjam adni az információkat.  Nekem ez nagyon fontos. Tudom, hogy lehetetlenség mindennek utána nézni, de szerettem volna, ha az olvasó maga elé tudja képzelni az akkori eseményeket. Szeretek kutatómunkát végezni, izgalmas. 

Melyik volt a legnehezebb és a legkönnyebb része a szereplőid megalkotásának?

A legnehezebb része szerintem, hogy olyan karaktereket tudj alkotni, akiket meg tud kedvelni az olvasó. Akivel tud azonosulni és élő, lélegző embernek látja. Gondolkoznak, éreznek, hibáznak… akárcsak mi. Legkönnyebben a női főszereplőt alkotom meg, mert óhatatlanul is önmagamból merítek... a férfi főszereplőbe pedig én is bele tudnék szeretni.  Számomra fontos, hogy olyan főhős legyen a könyvben, aki az én szívem is megdobogtatná.

Számodra melyik a legkedvesebb jelenet a három történetből?

A legkedvesebb részek, amikor a szerelmes párok évődnek egymással. Szeretem a Lina-Márton jeleneteket, a Mimi-Békefy pillanatokat. György és Lina nem alkotnak egy párt, de őket is szeretem együtt „látni”.

Családod/barátaid hogyan fogadták a könyvek megjelenését? Mennyire kritikusak veled szemben?

Mindenki nagyon büszke rám! Szerencsére csak pozitív visszajelzést kaptam tőlük.  Támogatnak mindenben!

Milyen fogadtatásban részesültek a műveid az olvasók körében? Hogyan éled meg a negatív kritikát?

Egyelőre azt mondhatom, hogy nagyrészt pozitív visszajelzéseket kapok.  Az első negatív kritikát rosszul éltem meg, most már ha kapok is, igyekszem a helyén kezelni és felhasználni belőle azt, ami úgy érzem, a javamra válhat. Mivel egyelőre több a pozitív visszajelzés, így a negatív kritika egyáltalán nem visel meg. Helyén kell kezelni, hisz nem tetszhet a könyvem mindenkinek.

Mindent összevetve, ha változtathatnál újra rálépnél erre az útra?

Úgy érzem, semmin sem változtatnék. Minden úgy volt és úgy jó, ahogy van.  Újra rálépnék erre a útra… úgy vélem, hogy a Lina múltjával elindult egy nagyszerű korszak az életemben. Ezt a történetet kellett először kiadni!

Milyen terveid vannak erre az évre? Kérlek, mesélj egy kicsit!

Jelenleg a Lina trilógia befejező részén dolgozom. Egy korszak lezárul az életemben. Nagyon szeretem Lina történetét, de ideje kicsit más irányba is elindulni. Mimi regényét ezért is szerettem írni, mert kicsit más volt, és rájöttem arra, hogy a családregények világában is szeretek elveszni. Már van talonban egy másik történet, ami a napóleoni időkbe viszi vissza az olvasót, de az még a jövő zenéje.

Alexandrának hála nagyon izgalmas napot tölthettem el, ezt köszönöm neki! Továbbá szívből kívánok sok olvasót a regényeihez!

Ha további információra van szükséged, keresd a hivatalos Facebook-oldalát, vagy könyveit a NewLine Kiadónál!

Írta: Isabel

 

Csernovszki-Nagy Alexandra - Mimi regénye

 


A következő regény, melyet a szerző jóvoltából alkalmam volt olvasni, az Mimi regénye. A több, mint 500 oldalas mű már a terjedelmével izgalomba hozott, nagyon szeretek vaskos könyveket olvasni! Ezúton is köszönöm Alexandrának a lehetőséget!

Ez a történet is a XIX. században játszódik. Magyarországon járunk és a főhősnőnk tolmácsolásában nézhetjük végig az országban zajló változásokat. Már a Lina múltja értékelésénél is megemlítettem, hogy nagyon hihető volt az egész történet, de itt ez még inkább érvényesül. 
Amikor egy szerző valós eseményeket szeretne beleszőni a történetébe, a legfontosabb az, hogy azokat a lehető legpontosabban tolmácsolja az olvasók felé. Csakúgy, mint Nagy Eszter - Tóth Gergely műve esetében, most is végeztem egy kis kutatómunkát a korral kapcsolatban és boldog voltam, hogy nem találkoztam pontatlansággal. Természetesen nem néztem át a teljes művet, csak azokra a dolgokra kerestem rá, amik számomra érdekesek/ismeretlenek voltak.
Azért, hogy a lehető legjobban  el tudjuk képzelni a kört és a történéseket, Alexandra lábjegyzetekben segít nekünk - ezt  nagyon hasznos dolognak gondolom.

Főszereplőink tekintetében most nagyon elégedett voltam: Mimi egy bátor intelligens és erős nő, aki nem fél senkitől és semmitől. Vannak saját gondolatai, véleménye, melyekért kiáll -  dacára, annak, hogy erős férfiuralom van a családjában. Szépen kidolgozott karakter, könnyen tudtam azonosulni vele.
Csakúgy, mint minden korabeli leányt, arra próbálják nevelni, hogy egy nap tökéletes feleség és anya váljon belőle, ám ezzel a sorssal főszereplőnk korántsem elégszik meg. Erős öntudata van, ma szeretné irányítani az életét és ezt nagyon jól át is adta a szerző.

Természetesen ebből adódóan vannak konfliktusok, érzelmi viharok, ám a a lánynak az igazi fejtörést a szerelem jelenti. Békefy Gábor korántsem az a férfi, akit a lány mellé szántak - igaz, szerintem ő sem ilyen férfit álmodott meg magának.
Ám a kapcsolatuk mindkettőjük életét gyökeresen megváltoztatja.

A szerző az írás tekintetében is fejlődött, most úgy éreztem, kihozta magából a maximumot. 
A borító nagyon elegáns: az egyszerűségében rejlik a szépsége és egyedisége.

És, hogy kiknek ajánlom a regényt? Azoknak, akik szeretik a a régi romantikus történetek és akiket nem rettent el ha egy könyv meghaladja az 500 oldalt! Bár nem egyestés olvasmány (a magam részéről két nap alatt olvastam ki), mégis nagyon könnyen el tud csábítani a világába!

Ha kíváncsi lettél, a NewLine Kiadó várja a rendelésedet!

Írta: Isabel
 

Csernovszki-Nagy Alexandra - Lina ​múltja (Gyarmaty Karolina történetei 1.)


Mint tudjátok, szeretek olyan szerzőktől olvasni, akiket ajánlanak nekem. Csernovszki - Nagy Alexandrát pedig többen dicsérték az ismerőseim közül. Természetesen kíváncsivá tett a munkássága, de picit fenntartással álltam neki Lina múltjának, hiszen többször is történt már olyan, hogy akiket sokan nagyon szeretnek, az számomra csalódást okoz.
Nos, most én is úsznék az árral, hiszen nagyon tetszett a történet!
Köszönöm az olvasási lehetőséget a NewLine Kiadónak!

A krimi  a XIX. században játszódik és ebben az idősíkban számomra fontos, hogy hihető legyen a történet. Igazán azok a történetek tudnak megragadni, amikről el tudom hinni, hogy a valóságban is így játszódhattak le. Ez a kritérium nálam most teljesült: nemcsak a főszál van nagyon szépen kidolgozva ebből a szempontból, de a háttér és a szöveghasználat is megfelel a kor követelményeinek. 
Annyit jegyeznék itt meg, hogy kicsit több nyugodalmas percnek örültem volna. A múltban játszódó történeteknél szeretem, ha a környezet kicsit nagyobb hangsúlyt kap, de ez csak egy apró észrevétel. 

A szereplők között Márton alakja lett a legkiemelkedőbb. Valóban olyan férfi, aki minden olyan tulajdonsággal rendelkezik, ami számomra fontos. Intelligens, kedves, hűséges, bármelyik nő szívesen választaná párjául.
Főhősnőnk, Lina már kevésbé volt szimpatikus. Hisztis volt és nagyon naiv, ráadásul lehetett volna kicsit talpraesettebb is. És bár a végén értettem a döntését, mégis sajnáltam, hogy nem élt a lehetőségével.

Viszont a krimi szál nagyon izgalmas lett, pont elég csavart kaptunk, még akkor is ha néha túl gyorsan történtek az események. Az írónő kellő feszültséget tudott teremteni azáltal, hogy a megfelelő időben és mennyiségben adagolta nekünk az információkat. Az elsőkönyves szerzőknél ritka, hogy valaki ennyire jó érzékkel bánjon ezzel az elemmel!

A borító nagyon szép és rejtélyes, hozta azt az érzés, amit a könyv olvasása során éreztem. 

Összességében tetszett a könyv, az írónő tényleg tehetséges! 
(Megj.: Ezt az értékelést azután írom, hogy elolvastam Mimi regényét, ami miatt még inkább ezt gondolom, de erről majd később. )

Ha felkeltettem az érdeklődésed, keresd a könyvet a NewLine Kiadó webáruházában!

Írta: Isabel
 

2021. január 19., kedd

L. J. Wesley - Hetedhét birodalom


Már több alkalommal volt szerencsém olvasni az írótól, ezért, amikor tudomásomra jutott a regény létezése, nagyon vártam a lehetőségre, hogy elolvashassam. Ezúton is köszönöm a szerzőnek a lehetőséget!

Napok óta nem érzem jól magam, ezért nincs is sok kedvem olvasni. Persze, a határidőket teljesíteni kell, de korántsem megy ez olyan gördülékenyen, mint ahogyan szokott.  Mivel ma az egész napot kényszerpihenőként kellett eltöltsem, mindenképpen egy olyan olvasmányra vágytam, ami szórakoztató, amire nem baj ha nem tudok maximálisan figyelni. Elismerem, csak a mondat első fele vált valóra, mert az első két oldal után lehetetlenné vált, hogy ne figyeljek a történetre. Ki is olvastam az egészet 2 óra alatt - fejfájósan és álmosan.

Tudni kell rólam, hogy sosem rajongtam Hófehérkéért. Akár a Disney változatát nézzük, akár a népmesét, mindig hiányzott nekem belőle valami, ráadásul a személyisége is nagyon ellenszenves a számomra. (Belegondolva, ennek oka az lehet, hogy kicsiként minden osztálytársnőm olyan szép akart lenni, mint a szóban forgó hercegnő, de rám egyik jellemvonása sem illett.... Mindegy a lényeg, hogy nem szeretem, és ezen az egész estés film-adaptációk sem segítettek.) Szerintem egy magatehetetlen karakter, aki mindig azt várja, hogy valaki kisegítse a bajból. (Minden rajongótól elnézést kérek, ez az én magánvéleményem,)
Mikor megtudtam, hogy a Hetedhét Birodalom főhőse ő lesz, egy picit megijedtem. Tudtam, hogy az író jól ír, de azért szkeptikus voltam abból a szempontból, hogy vajon mennyire fog közel állni hozzám az ő Hőfehérkéje. 

Már felkészültem arra, hogy finoman, kedvesen, de őt sem fogom szeretni...Aztán eljutottam a 9. oldal aljára és azt mondtam " aha, ezt érdemes lesz tovább folytatni, jól kezdődik...." Ahogy haladtam a történetben egyre inkább megszerettem főhősnőnket,  ami annyira váratlanul ért, hogy elkezdtem azon gondolkodni, hogy ez miképpen történhetett meg? Aztán rájöttem - úgy, hogy itt végre volt a hercegnőnek normális személyisége! Saját gondolatokkal, célokkal rendelkezik, ráadásul bátor és nagyon jó stratéga! Valóban olyan, mint ahogy én egy uralkodót elképzelek - akár férfi, akár nő!

Az író nagyon jól hozza a karakter emberi oldalát, olyan jó humorral, hogy bár most nem tanácsos nevetnem, mert fájdalmat okoz, itt mégis sikerült felkacagnom! A blogon is írtam már a szerző egyik könyvéről, ott is ecseteltem tehetségét, így most nem szaporítanám a szót erre: elég az hozzá, hogy a stílus és a történetszövés egyedi és szépen kidolgozott.

Ami még nagyon tetszett az az első lapon szereplő térkép, mely segít a történet elhelyezésben. Nagyon szeretem, ha egy meseregény ennyire ki van dolgozva (titkon remélem, hogy egy nap én is eljutok erre a szintre az írás területén). Arról pedig nem is beszélve, hogy az oldalszámok almákban való elhelyezése nagyon kreatív ötlet volt. Bár egy apróságról van szó, mégis hozzájárult ahhoz, hogy a külvilág ne tudjon kiszakítani a történetből.
Mivel a borítóról is szót szoktam ejteni, ezt most sem hagynám ki: őszintén szólva, én láttam a szerző oldalán több tervet is és volt amelyik nekem jobban tetszett, ám összességében a végleges verzió is teljesen hozza azt a hangulatot, ami kell a regényhez.

A végére azonban hozzáfűznék pár gondolatot: semmiképpen se gyermekkönyvként tekintsünk a regényre! Komolyan! Mindenképpen felnőtteknek szól, hiszen itt mindent kap az olvasó, csak cukormázas, habos-babos történetet nem! Ám ha elég bátrak vagyunk, többet kaphatunk, mint azt el tudjuk képzelni!

Amennyiben felkeltettem érdeklődésed, a Mogul Kiadónál leadhatod a rendelésed ebook és nyomtatott könyv formájában is!

Írta: Isabel


2021. január 18., hétfő

Varga Bea - A siker tintája


 Akik követik a blogot, vagy kicsit ismernek, tudják, szeretek írni és tanulni is! Soha nem éreztem kellemetlennek, ha a nálam jobbaktól, tapasztaltabbaktól tanulhatok, hiszen az ember csak így fejlődik és válik jobbá az élet minden területén.
Nem Varga Bea könyve volt az első, amit az írás tanulás miatt elolvastam. Viszont az övé az egyik legkülönlegesebb és ezt az állítást mindjárt meg is indoklom.

Az első, ami felkeltette az érdeklődésem, hogy magyar szerző írta magyaroknak! Ez azért fontos, mert  - bár imádom Stephen King - Az írásról című könyvét - itt mégiscsak magyar nyelvtannal, szövegkörnyezettel, gondolkodásmóddal találkozunk. Valljuk be, aki ezen a nyelven szeretne bármilyen területen írni, annak ezt a gondolkodást, felépítést kell nagyon jól ismernie. 
Hozzátenném, hogy itt szófajokról, mondatelemzésről, stb. mert ez nem nyelvtankönyv. Mégis át tudja adni nyelvük olyan, fontos részeit, amelyek nélkülözhetetlenek az írásban történő jó kifejezésmódhoz.

Második pontként az életszerű példákat emelném ki. Nemcsak leírásokat talál az olvasó arról, hogy ezt vagy azt hogyan kell leírni/megfogalmazni, de a szerző példákon mutatja be a hibákat és a helyes megoldási módokat is. Ez különösen hasznos azok számára, akik nem tudnak részt venni íráskurzusokon, vagy elmenni iskolába. Ezt a tábort erősítem én is, szóval ez nagyon pozitív tapasztalat volt!

Harmadik pontnak hagytam a kedvencemet az egész műből: a gyakorlófeladatokat! Mindig imádtam leellenőrizni a tudásomat és most végre az írás területén is lehetőséget kaptam erre, anélkül, hogy bárkinek meg kelljen mutatni a válaszaimat! Mikor megláttam, hogy néhány fejezet végén ilyesmire is van lehetőség, jó sokáig vigyorogtam. Hiszem, hogy az elmélet akkor tud gyakorlattá válni, ha nemcsak megtanuljuk, de hasznosítjuk is. Az ebben a témában olvasott könyveim közül ez volt az első, amiben lehetőség volt erre. A szerző még külön helyet is hagyott a válaszoknak, bár én kis cetlikre írtam a gondolataimat - egyrészt nem volt szívem beleírni a könyvbe - másrészt meg kíváncsi leszek pár hónap múlva miket fogok válaszolni és így meg tudom vizsgálni a fejlődésem. Külön köszönet ezért a részért!

A negyedik pont kapcsolódik az előző gondolatmenetemhez, ez a mű ugyanis biztosan többször olvasós lesz a számomra. Bár könnyed és lényegre törő,  mégis szinte az egész irodalmat felöleli és rengeteg kérdésre válaszol. Külön taglalja a zsánereket, szó van a világfelépítésekről, érinti a helyesírást és a megfelelő szóhasználatot... fel sorolni sem egyszerű mennyi mindent találhat magának benne egy leendő író.  Azonban pont emiatt, aki komolyan gondolja az írást, kénytelen lesz többször a kezébe venni. Mi felnőttek tudjuk - semmit sem lehet egyszeri olvasással megtanulni, pláne nem átültetni a gyakorlatba. Újra és újra át kell nézni részeket, hogy aztán a végén 100% legyen az ismeretelsajátítás.
Itt jegyezném meg, hogy azoknak is ajánlom a könyvet, akik nem szeretnének komolyabban írással foglalkozni, mert sok érdekes és hasznos információhoz juthat.

Az ötödik pont pedig a borító! Igen tudom ezt mindig megemlítem, de ez annyira jól néz ki! Ráadásul elegáns is, olyan, ami gyönyörűen mutat a polcon!
Igaz, én szándékosan nem ott fotóztam: éppen egy kéziratomon dolgoztam, a könyv segítségével, mikor eszembe jutott, hogy ennél jobb alkalmat nem találhatok a fényképezéshez. 

Összességében nagyon jó szívvel ajánlom mindenkinek, aki szeretne az írással foglalkozni, vagy csak megtanulni azt!

Ezúton szeretném megköszönni a Könyvmolyképző Kiadónak, hogy biztosítottak számomra egy példányt a könyvből!

Ha felkeltettem az érdeklődésed, a Kiadó várja a rendelésed!

Írta: Isabel

A szerző, aki szabadságot és pozitivitást talál a legendákban - Interjú Buótyik Dorinával

Buótyik Dorina neve nem lehet ismeretlen azok számára, akik szeretik a kalandregényeket és rajonganak Egyiptomért. Szeretnék bocsánatot kérn...

Népszerű bejegyzések