Estelle Brightmore - 13. napon

 Egy nagyon érdekes sci-fi akadt a kezembe, mikor tavasszal a szavazáskor választhatóként jelöltem meg. Rémlik, mintha még régen olvastam volna, de mivel elsöprő győzelmet aratott a versenytársával szemben, úgy gondoltam, nem lesz baj abból, ha újraolvasom. Ezúton is köszönöm, hogy megajándékoztak vele!

A történet időpontja 2195. Élhető terület már csak a Városon belül található, de hiába ez a kis menedék, ugyanis az embereket már születésüktől fogva csoportokba osztják. Lehetsz szegény vagy gazdag és nincs átmenet a kettő között, ugyanis az irányítás a zsarnok Vezetők kezében van. Időnként játékokat szerveznek, ahol akkor is részt kell venned, ha nem akarsz, dacára annak, hogy akár meg is ölhetnek.
Főszereplőnk Ana Andropov egy fiatal újságíró, aki minden veszély és ármány ellenére, saját maga próbálja felkutatni a Fantomot, aki egy gyilkos és önkényes igazságosztó. Viszont, amit a lány tapasztal, legvadabb álmait is felülmúlja.

Azt kell mondjam, hogy a történet alapja nagyon realisztikus képest fest.  Ne legyen igazam, de a társadalmunkban is érzem ezt szétszakadást egy picit. Tudom, hogy ezeket a gondolatokat már sok művész felhasználta a munkáihoz, de szerintem mindenki a tapasztalataiból is tesz a munkáiba, így teljesen megértem a szerzőt. Bár azt azért megjegyezném, hogy a világ kidolgozásával nem voltam teljesen megelégedve. Valahogy azt érzem, hogy egy ilyen cselekményhez bővebb háttér és részletesebb bemutatás jobban illett volna. 

Ana számomra picit idegesítő karakter volt. Az rendben van hogy önfejűen cselekszik - én is szoktam ilyen lenni - de néha gondolkodás nélkül teszi ezt, ami egy olyan helyzetben, mint amiben ő van életveszélyes is lehet. Nem mindig értettem, hogy mit miért tesz, és ezen felhúztam magam. Továbbá én szeretem megismerni a szereplők múltját, mert így könnyebb velük azonosulni, ez most nem volt meg.

Mint talán várható, szerelmi szál is található a történetben, amiről annyit, hogy én kihagytam volna. Pont azért nem írok erről többet, mert nem maradt meg bennem. Véleményem szerint,  vannak olyan témák, amikbe nem feltétlen kell a romantika és az írónő annyira jó alapgondolatot rakott le, hogy ez de egyáltalán nem hiányzott. Gondolhatjátok, hogy ellene vagyok a szerelmes történeteknek, pedig nem, jó pár van, ami tetszik - holnap hozok is egyet - de tényleg azt gondolom, hogy mindennek meg van a maga helye és ideje. 

Maga a könyv rövid, nem éri el a kétszáz oldalt, így hamar ki lehet olvasni. Ha hétköznapra keresünk olvasnivalót, amikor kevés az időnk, ez jó választás lehet. A borító pedig gyönyörű, elismerésem!

Összességében egyszeri kikapcsolódásnak megfelelt, elgondolkodtató dolgokat is találunk benne. Azt mondom, hogy a fiatalabb korosztály talán jobban értékeli a könyv pörgését és kiszámíthatóságát. Azt hiszem én ehhez már öreg vagyok.

Mindazonáltal, ha szeretnétek egy példányt, az Álomgyár Kiadót kereshetitek!

Írta: Isabel

Szilágyi Heléna - Diabolika

 Először is szeretnék elnézést kérni a szerzőtől, amiért eddig tartott az olvasás. Be kell valljak valamit: mióta kézhez kaptam a regényt háromszor olvastam ki! Olyannyira nekem íródott, hogy még az olvasást is elfelejtettem jelölni molyon; csak levettem a polcról és újrakezdtem. Pár hete is mondtam valakinek mennyire imádom a történetet és....mindegy a lényeg, hogy nem azért nem értékeltem eddig mert nem szerettem, hanem mert nem volt kapacitásom a blogra. És hogy miért hagytam A szerzői hét olvasásai közül utolsónak? Mert  ebben a regényben egy picit önmagamra ismertem. De nézzük is, miről is beszélek.

A történetben az égieknek elegük lett a pusztításunkból és egyességet kötöttek Luciferrel: a Mennybe nem lehet már bejutni többé, így a démonok kiirthatják az emberiséget. Ők laknak Diabolikában: törvényeik szerint a démonok hatalma megkérdőjelezhetetlen, az eltérő fajba tartozók nem keveredhetnek egymással és csak egy az egy elleni küzdelmek érvényesek.
Ha szabályszegés történik, lett légyen bárki, számolhatja a perceit, mert nem sok marad neki hátra. 

A történet váltott szemszögben tárul elénk és rengeteg lénnyel találkozhatunk. Kiemelhetném a nagyszerű világfelépítést vagy a romantikus szálat is- de mivel tudjátok, hogy nagyon nem ezektől szoktam elájulni, mondom azt, ami miatt egy kincs lesz számomra ez a könyv. 
Lucifer alakja. Nagyon tetszett, ahogy megformálta a karaktert és az is, hogy milyen célt kapott - visszavenni a hatalmat a fiaitól. Egyszerűen végigfut rajtam a hideg, a szó legjobb értelmében.

A démonok ábrázolása sem az a "romantikus, megváltoztatható figura" hanem valóban gonosz lények. Elképesztő, ahogy Heléna megalkotta őket..... 

De hogy ne ijesszek el a könyv olvasásától senkit, mint mondtam van benne romantika, egy csipet erotikával fűszerezve, fekete humor, illetve olyan csavarok és összefüggések, melyeken emberként is érdemes elgondolkodni.

A borító nagyon egyedi, illik a történethez, az illusztrációk pedig csak fokozzák ezt a sötét hatást. 

Az írónő zseniálisan ír. Nem csak képes volt a figyelmét ennyi lény között felosztani, de minden szálat kézben is tartott egészen a történet végéig. Nem is értem, miért nem kapkodnak utána az országban, mikor tehetséget keresnek az irodalom palettáján.....Tudjátok, hogy nem szoktam így kiemelni senkit, de most nem fogom vissza magam.

Hatalmas gratuláció illeti őt, a munkájáért! Biztos vagyok benne, hogy  sokunkat...kikapcsol majd!

Ha te is szereted az ilyen történeteket, mindenképpen nézz el a Líra kínálatába, mert nagyon megéri!

Írta:Isabel

Louise O'Neill - Örökké a tied

Azt már nagyon rég tudom, hogy a könyvek csodákra képesek. Anélkül, hogy tudatában lennénk, mindig a megfelelő időben érkeznek az olvasóhoz. 

A regényt már jó pár hete elkezdtem olvasni, de képtelen voltam egy szuszra ledarálni. Olyan komoly és mély mondanivalója van, hogy őszintén szólva nagyon elgondolkodtam azon, rátegyem-e az ifjúsági címkét avagy sem. Utánanéztem, és minden nagyobb oldalon megtalálható, így végül nekem is felkerült.

A jövőben járunk, ahol a nők akkora elnyomás alatt élnek, hogy minden olyan jogukat elvesztették, amit ma ismerünk. Létezésüknek csupán az a célja, hogy fiúgyermekeket hozzanak a világra. Azért, hogy ezt a feladatot mimnél jobban teljesítsék, a génmanipulációtól sem riad vissza a társadalom. 

A lányokat arra képezik, hogy házastárs, szerető, vagy szűznővér váljék belőlük, miután betöltötték a tizenhetedik életévüket.

Főszereplőnk Frida, akit a végzős évében ismerünk meg és - mint minden lánynak - az az álma, hogy házastárs lehessen. Legjobb barátjával  - Isabellel -  mindent megtesznek azért, hogy mindketten elérjék a boldog életet.

Rengeteg olyan szállal találkozhatunk a történet során, amely a mai fiatalok problémájával szembesít minket. Megfelelési kényszer, kisebbségi komplexus, félelem a változásoktól és még sorolhatnám. Mivel a lányok egymás vetélytársai is, nagyon nehéz igazi barátságokat kötni. Fridának és Isabelnek azonban ez sikerült; olyannyira, hogy az utóbbi mindenét kockáztatja a másikért. Őszintén szólva nagyon megható volt az egymás iránti szeretetük - ki is sírtam a szemem. 

Természetesen tele van a mű nem várt csavarral és erős érzelmekkel. Nem egyszerű megemészteni őket, hiszen sorról sorra kapjuk az újabb adagot. A vége pedig nagyon nem az, amire az ember számít, de méltó befejezése a történetnek!

Összességében azt kell mondjam, hatalmas kedvencet avattam! Bár jól tudom, hogy nem fog tetszeni mindenkinek, viszont, ha jól kezeled a megosztó könyveket, hatalmas kincsre számíthatsz!

És hogy hány éves kortól ajánlanám? Mindenképpen 16 éves kor felett és akkor is úgy, hogy figyelembe vesszük az olvasó érzékenységét!

Megj.: A nevek a könyvben kisbetűvel vannak írva, jelezvén a nők alsóbbrendűségét, de nekem nem volt szívem így írni őket.

Amennyiben elolvasnád, a Librinél megvásárolhatod!

Írta: Isabel 

Pék Zoltán - Feljövök érted a város alól

Nagyon szeretem az újszerű, magyar sci-fiket.  Ennek a fülszövege is nagyon megfogott, de azt kell mondjam, nagy csalódás volt a regény.

Maga történet alapja nagyon tetszett. Érdekes világkép és egyedi karakterek. Még izgalom is volt. Tetszett a főszereplő gondolkodása is és az, hogy belőle láttuk a legtöbbet.
Azért, hogy a szerzőről is mondjak valami pozitívat nagyon választékos és igényes szókinccsel rendelkezik, melyeket tudatosan használ.

 

Viszont az egész annyira kusza, hogy nagyon megszenvedtem vele.

Alapvetően nagyon szeretem az E/1 íródott műveket, én is ebben szoktam alkotni. Jobban el tudom képzelni a főhős életét, gondolatait lelkivilágát. Viszont az számomra nagyon zavaró, amikor a történetben változik az elbeszélésmód. Nem is igazán értem....

A másik, ami nagyon zavaró volt, azok a tőmondatok. Nekem is gyakorolnom kell, hogy ne legyenek nagyon hosszúak az összetett mondataim, mivel az nehezíti a szövegértést. Viszont nagyon le tudja lassítani a cselekményt, ha pedig jelenidőben íródik akkor még inkább. Számomra ettől nagyon vontatottá és kissé unalmassá vált egy olyan alaptörténet, amiből rengeteget ki lehetett volna hozni.

A borító viszont rettentően figyelemfelkeltő és nagyon szép színeket használ.

Nem tudom, lesz-e alkalmam olvasni még a szerzőtől, de mindenképpen szeretnék neki esélyt adni. Továbbá a fordításaira is nagyon kíváncsi lennék!

A könyvet kaptam, köszönöm szépen!

 Amennyiben felkeltettem az érdeklődésed, az Agave Könyvek Kiadó oldalán leadhatod a rendelésed!

Írta: Isabel

Vladimir Weaver -13+1

Először is szeretném megköszönni Nikinek, hogy kölcsönadta nekem a könyvet.
Egy élménnyel lettem gazdagabb, ugyanis ez az új disztópikus regény teljesen levett a lábamról.
Utánanéztem az írónak és kiderült, hogy ez az első regénye.

Miután felocsúdtam, csak azt tudtam mondani: ez a tehetség!
A világkép amit létrehozott, annyira kidolgozott és összeszedett, hogy nemcsak elsőkönyveseknél látok ilyet ritkán, de sokszor sorozatoknál sem érzem ezt a fajta egységet.
Az osztályok közti rétegződés és a benne élők bemutatása egyszerűen zseniálisra sikerült.

A karakterek is hűek az író stílusához: mindnek megvan a maga jól betöltött szerepe a történetben. Igaz első olvasásra picit nehéz volt megjegyezni ki kicsoda és hova tartozik, de annyi baj legyen.
A fogalmazás és a tempó gördülékeny és szép ívet járt be. Egy pillanatig sem unatkoztam, a történések folyamatosan fenntartották az érdeklődésem.
Ree a főszereplő egy igazán maradandó karakter. Képes látványosan fejlődni és a pozitív tulajdonságai mellett van negatív is, így még szerethetőbbé vált a szememben.

Amit még ki kell emelnem az a borító. Gyönyörűséges és remekül összefoglalja azt, amit a regény képvisel. Sci-fi a javából.
Mindenképpen szeretném majd a folytatást is olvasni, hiszen ez lesz az a sorozat, aminek a köteteit úgy fogom várni, akár a Trónok harcáét!

Ha ti is belecsöppennétek egy új a világba, a regény az írótól megrendelhető!

Írta: Isabel