Tekintve, hogy a blogomat a szűk környezetemből nem olvassa senki, ezért elmesélem nektek, hogy az első oldalon lévő párbeszéden majd' leestem a székről a nevetéstől. Konkrétan én ilyen "műsort" kapok minden este valós időben. Természetesen a jelenséget magát nem támogatom, sőt! Ám az, hogy az író így elkapta a fonalat, kivívta a tiszteletemet. Nem fél a trágár szavak, vagy a bántalmazás használatától sem; hiszen SAJNOS ez is szerves részét képezi a mindennapi életnek! Le a kalappal, András!
Egyik főszereplőnk Lóránd, aki romaként próbál tisztességes ember maradni, egy olyan környéken, ami nem könnyíti meg a dolgát. Kiáll a gyengébbekért és a vajda is kedveli őt.. Sajnos belekeverik a helyi banda ügyeibe, ám másik főhősünk egy lojális polgárőr segít neki, hogy rendet tegyen.
Azt, hogy mennyire hiteles a helyszín ábrázolás, csak akkor tudnám megítélni, ha éltem volna a „nyócker”-ben. Mivel ez nincs így, ezért erről csak annyit mondanék, hogy a regény témájához nagyon illett. Segített a már amúgy is jól felépített alap kibontakozásában.
Amennyiben szeretnétek egy saját példányt, a Helma Kiadó vár titeket!
Írta: Isabel
Köszönöm az olvasást és a véleményt! Két apróság: az egyik, hogy a hangoskönyv még csak terv, de rajta vagyok. A másik, hogy amikor sok-sok éve elkezdtem megírni a sztorit, az eredeti szövege az elejének bizony sokkal durvább volt...az tükrözte volna amit aznap hallottam a helyszínen. De ugye azért ez meg irodalom, kicsit finomítottam.:D
VálaszTörlés