.jpg)
Először is köszönöm szépen az írónőnek, hogy lehetőséget kaptam az olvasásra, és itt kérek elnézést is, amiért ez eddig tartott. A hosszú időnek semmi köze a könyvhöz sokkal inkább az én egészségi állapotomhoz; de most, hogy már jobban vagyok elhoztam nektek a véleményem.
A szerző ezúttal a romantika kedvelőinek alkotott, amin én azért lepődtem meg, mert számomra az ifjúsági könyvei a nagy kedvencek és valamiért azt hittem, ezen a vonalon leszünk majd. Félre ne értsétek, semmi bajom romantika zsánerével, sőt, csupán csak mást vártam.
Főszereplőnk, Joanne Hamilton, aki 16 évesen mindkét szülőjét elvesztette, így édesapja testvéréhez kell költöznie. A fiatal lány vegyes izgalommal várja új életét, ami valljuk be, egyáltalán nem meglepő, viszont nagyon várja, hogy közelebbről is megismerje Angelica Hemiltont.
Olvasás során végigkísérhetjük miképp lesz egy gyermeklányból érett , felnőtt nő, aki nemcsak új otthonra lel, de saját belső békéjét is megtalálja. És, hogy min kell átmennie ahhoz, hogy megtalálja a boldogságot? A könyvből kiderül.
Na jó, azért nem ennyi volt az értékelés, ugyanis még van valami, amiről szívesen beszélnék nektek. Az egyik a kedvenc szereplőm Angelica. Már az elején szimpatikussá vált számomra, hiszen úgy vette magához az unokahúgát, hogy nem is ismerték egymást. Lehet mondani, hogy mi mást tehetett volna, hiszen rokonok, de azt hiszem, hogy nem mindenki cselekedett volna így. Igazán nemes jellemnek képzeltem, még mielőtt megjelent volna a regényben. Később sem csalódtam, hiszen a nő kedves és számomra nagyon szerethető maradt.
A másik amit szerettem az a helyszín ábrázolás volt. Kristin nagyon élethűen hozta a 19. századi Anglia jellegzetességeit, mint párbeszédben, jellemekben és (ami a legfontosabb) hangulatban. Nekem nagy kedvencem Louisa May Alcott - Kisasszonyok első része, és hasonlóan kellemes érzések fogtak el a Joanne olvasása közben is.
A történet picit lassan indul be, de ehhez a hangulathoz erre volt szükség. Ráadásul én ezt kifejezetten szeretem a szerzőnél: valóban olyan könyveket ír, amivel igazán be lehet kuckózni és megnyugtatja az olvasókat. Viszont, itt megemlítenék egy dolgot, amit egy picit zavart. A történet elején nekem túl hosszúak voltak a mondatok. Tudom, írjunk szép összetett mondatokat, de volt olyan, hogy mire elértem a mondat végére elfelejtettem az elején lévő fontos információt. Ez egyébként azért maradt meg ennyire bennem, mert pár fejezeten belül ez szépen megszűnt és nem felejtettem el a lényeget. Mindegy, tudom,, hogy vannak, akik kifejezetten ezeket kedvelik, csak gondoltam, megemlítem.
A borító és az illusztrációk is mutatósak!
Mindent összevetve egy nagyon kellemes, de mégis tanulságos történetet kaptunk Kristintől. Ajánlom a romantika kedvelőinek, de azoknak is, akiknek a lelkében most vihar tombol és szeretnének valami olyat olvasni, ami picit megnyugtatja őket!
Amennyiben felkeltettem az érdeklődésed, keresd a NewLine Kiadó kínálatában!
Írta: Isabel
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése