Tarja Kauppinen - A ​nép igazsága

 Először elnézést kérek az írónőtől, amiért megvárattam az értékeléssel. Nem volt gondom a regényével, noha társadalomkritikát nem sokat olvastam eddig. 

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy már olvasás előtt több olyan személy ajánlotta ezt a művet akit nagyon intelligensnek tartok, szóval hálás vagyok a lehetőségért, csak picit tartottam tőle.

Nem tudtam, mire számítsak, de a mondanivaló teljesen letaglózott. Hosszú percekig ültem olvasás után és azon gondolkodtam, hogy mennyire beletalált A Nép Igazsága!

Ez az a fajta regény, amibe mindenki azt lát bele, amit szeretne, hiszen a szavak mögött rejlő mondanivaló sokféleképpen érthető és emiatt biztos vagyok abban, hogy az újraolvasásokkal és az idő műlásával  egyre többet ad majd számomra!

A történet szerint Laiden, aki bár nem a legélesebb kés a fiókban nagyon jóképű és a Zelfként éli az életét. Ő az aki megidézi Globberinát, aki meg akarja hódítani a világot.  Főszereplőnk, Tarja állítja meg, majd kitör a harc a hatalomért.

Nagyon szeretem az olyan női karaktereket, mint Tarja, olyan érzéseket kelt bennem, hogy semmitől sem félnek, így én is bátrabb leszek. Most is ez történt! 
Szuper regény lenne ez csupán csak a fantasy-kalandregény- elemeket használva is, ám a körbe tükör gyönyörűen megcsillan a homályban!

Viszont! Sokat olvasott emberként, azt mondom, hogy: Kedves Szerző, elismeréssel tartozom, mert ennyire választékos, kifejező írásmóddal még nem találkoztam a kortárs magyar irodalomban!
Vagyis de, a régi nagy magyar íróinknál! 

A szereplők jelleme is nagyon különleges, hiszen mindegyikkel egy-egy jellemtípust jelenít meg az írónő. Van talpraesett, butuska, ártatlan és a hatalomtól megrészegült is. 

Ám ezt a sok érzelmileg nehéz dolgot, megkönnyíti a humor, amiben bővelkedik a mű. Valahogy úgy tudnám elképzelni, mint  amikor a felvert tojásfehérje lazítja a sűrű piskótát. Kell bele a könnyedség, hogy tökéletes legyen az eredmény!

Biztos, hogy többször a kezembe kerül még, noha nem egy vékony olvasmány. Amit én egyébként nagyon szeretek benne!

Mindenkinek ajánlom, aki nyitott az új dolgokra, miközben szeretne kikapcsolódni!

Ha kíváncsivá tettelek, keresd a  Twister Media kínálatában!

Írta: Isabel

N. Nagy Zoltán - Keselyű

 Egy ilyen nagyszabású írás után, nehéz szavakba önteni, hogy milyen érzések is kavarognak bennem.

Szégyellem és bánom, hogy csak most tudtam elolvasni a könyvet - pedig már jó pár hónapja megnyertem a szerző által létrehozott nyereményjátékon. A lehetőséget itt is köszönöm szépen.

Véleményem szerint egy jó regény már az első oldalnál képes megragadni az olvasóját. Velem szó szerint ez történt: a gyermekintézetben történt brutális események azonnal elértek hozzám. Szeretem a pszichológiát - de aki olvassa a blogot az jól tudja ezt - és mindig is érdekelt, hogy mi ezeknek szörnyűségeknek a mozgatórugója.  Annyira élethűen van ábrázolva az elnyomó-elnyomott gyerekek képe, hogy ezek után már képtelen voltam letenni a könyvet és egyszerre ki is olvastam. Akkor sem szűnt meg bennem ez a késztetés, mikor több évet előreugorván az időben megismerkedünk a főszereplőnkkel, hiszen az ingerek ugyanúgy, folyamatosan értek. 

Tetszett az is hogy a szerző nemcsak a magyar neveknél, de kis hazánknál is megmaradt, így betekintést nyerhettünk egy rendőr életébe. Azt nem tudom, hogy ezek az információk mennyire helytállóak, de ha Zalánt egy létező rendőrről mintázta, az számomra csak pozitívat jelentene. Nagyon szimpatikus karakter, mivel van emberi oldala is.

A műfajt tekintve egy picit sem vagyok elégedetlen, számomra pont elég rejtély, illetve izgalom található a történetben. Ha nem lenne feltüntetve, hogy a szerző neve, azt hinném, hogy egy külföldi író tollából született meg a regény. Remélem, hogy ezt Zoltán bóknak értelmezi, hiszen annak szántam!

Mivel ez volt az első regényem a szerzőtől, viszonyítási alapom nincs, de bízom benne, hogy ez csak a kezdet és tovább fog fejlődni. Hiszen, mint tudjuk, minél jobb az alapanyag, annál csodásabb dolgok készülhetnek belőle!

Ha felkeltettem az érdeklődésed, a könyv a Twister Media Kiadó honlapján megvásárolható!

Írta: Isabel

Ami Harton - Arctalan szerelem

Már jó pár hete kiolvastam a könyvet, mégis csak most vagyok képes érdemben értékelést írni hozzá!

Nem fogok hazudni: végigsírtam az egészet!

Ebből is látszik, hogy itt szó sincs kacagásról, vagy humorról.  Ám az sem lenne helyénvaló, ha úgy definiálnám a könyv hangulatát, hogy szomorú. Sokkal inkább nevezném a nagybetűs életnek, ami tele van nehézségekkel, csalódással, fájdalommal, és nekünk embereknek kell meglátnunk/megteremtenünk azokat az apró örömöket, melyek segítenek ezeken átjutni.

Az írónő csodás szókinccsel és írástechnikával segíti az olvasót, hogy az eseményeket a lehető legjobban átélhesse!

A történet egy csapat barátról szól, akiknek a háború teljesen megváltoztatja az életét.

Fern már kamaszként szerelmes lesz Amrose-ba a jóképű srácba, de őt és barátait elszólítják a harcok. Miután csak ő tér vissza és már nem volt annyira megnyerő a külseje minden, ami eddig fontos volt, átértékelődik.

Ám személyes indíttatásból nem ez a szál az, ami a leginkább meghatott. Frennek van egy unokatestvére Bailey, aki kerekesszékben éli az életét. Ők nemcsak rokonok, de a legjobb barátok is egyben.

Tudom, hogy könyvről van szó, de fantasztikus volt arról olvasni, hogy létezik olyan barátság, mint az övék. A lány sosem éreztette a fiúval, hogy más lenne, mint a többi barátja; együtt élték meg a mindennapokat. Nevettek, álmodoztak, hülyéskedtek.

Aztán terrortámadás éri az ikertornyokat… Olyan esemény változtatja meg gyökeresen az életüket, melyre egyiküknek sincs befolyása. Nem tehetnek mást, mint szembenéznek a kialakult helyzettel; ezért mondtam azt az elején, hogy a történet maga az Élet!

Bailey pedig, bár néha elkeseredett, jól tudta, hogy Frenre és a barátaira mindig számíthat.

Ne haragudjatok, hogy ezt mondom, de egyszerűen nem bírom magamban tartani: akik hozzám hasonló helyzetben vannak vagy egy szerettük él hátrányos helyzetben, biztos azt kívánják, hogy legyen egy olyan barátjuk, aki elfogadva, szeretettel fordul feléjük. Akik mellett igazán önmaguk lehetnek.

De én most mást mondanék! Minden ember ismeretségébe kívánok egy Bailey-t!

A világnak nagy szüksége lenne az őszinte szeretetre, az empátiára és azokra a pozitív energiákra, melyeket ezektől az emberektől a legkönnyebb megtanulni. És nem azért mert sajnáltatnák magukat, vagy, mert nem látják a nehézségeket, hanem mert tudják, hogy akarattal, bátorsággal és tiszta szívvel legyőzhetőek az akadályok!

És azt hiszem ezt az értékelést itt be is fejezném, mert nem bírtam megállni, hogy ne könnyezzek írás közben!

Ez az a könyv, melyre évekig emlékezni fogok!

Niki köszönöm, hogy általad elolvashattam!

Ha te is elmerülnél a történetben, a Twister Media várja a rendelésed!

Írta: Isabel