Főhősnőnk Nelli, aki már a lapok elején izgalmakat tartogat, ugyanis menekül é hatósági szervek is keresik, A nő amnéziás, szeretne valami biztonságos helyet találni magának, de azt nem tudni miért. A Theátrum színház statisztájaként kapja meg a lehetőséget.
Tetszett, hogy belelátunk a színház életébe is, teljesen kezdő vagyok a témában, de jó kis színfolt volt. Az, hogy ezek az események és információk mennyire állják meg a helyüket, nem tudom, de a történetet nagyon szépen vitték előre.
A magam részéről egyébként azt mondanám, hogy nem hosszú olvasmány, viszont témáját tekintve nem egyszerű. Lehet én voltam túlságosan érzelgős, de képtelen voltam normális ütemben haladni vele, holott nagyon izgultam Nelliért. Ám a végén picit visszatértünk a kezdeti izgalmakhoz, ami kicsit kirántott a gondolkodós állapotomból.
Összesben nem egy rossz történet, csak sok újdonság volt benne számomra, akár a történetvezetést, akár az információkat nézzük. Ez nem rossz, sőt! Csak az ember hajlamos afelé hajlani, ami már megszokott a számára. Ez egy színfolt volt nekem, így már ezért is megérte elolvasni.
Mivel még semmit nem olvastam az írónőtől ezelőtt, nem lehet összehasonlítási alapom, viszont, ha csak ebből indulok ki, nem volt gondom az írástechnikával. Természetesen látok potenciált a fejlődésre, de ez minden szerzőre igaz.
A végén pedig csak annyit, hogy a borító ismételten csodaszép! Tudom, eddig sem mondtam mást, ha a kiadó könyveiről volt szó, de tényleg nagyon tetszenek! Köszönöm szépen nekik az olvasásra adott lehetőséget!
