Aurora Lewis Turner - Lepkeszárnyak (Bolygókeringő trilógia 3.)

 Először szeretném megköszönni az írónőnek, amiért elolvashattam a trilógia befejező részét! Ezt is nagyon szerettem, csakúgy, mint az előző kettőt!

A könyv elején Aurora egy sokkoló hírrel találja magát szembe: szerelme Lloyd halott. Mivel képessége az érzelmeihez kötött, barátai nagyon aggódnak amiatt, hogy mennyire lesz képes kordában tartani őket. 

Ez a szál az, amely maximálisan jót tett a pszichológia iránt érdeklődő énemnek. Egyébként, többek között azt szeretem a szerző könyveiben, hogy annyira mély mondanivaló van a felszín alatt. Izgalmas, kalandos, de nekem ennél jóval többet ad. Gondoljunk csak bele; amikor elveszítjük a hozzánk közelállókat, valóban a világ pusztulásának érzésével éljük meg. 

Aztán ott van Lloyd: ugyanis a férfi életben maradt. Ezt is megtudjuk az első oldalakon a barátoktól, hiszen nem merik elmondani a lánynak, hogy szerelme azért hagyta el, hogy megvédje őt. Gyönyörű utalás ez arra, hogy hányszor teszünk meg olyat az életben, ami fáj, amit nem akarunk, mégis akkor úgy hisszük, ezzel tesszük a legjobbat a másiknak?

És befejeztem a spoiler-t ne aggódjatok, csak érzékeltetni szerettem volna mennyire elgondolkodtatottak és lenyűgöztek ezek a rejtett üzenetek. 

Természetesen, aki inkább a fantasy vonalat követi az is kap eleget: képességek, üldözések és minden van, ami az előző részekben.

Összeségében nagyon elégedett voltam, mert Aurora hozta, amit vártam tőle. Végre egy befejező rész, amely méltő az első kettőhöz! Kaland, izgalom, szerelem - mi más kell egy jó naphoz?

Amennyiben felkeltettem az érdeklődésed, az OlvasniMenő oldalán megtalálhatod nermcsak ezt a részt, hanem a teljes sorozatot!

Írta: Isabel

Erdős Zsuzsanna - Légből kapott szerelem

 Először szeretném megköszönni a kiadónak, hogy lehetőséget kaptam a regény elolvasására! Most kezdtem csak ismerkedni a szerző munkásságával és nagyon felkavart a története. 

Főhősünk egy 16 éves lány, Dóri, aki családjával szép életet él. Testvéreivel jól kijön, az iskolában sincs probléma vele. Éli a kamnaszok mindennapi életét, mégnem olyan dolgot tud meg, ami gyökerestül megváltoztat mindent, amit magáról és a világról gondol. 

Azt, hogy miről is van szó, nem szeretném elmondani, hiszen ez a magja a történetnek, de higyjétek el, nagyot fogtok lepődni!

Azt viszont elmondhatom, hogy az írónő igazán komoly témát szeretne a megmutatni az ifjúságnak! Véleményem szerint, nagyon fontos, hogy a kamaszokhoz olyan könyvek is kerüljenek, melyekben kicsit mélyebb dolgokat boncolgatnak, melyek picit túlmutatnak a kamaszkori dolgaikon. Ha ilyen dolgokkal szembesülnek - mégha csak egy regény formályában is - érzékenyebbé vállhatnak a világ történéseire, ráadásul könnyebben kezelhetik saját problémáikat is. 

Hozzátenném, hogy a regényben én egy picit jobban kifejtettem volna ennek a hatását, elmélyültem volna a lelki részében, de tekintve, hogy Dóri még nagyon fiatal, valahol értem az írónő döntését.

A szereplők nagyon élethűek voltak, Alex - Dóri bátyja - volt a kedvencem. Tipikus fiú, de érezni rajta, hogy mennyire fontos számára a kislány. 

Dóri egyébként vegyes érzéseket váltott ki belőlem. Alapvetően szerethető, de néha annyira kijött belőle a kamasz, hogy nem igazán tudtam hova rakni. Akaratos volt, lázadozott és úgy érezte, a világ csak azért létezik, hogy neki rossz legyen. Természetesen ez teljesen normális viselkedés az ő korában, de nekem néha már picit sok volt.

Mivel ez volt az első regényem Erdős Zsuzsannától, nincs összehasonlítási alapom, viszont az nagyon tetszett, hogy az ifjúság nyelvén írt. Érthető, mégis választékos nyelvezet jellemzi. Jól látja a karakterei természetét és azt, hogy az életkorukból adódón vajon hogyan reagálnák ezt le. Kíváncsi lennék mnás művére is!

Összességében azt kell mondjam, szerettem a történetet. Ajánlom lányos anyukáknak és mindenkinek, aki szeretné megmutatni csemetéjének az élet picit nehezebb oldalát is!

Amennyiben kíváncsivá tettelek, a Líra webáruházában megrendelheted!

Írta: Isabel

Mészáros Dorka - Felelsz vagy mersz?

 Lassan nyári szünet és szerencsére már a nap is egyre többet süt, így olvashatunk a szabadban.Én is ezt tettem és ennek fényében valami könnyed, szórakoztató olvasmányra vágytam.

Az írónőtől még nem olvastam, de amikor megkaptam a könyved, a borítója teljesen lenyűgözött. Alapjáraton nem vagyok oda a rózsaszínért, de itt minden annyira harmonikus, hogy ez azonnal megszerettem.

Történetünk főszereplője Bori, egy igazi kamaszlány. Igyekszik a legjobbat kihozni a tanulásból, de természetesen megtalálja őt a szerelem is. Olyan szituációkat él meg, melyek a 15 évesek számára ismerősek lehetnek: kavarások, szerelmek, barátságok és minden, ami egy ilyen korú lányt foglalkoztathat.
A regény a lány naplója, aminek nagyon örültem, hiszen komolyabban én is ebben a korban kezdtem el naplóírással foglalkozni. Ezt a szokásomat a mai napig megőriztem, de az, hogy akkor megtanultam, hogyan írjam ki magamból a frusztrációmat, sokat segít a felnőtt gondok legyőzésében.

A karakterek nagyon maiak: egy lány könnyen átérezné Bori gondjait. Nem egyszerű helytállni az iskolában, megérteni másokat és saját magunkat, továbbá a szüleinknek is megfelelően viselkedni. Pláne ha nem akarunk nagyon nyominak tűnni az osztálytársaink előtt.  Ezeket a a gondolatokat élhetjük át a kislánnyal és azt kell mondjam,  a szerző nemcsak bemutatja ezeket, de végig is vezet minket az úton - egészen a megoldásig.

Ez volt az első könyvem az írónőtől, de biztosan nem az utolsó. Bár a mondanivaló néha kusza, de ez csak növeli a hitelességet: egy ennyi idő lány pont így fejezi ki önmagát.

Ajánlom minden nyolcadikos lánynak, hiszen nemcsak tanulságos, de nagyon szórakoztató olvasmány  is. A szünidőre tökéletes lehet! Nálam biztosan újraolvasós lesz!

Köszönöm szépen a Menő Könyv Kiadónak, hogy lehetőséget kaptam az olvasásra!

Amennyiben megtetszett az ajánlóm, többek között a Lírában leadhatod a rendelésed!!

Írta: Isabel

Aurora Lewis Turner - A hetedik bolygó (Bolygókeringő trilógia 2.)

 Már az első résznél mondtam, hogy érdemes lesz odafigyelni a szerzőre, hiszen nagyon tehetségesnek gondolom. Magánemberként is egyre többet beszélgetünk, tisztelem az íráshoz való hozzáállását és elkötelezettségét.  

A második rész onnan folytatódik, ahol az első véget ért. Auróra élné tovább a mindennapokat, ám ezt nem teheti sokáig, hiszen nemcsak az emlékei elvesztésével kell megküzdenie.

Most azt kellene mondanom, milyen sok meglepetést tartogatott számomra a könyv, de nem tehetem meg. Mikor vége volt az első résznek, már tudtam, hogy az én szememben a szerző megütött egy mércét és csak akkor lepődtem volna meg, ha ez alatt teljesít. Szerintem ez nem így történt mondom ezt úgy, hogy már háromszor olvastam a történetet: egyszer megjelenés előtt, kétszer pedig miután kézhez kaptam a regényt.

A történet ugyanolyan fordulatos, mint amire számítunk, a szereplők sem változtak sokat. Ennek természetesen két oldala lehet, viszont egy sorozat esetében ez jót jelent: olyan mintha egy réi családtagot üdvözölnénk itthon.

Auróra bátorsága ismét megmutatkozik és Lloyddal való kapcsolatán is sokszor nevettem. Mindketten nagyon önfejűek és a civódásaik sokat segítettek abban, hogy oldják a történetben a feszültséget. Ráadásul az, hogy nincs "rózsaszín ködbe" burkolva, kifejezetten szimpatikus volt.

A borító - csakúgy, mint az első résznél - most is szemet gyönyörködtetően szép. Nagyon szeretem az olyan képeket, ahol nemcsak a formákkal, de a színekkel is játszik a tervező.

Összességében nagyon szép munkát végzett az írónő, ajánlom mindenkinek - természetesen az első résszel együtt. Viszont jelezném, hogy a több, mint 500 oldal nem kevés olvasnivalót jelenthet. Bár, a jó történeteknél ez is kevés tud lenni, igaz?

Amennyiben megvásárolnád a saját példányod, a Menő Könyvek Kiadónál megteheted!

Írta: Isabel

Aurora Lewis Turner - A hatalom köve

Először szeretném megköszönni az írónőnek, hogy lehetőséget biztosított a regény elolvasására.

A hatalom köve nem csak egy izgalmas fantasy, hanem egy olyan közös alkotás, mely összefogta az olvasni szerető embereket. A szerző ugyanis a csoportjának tagjaival együtt szőtte a cselekmény szálait, és ez már akkor is tetszene nekem, ha magával a történettel nem volnék megelégedve. De nézzük is a történetet!

Norma királyságának hercegnőjét, Oliviát, egy átok sújtja, így veszélyt jelent királyságára. Azért, hogy véget vessen ennek, elindul egy másik, szörnyekkel és mágiával teli világba.

Számomra ez egy picit A szépség és a szörnyetegre emlékeztetett, de korántsem bántam. És a hasonlóság csak pont az átokig tartott, hiszen utána teljesen új dolgokkal és képességekkel találtam magam szemben.

A lány útja során hatalmas fejlődésen megy keresztül, sokkal bátrabbá és szerethetőbbé válik a számomra. Felismervén mennyire fontos alak ő az élet sakktábláján, nem megfutamodásra, hanem küzdésre sarkallja, ami számomra nagyon szimpatikus vonás, ha női karakterről van szó.

Az pedig, hogy a történet több olvasó szellemi terméke, egy nagyon fontos dologra világított rá: kehet úgy is izgalmasat és újszerűt alkotni, hogy teljesen különböző emberek tesznek hozzá Csak egy jó vezető kell hozzá, ami ez esetben az írónő tolla volt.

Bár én az elektronikus verziót olvastam, mégis elismerésem a borító tervezőjének, hiszen nagyon szép munkát végzett. 

Mivel nem szeretnék spoileres értékelést írni, nem is mondanék többet. Mindenki döntse el maga, mennyire varázsolja el Aurora világa, viszont unatkozni senki sem fog, erről biztosíthatlak benneteket!

Ha felkeltettem az érdeklődésed, a Menő Könyvek Kiadó várja a rendelésed!

Írta: Isabel

 

Király Anikó - Semmi pánik!

Először szeretném megköszönni a Menő Könyvek Kiadónak, hogy lehetőséget biztosítottak az olvasásra!

Pár héttel ezelőtt egy baráttal beszélgettem és megkérdezte, olvastam-e már valamit az írónőtől. Azt válaszoltam, hogy ez a regény van tervben, mire röhögőgörcsbe tört ki és el kellett harapnia a mondatait, nehogy valami fontos információt. Kipirulva mesélte, hogy mennyire szórakoztató és vicces történet elevenedik meg a lapokon, így alig vártam, hogy végre nyugodtan nekiállhassak.

Ma volt egy pár szabad órám így nekiültem. Aztán azt vettem észre, hogy este lett és közben annyit nevettem, hogy megfájdult a hasam.

Mivel ez volt az első olvasásom Király Anikótól, összehasonlítási alapon nincs. Viszont jó pár pozitívumot tudok mondani, lássuk is szépen sorban.

Az ifjúságnak íródott, ezt tudtam. Ám most meg is győződhettem arról, hogy valóban ők a célközönség. Az ő nyelvük, az ő tempójuk, az ő világuk. Ami pedig különösen tetszett ebből a szempontból, hogy nem tudom azt mondani, hogy csak lányok, vagy csak fiúk élvezhetik. Szerintem mindkét nem találhat hozzá közelálló részeket és ez nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a fiatalok könyvekről beszélgessenek.

A következő, amit kiemelnék az a karakteralkotás. A főszereplők és a mellékszereplők is mind-mind egyediek és nagyon könnyen megszerethetőek. Személyes kedvencem a polgármester és Terike alakja, akik nagyban hozzájárulnak a könyv hangulatához. Konkrétan ők felelősek a hasfájásomért.

Általában kiemelem a főszereplőket értékeléskor, de itt most minden annyira komplex, hogy semmi értelme. Olyan érzésem volt végig, mintha becsöppentem volna egy kis faluba, ahol minden lakos egyedi személyiség és együtt adják a helység összképét - függetlenül attól, kivel beszélek.

Szimpatikus volt a helyszínválasztás is, az, hogy nem egy trendi helyet választott a szerző.

Ami számomra még fontos az az írói stílus. Az írónő nagyon szépen és gördülékenyen vezeti a szálakat, izgalmas - és számomra cuki -csavarokkal. Fentebb említettem, hogy nyelvezete megfelel a fiatalságnak, de ez nem azt jelenti, hogy igénytelen, vagy kevésbé választékos volna. 

Utoljára maradt a borító, ami alapszínével az egyik kedvencem ebben az évben. Már képeken is elgyönyörködtem benne, de élőben még inkább nyugtatólag hatott a szememre.

Összességében nagyon kellemesen csalódtam és boldog vagyok amiatt, hogy ez volt az első regényem a szerzőtől. Szórakoztató, könnyed mégis segít felkészülni az élet nehézségeire. 
Ami nálam plusz, hogy bár 342 oldalas eléggé apró betűs ahhoz, hogy jó sokáig ne kelljen a vége miatt aggódni. Mindenképpen ajánlani fogom a tanítványaimnak is bár, ők még nem teljesen csatlakoztak az olvasók táborához. Egyelőre a rövidebb regényeket szeretik, na de az én kezem alatt ez szép lassan változni fog!

Amennyiben kíváncsi lettél, keresd a Könyvet a Menő Könyvek Kiadó webáruházában!

Írta: Isabel

Maros Edit - Bonyolult egy banda (#bonyolult 2.)

 

 Őszintén szólva picit tartottam a történettől, ugyanis az első részt még nem olvastam. Többen figyelmeztettek, hogy a második rész csak az előző ismeretében követhető, így aggódni kezdtem.

Ám mivel nagyon kíváncsi voltam a szerző munkásságára - sok jót hallottam róla - végül félretettem minden kételyem és nekikezdtem. 

Konkrétan az első pár oldal után azt éreztem, hogy még nem szeretném letenni. Aztán eltelt legalább négy óra, mire feleszméltem, hogy vár a kötelesség. 

Nem mondom, hogy nem lenne jó tudni az előzményeket, de az első pár oldal után számomra teljesen követhetővé vált a történet. 

Az írónő nagyon ügyesen utalt vissza a fontosabb részekre. Nem meséli folyamatosan, de amikor a cselekmény megköveteli, elmondja a lényeget és ez nekem nagyon sokat segített.

Ifjúsági regény lévén a történet nem okozott nagy meglepetéseket: suli, barátok, szerelmek. Ám voltak meglepetések.

Az első az, hogy az írónő nagyon jól használja a tinik szavait. Mikor a főszereplő - Adél - gondolataiba láttunk bele, olyan érzésem volt, mintha az egyik 15 éves tanítványomat hallanám, és ez ebben az esetben nagyon nagy dicséret a részemről. Igaz, hozzám közelebb álltak a komolyabb művek már ennyi idősen is, ám a mai igényeket ez a rész teljes mértékben kielégíti. És, tekintve, hogy az ebben a zsánerben írt regényeknek az a céljuk, hogy rávegyék a fiatalokat az olvasásra, ebből a szempontból szép munkát végzett.

A másik pozitívum számomra az a világfelépítés és szereplőalkotás. Nagyon könnyen megértettem a gyerekek érzéseit, gondolatait, hiszen egyszerűek és egyediek. Kedvenc szereplőm is van: Kitti. Tipikusan az a lány, akit a főhős kerül és eleinte nekünk sem szimpatikus, aztán történik egy fordulópont és azonnal megszeretjük. Legalábbis én. Valószínűleg ez is sokat segített abban, hogy fel tudtam venni az események fonalát.

Amit egy picit nehezményezek, hogy a történet szerintem inkább a lányoknak szól. Picit rózsaszín a számomra - bár az igazság az, hogy én mindig is a fiúsabb típusba tartoztam. 

Viszont ha az írónő főképp nekik szánja a sorozatát, akkor nincs ezzel semmi gond.

Összességében nagyon könnyed kikapcsolódásban volt részem, ajánlom kamasz lányos anyukáknak. Szerelmi bánat ellen nagyon jó egy könyv - nekik is!

Köszönöm a kiadónak, hogy lehetőséget kaptam az olvasásra! Remélem, alkalmam lesz megismerni a szerző további műveit is

Amennyiben felkeltettem az érdeklődésed, a Menő Könyvek Kiadó várja a rendelésed!

Írta: Isabel

Aurora Lewis Turner - Névtelenek (Bolygókeringő trilógia 1.)

Először is szeretném megköszönni a szerzőnek a névre szóló dedikált példányt!

Elnézést kérek, amiért eddig tartott az olvasás, ám megjegyezném, hogy egy kicsit örülök is neki, mivel segített kizökkennem a mindennapokból.

A történet gerincét adó jövőkép nagyon tetszett. Több lakható bolygót fedeznek fel a tudósaink és ennek hála már évezredek óta nem a Föld az otthonunk. Mivel nagyon szereretek mindent, ami a csillagászattal kapcsolatos, hatalmas kíváncsisággal vetettem bele magam az olvasásba.

Természetesen, szeretném, ha a bolygónk minél tovább lakható maradna, mégis örültem neki, hogy egy szerző nemcsak más idősíkba és földrajzi helyre helyezte a történetét, hanem más csillagok köré: a történetben több bolygón lett elosztva az ember-állat-és növényvilág.  Véleményem szerint bátor, de nagyon jól kivitelezett ötletet kaptunk.

Főhősnőnk, Auróra, hozzám nagyon közel állt. Nem szereti a feltűnősködést, szeret tanulni Próbál komoly és megfontolt maradni, dacára annak, hogy barátnője -  teljesen más beállítottsággal - igyekszik eltéríteni ettől. Bár nekem pont emiatt nem volt szimpatikus a hölgyemény, de tény, hogy nagyon szép lett a kontraszt kettőjük személyisége között. 

Nénikéje halála után Auróra új, különleges képességeket fedez fel magán, ami miatt veszélybe kerül az élete, de egyben egy különleges kaland is a kezdetét  veszi. Társként megkapja Lloydot, aki eleinte nem volt a kedvencem, végül azonban - mikor megértettem az indokait - őszintén megkedveltem. 

A képességek és az egész ok-okozati összefüggés nagyon szépen ki lett dolgozva, semmilyen logikai hibát nem találtam benne. A történet nagyon izgalmas és olvasmányos. Egy apróságot említenék meg: számomra némelyik mondat nagyon hosszú volt. De ez tényleg csak egy olyan apróság, ami felett bátran szemet lehet hunyni - amiatt tűnt fel, mert hangosan olvastam a papagájomnak. (Szereti a könyveket.)

A borító nagyon elegáns és letisztult. Tökéletes harmóniában van a történettel és az általam elképzelt világgal.  

Összességében nagyon elégedett vagyok és nagyon remélem, egyike lhetek majd azoknak, akik a folytatást olvashatják! Ha lehet, 2021-ben! 

Amennyiben kíváncsi lettél, az Olvasni Menő webáruháza várja a rendelésed!

Írta: Isabel

E. K. Johnston - Ezer éjszaka

Mint sokakat előttem, engem is a könyv borítója vett rá az olvasásra. Számomra valóban mesebeli hatása van, a kék árnyalata pedig egyszerűen gyönyörű.

Volt egy olyan érzésem, hogy a történet egy picit emlékeztetni fog az Ezeregyéjszaka meséire és igazam lett. A főhősnő ugyanolyan bátran lépett bele egy olyan házasságba, ami a halálos ítéletét jelentette, mint Seherezádé.  Tetszett, hogy ezúttal egy testvéri kötelék volt az, ami rávette erre.

A sivatag, mint helyszín, számomra egyet jelent egy varázslatos világgal és most sem kellett csalódnom. Gyönyörű leírásokat kaptunk a helyszíneket tekintve.

Az a tény, hogy a történet lassan bontakozik ki, számomra most kifejezetten hasznos volt: nem igazán volt kedvem az elmúlt hetekben olvasni, mégis jól esett a tudat, hogy vissza-vissza térhetek ebbe a világba, ha mégis arra vágynék.

Viszont!

Sokszor ismételte magát a szerző és ez alatt most nem a szóismétlést értem. Újra és újra elmesélt részeket, amit előtte már megtudtunk. Ennek egyszerre előny és hátrány is, hiszen ha gyorsan szeretnénk elolvasni, nagyon zavaró tud lenni. Ám ha nagy szüneteket hagyunk az olvasásba – mint ahogy én is tettem – segít újra felvenni a történet fonalát. 

Amit még egy pici negatívum volt számomra az a lezárás. Nagyon bízom benne, hogy lesz folytatása a történetnek, mert bennem nagy kérdőjeleket hagyott.

Mindazonáltal egy kellemes mesét vehetünk a kezünkbe, ha ezt a könyvet választjuk. Nem ez volt a legjobb, amit idén olvastam, de nagyon ígéretes.

Én a Scrib oldalán olvastam az elektronikus verziót, de papírkötésben megtalálható a Libri kínálatában is!

Írta:Isabel