A következő címkéjű bejegyzések mutatása: #BergJudit. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: #BergJudit. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. január 10., vasárnap

Meséljünk sokat a gyermekeink lelki - szellemi fejlődéséért - Interjú Berg Judit szerzővel


 Berg Judit írónő munkássága nem ismeretlen a számomra. A Cipelő cicák sorozatán kívül, tavaly ajándékba kaptam A holló gyűrűje c. mesekönyvét is, illetve kölcsönkönyvként alkalmam volt elolvasni a Lengemesék első négy részét is. Egyértelmű volt, hogy szeretnék interjút készíteni az írónővel és ezúton is köszönöm szépen, hogy elvállalta a felkérésemet!

Meseíróként mi az, ami feltölt és inspirál téged?

Nagyon szeretek olvasni, gyerek- és felnőtt könyveket egyaránt. Ezen kívül imádok túrázni, kint lenni a természetben, sportolni, együtt lenni a barátaimmal. 

Sajnos, nem találkoztam minden sorozatoddal, így igazán érdekelne, hogyha korosztály szerint kellene ajánlanod őket, melyiket tennéd a legkisebb és a nagyobbak elé?

Ezt a kérdést nem teljesen értem. A legkisebbeknek a Maszat és Sári sorozatok szólnak, illetve nekik való a Hisztimesék c. kötetem, ami életem első könyve volt. A legnagyobbaknak Az őrzők c. krimi szól, illetve annak most készülő folytatása, a keresők. 

Véleményed szerint melyek azok a mesei - elemek, melyek a leginkább segítik egy gyerkőc fejlődését?

A gyerek fejlődését nem mesei elemek segítik. Nagyon fontos, hogy meséljünk a gyerekeknek, fejből vagy könyvből, de rendszeresen, sokat. Ez önmagában nagyon fontos a lelki egészségük szempontjából, de a mesék által rengeteg fontos dolgot el tudunk mondani a világról, az emberi kapcsolatokról, érzelmekről, a dolgok működéséről. Közben fejlődik a szókincsük, érzelmi intelligenciájuk, alkalmunk nyílik izgalmas témákról beszélgetni, vagy csak élvezni az együttlétet. És persze a különféle mesék más-más módon járulnak még hozzá a személyiségfejődéhez. vannak kimondottan probléma megoldó mesék, amelyek segítenek bizonyos nehéz helyzetekben, mások a gyerekek életére reflektálnak, megint mások áttételesen az életről, szeretetről, barátságról stb. szólnak. Minden könyv egy újabb kaland, amely által egy picit mindig többek leszünk. 

Térjünk rá a Cipelő Cicák - trilógiára. Honnan jött a zsebcicusok ötlete és milyen volt a közös munka Agócs Írisz grafikussal?

Várnai Zsuzsa textilművész barátnőm varrt először színes, kölessel kitömött textilcicákat, amelyeknek gumira főzött színes gyöngyök voltak a farkincái. Az én gyerekeim is imádták őket, mindenhová magukkal cipelték a Zsuzsától kapott játékcicákat és rengeteget játszottak velük. innen jött az ötlet, hogy megírjam a „kalandjaikat”. Írisszel ez volt az első közös munkánk, és nagyon hamar egymásra hangolódtunk. Azóta is nagyon jó barátságba vagyunk, és kb. 15 közös könyvnél tartunk, hiszen a Maszat és Sári sorozataimat is ő illusztrálja. 

Személyes kedvencem tőled a Holló gyűrűje, aminek a története egy ellopott gyűrű köré épül. Kedvenc szereplőm Bodza, az életre kelt kiskutyus. Olyan szeretetet éreztem a karakter felől, hogy meg kell kérdezzem: állatbarát vagy?

Szeretem az állatokat, de nem vagyok kimondott állatbolond. Ha rajtam múlik, sosem lett volna pl. kutyánk, de végül engedtem a gyerekeim könyörgésének. 

A Lengemesék a legfrissebb élményem a könyveid közül. A négy kötet az évszakjainkhoz kötődik, ami gyakori eleme a gyermekmeséknek. Véleményed szerint a gyerekek jobban szeretnek olyan könyveket olvasni, amivel azonosulhatnak? 

Minden gyerek szeret azonosulni könyvbeli szereplőkkel, ez szinte elengedhetetlen velejárója az olvasásnak. És szeretnek ráismerni az életük helyszíneire, jellemző fordulataira, jellegzetességeire. A négy évszak, a természet körforgása természetesen ismerős a gyerekeknek és ez ad egyfajta biztonságot, bár érzelmileg sokkal fontosabb számukra, hogy Vilkóval vagy Lilével azonosulnak. 

A Rumini-sorozatod  eddig nem volt alkalmam elolvasni, viszont nagyon kíváncsivá tett a sorozat hossza. Mennyi időbe telt megírni a könyveket? Emlékszel melyik volt legemlékezetesebb pillanata az alkotásnak?

Egy rész kb. egy év alatt készül el, így a Rumini 10 megjelent része is bizonyítja, hogy komoly alkotói múlt áll már a hátam mögött. Legemlékezetesebb pillanatot nem tudnék kiemelni, de mindenképpen fontos volt az első rész születése. Ekkor még egyáltalán nem tudtam, hogy kell regényt írni – a Rumini volt a tapasztalatszerzés, de ekkor szerettem bele igazán az írásba, és boldogság volt a nagylányom örömét látni, amikor megkapta a kész, általam illusztrált kéziratot: karácsonyi ajándék volt ez neki abban az évben. És nagyon emlékezetes a Galléros Fecó naplójának és az utolsó résznek az írása, mert munka közben szinte eufórikus, megszállott hangulatba kerültem.

Azt gondolom, hogy a Pagony Kiadó az egyik legkiemelkedőbb az országban, már ami a gyermekkönyvek forgalmazását jelenti. Milyen érzés velük dolgozni?

Mivel még a kezdet kezdetén, ők induló kiadóként, én kezdő íróként kötöttünk szövetséget, számomra a világ legtermészetesebb dolga, hogy velük dolgozom. 

Szerzőként neked melyik a kedvenc könyved magadtól? Ez egyezik az olvasóid véleményével?

Minden könyvemet szeretem, de ha mégis kell kedvencet választanom, az a Galléros Fecó naplója, ami a Rumini sorozat negyedik része. És nagyon szeretem a nagyobbaknak írt könyveimet, az almát, Driftert és Az őrzőket is. De persze a többit is, szóval nem igazán volna szerencsés kedvencet avatni. 

A koronavírus miatt, te nagyon kalandos helyzetbe kerültél, ugyanis információim szerint Peruban ragadtál. Hogyan kezelted ezt és milyen érdekes kalandokba keveredtél?

A perui túra, amíg szabadon kirándulhattunk az országban, csodás volt. A világ számomra egyik legszebb helye Dél-Amerika, különösen az Andok 5-6 ezer méteres csúcsai. Imádtam Perut. Aztán három hétig ültünk Arequipában karanténban, elvágva mindentől. Ez nagyon nehéz időszak volt, de szerencsére csodásan jó fej emberekkel voltam körülvéve, és velem volt a laptopom, úgyhogy írtam a legújabb Ruminit. Bármikor újra vállalnám az egészet, karanténostul mindenestül, akkora élmény volt. 

Milyen új könyvnek örülhetünk mi, gyermeklelkű felnőttek és természetesen a gyerkőcök 2021-ben? Kérlek, mesélj a terveidről!

Majdnem kész vagyok Az őrzők folytatásával. Az új krimi címe Keresők lesz, szerintem nagyon izgalmas lesz bűnügyi és történelmi szempontból is. És az egyik szereplő kapcsán megjelenik majd benne egy kis Dél-Amerika is, ami az utóbbi idők legnagyobb szerelme számomra. Dolgozom a két kis dínó sorozat folytatásán, lesz új Sári és Maszat, és talán előbb-utóbb Lengemesék is. Ezen kívül az Uniceffel is készülök egy nagyon izgalmas, közös kampányra, amelyben egy éven át fogunk együtt dolgozni. 

Ezúton is szeretnék további sok sikert kívánni az írónőnek!

Amennyiben kíváncsi lettél munkásságára, keresd hivatalos Facebook-oldalát és könyveit a Pagony Kiadó weboldalán!

Írta: Isabel


2020. december 31., csütörtök

Berg Judit - A holló gyűrűje

 


A  könyv ajándék volt és ezzel ismertem meg a szerző munkásságát. Emlékszem, hogy milyen nagy hatással volt rám a borító, mikor először a kezembe vettem. A gyermekkoromat idézte, amire olyan jó néha visszaemlékezni.

A történet elején megismerkedünk egy kislánnyal, aki nagyon szeretne egy kiskutyát. Családjával együtt szereti az állatokat - van is neki egy Csörgő névre keresztelt papagája. A kismadár nagyon kedves a szívemnek hiszen nekem is van egy  - most is épp nézi, ahogy írom az értékelést és várja, hogy mehessen aludni. Ennek hangot is ad, méghozzá "álmos a Rozika" formájában.

De visszatérve a könyvhöz, a kislány vágya nem mindennapi módon teljesül. Egy kalamajka miatt Bodza, a kutyus életre kel és az a feladata, hogy megtalálja azt a gyűrűt, ami mindent visszaállíthat a megszokott kerékvágásba.
A kiskutya kalandokból kalandok keveredve fedezi fel a világot és azt, hogy nemcsak jó szándék létezik a világban. Az írónő ezt a fontos tanítást szinte észrevétlenül adja át az olvasónak, mégis képes mély nyomot hagyni benne. Természetesen mindezt nagyon könnyed és humoros stílusban teszi.

Természetesen itt is kapunk illusztrációkat, melyek nagyon részletesek. sőt a könyv végén egy idegen szavak jegyzékét is találhatunk, melyek segítik a kicsik szókincs bővítését.

Bár a véletlen hozta így, mégis örülök, hogy ez lett 2020 utolsó (újra)olvasása, mert eddig ez a legjobb mű amit olvastam Berg Judittól!Ha nem ismeritek még a munkásságát és bizonytalanok vagytok, melyikkel is kezdjétek, én ezt ajánlanám! Alkalmas közös és önálló olvasásra is!

Ha te is elolvasnád, látogass el a Pagony Kiadó webáruházába!

Írta: Isabel

Berg Judit - Lengemesék 1-4. kötet




 Sokat gondolkodtam azon, hogy egyben vagy külön értékeljem azt a négy részt, amit alkalmam volt elolvasni. Végül azért döntöttem az előbbi mellett, mert a sorozat színvonal egyenletes teljesítményt hoz.

Külön figyelmet szoktam fordítani azokra a történetekre, melyek a természet fontosságára és szeretetére tanítják a kicsiket. Itt ezt most nagyon szépen megkaptam, sőt, nemcsak a nádassal és az ott élő állatokkal ismertet meg minket az írónő, hanem egy nagyon aranyos és virgonc kisgyermekkel is.
Főszereplőnk egy a lengék közül, akik a Nádtenger őrei és az emberek nem láthatják őket.

Vilkó bár nagyon okos, nem szereti a szabályokat. Éles eszével mindig véghez viszi amit szeretne, de pont emiatt a két tulajdonsága miatt kerül sokszor veszélyes kalandokba is!

Az összes általam olvasott rész, az ő kalandjait és fejlődését követi nyomon, tele szebbnél-szebb illusztrációkkal. Az egyik, amiért szeretem a szerző könyveit, az az erre való odafigyelés. Igaz, a Cipelő cicák sorozatánál eleinte szokatlan volt az ábrázolásmód, ám végül azt is megszerettem.

A kötetek rövid, könnyen érthető fejezeteket tartalmaznak. Az önálló olvasást eleinte nehezítheti a nevek, de ha a gyerkőc megszokja őket, bátran elszórakoztathatja magát egyedül is. Minden karakter nagyon szerethető és könnyen lehet azonosulni velük.

Összességében bátran ajánlom kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Könnyen és szórakoztatva tanít a természetről, a bátorságról és olyan értékekről, amivel minél előbb megismertetjük az új generációt, annál jobban teszünk velük és magunkkal is!

Mint említettem, nekem csak az első 4 részt sikerült elolvasnom, de a Lengemesék 9 könyvet foglal magába!

Amennyiben felkeltettem az érdeklődésed, keresd a teljes sorozatot a Pagony Kiadónál!

Írta: Isabel

2020. szeptember 26., szombat

Berg Judit - Cipelő cicák a cirkuszban ( Cipelő cicák 3.)

 

Elérkeztünk a Cipelő cicák sorozat befejező részéig. Ciró, Pepe és Lőri kalandja azonban még négy történeten át folytatódnak: először strandolunk egyet, ahol megismerkedünk egy másik Cipelő cicával is, majd barátságot kötünk Hallóval, a telefonnal, cirkuszba megyünk és végül a Mikulással találkozhatunk. A kis cukiságok varázsereje és szerethetősége pedig most nagyobb, mint eddig bármikor.

A mesék hangulata és színvonala is sokkal jobban tetszett az előzőeknél. A humoros és tanulságos történet mellé szép nyelvezetet is kapunk. Azt ugyan még mindig fenntartom, hogy a könyv számomra túl nagy időugrásokkal rendelkezik, de ettől eltekintve magasan ez a legjobb a trilógiából.

Ugyanez vonatkozik az illusztrátor munkájára is: amíg az első részben nem igazán tudtam hova tenni a képi világot, mostanra megszoktam őket. Hozzáteszem, hogy jobban örültem volna, ha a cicák valóban cicákra hasonlítanak, de azt el kell ismerjem, hogy ahogy megálmodták őket nagyon illett a történethez.

Így a végén belátom, hogy egy igazán gyermekbarát sorozatról van szó, aminek egyik pozitívuma, hogy végig Magyarországon játszódik. Könnyű kiejteni a karakterek nevét, elképzelni a helyszíneket, így akár az önálló olvasás gyakorlására is alkalmas lehet. Ha esetleg csak az egyik részt tudjuk beszerezni, az sem probléma, hiszen önálló kötetként is megállják a helyüket!

Amennyiben beszereznél egy példányt, látogass el a Pagony Kiadó oldalára!

Írta: Isabel

2020. szeptember 19., szombat

Berg Judit - Cipelő cicák a hátizsákban (Cipelő cicák 2.)


Folytatódik a Cipelő cicás kalandozásom, ezúttal a második kötettel.
A kis család egy kirándulás alkalmával várat nézni mennek és természetesen viszik a picinyke cicáikat is. Már az elején jót mosolyogtam, hiszen a kis rosszcsontok azonnal rákapnak egy kis sárban dagonyázásra az őszi időben.
A második történetben nagyot ugrunk az időben, ugyanis már leesett a hó és a gyerekek ennek minden örömét kiélvezik.
A harmadik mesében pedig már ismét jó idő van és főhőseink új barátokat és kalandokat találnak a természetben.
Ezután következett a kedvenc részem: ugyanis sátorozni megy a család. Jó látni a készülődést és azt, hogy a szerzőnek mennyire fontos a szabadban töltött minőségi idő.

Azt kell mondjam, hogy a történetmesélés ugyanolyan aranyos volt, mint először, viszont ezek a nagy időugrások nem tetszettek. Szívesen olvastam volna, mondjuk csak egy évszakot felölelő részről, részletesebben. Például, hogyan viselkednek a gyerekek az iskolában, vagy éppen miként ünnepelnek decemberben.
Az illusztrációk fejlődtek az előzőhöz képest, legalábbis én így látom.

Összességében nem volt rossz egy esti kikapcsolódásnak. Annak külön örültem, hogy az első rész ismerete nélkül is élvezhető a történet, hiszen az írónő az elején pár szóban bemutat mindenkit. Olvastatja magát és szerintem, ha gyermekkel állunk neki, talán ő is kedvet kap ahhoz, hogy a szabadban töltsön egy kis időt, természetesen fokozottan figyelve és betartva a koronavírusra  vonatkozó utasításokat!

Amennyiben érdekel a sorozat vagy csak ez a rész, keresd a Pagony Kiadó webáruházában!

Írta: Isabel

2020. szeptember 3., csütörtök

Berg Judit - Cipelő cicák a városban (Cipelő cicák 1.)


NiKy-nek hála volt már alkalmam a szerzőtől egy mesekönyvet olvasni. A holló gyűrűje egy rettenetesen aranyos mese, egy életre kelt kiskutyáról, aki a Mátyás templom lakója volt, amíg valódi kutyuska nem lett belőle. Az a mese maximálisan a kedvencem lett, mind a történet, mind pedig grafika szempontjából. Többször is elolvastam azóta, mióta megkaptam.

Mikor a kezembe került a Cipelő cicák-sorozat, nagyon izgatott lettem. Állatbarátnak tartom magam, nekem is vannak cicáim, kutyusom és kismadaram is szóval igazán közel állnak hozzám az állatmesék. Az pedig hogy a történetben szereplő cicák annyira picik, hogy zsebre lehet tenni őket, számomra csak még aranyosabbá tette az egészet.

Dióhéjban a történet annyi, hogy 3 testvérrel él együtt Ciceró, Pepe és Lőri, a Cipelő cicák, akiknek gyöngyök vannak a farkukon és a felnőttek csak játéknak látják őket. Ám a gyerekek tudják, hogy ők bizony igaziak: rosszalkodnak, bújósak és még a kenyérhéját is megeszik! Ráadásul még varázserejük is van!

A trilógia első részében, miután megismertük a szereplőket, a társaság a városba megy: játszótérre, állatkertbe és még kirakodóvásárba is. Különböző kalandokba keverednek, ahol a gyerekek és a cicák is sokat tanulnak egymásról és a világról is.

Az illusztrációt először nem tudtam hova tenni, őszintén szólva, ha nem írja le a szerző, hogy cicákról van szó, nem ismertem volna fel őket. Azonban, miután megszoktam az ábrázolásmódot, már nem volt gondom vele.

Mint mondtam, a sorozat három részből áll, és bár még csak az elsővel végeztem, szeretném a többit is elolvasni. Összességében egy nagyon aranyos, könnyen és gyorsan olvasható történetről van szó, amit inkább az óvodásoknak, alsósoknak ajánlanék közös, vagy egyéni olvasásra.  Nem történnek benne nagy dolgok, de egy fárasztó nap után el lehet vele szórakoztatni a csemetéinket és magunkat is!

Amennyiben felkeltettem a kíváncsiságotokat, látogassatok el a  Pagony Kiadó weboldalára!

Írta: Isabel

A szerző, aki szabadságot és pozitivitást talál a legendákban - Interjú Buótyik Dorinával

Buótyik Dorina neve nem lehet ismeretlen azok számára, akik szeretik a kalandregényeket és rajonganak Egyiptomért. Szeretnék bocsánatot kérn...

Népszerű bejegyzések