2020. szeptember 24., csütörtök

Bodó Béla - Brumi az iskolában (Brumi 3.)


Nagyon szeretem a mesekönyveket, ám azokat külön aranyosnak találom, ahol az állatok kicsinyei vannak a középpontban. Cukik és olyan poénjaik vannak, hogy az ember egész napját bearanyozzák.
Ez történt velem is, mikor elkezdtem olvasni a kis Brumi történetét.
Mivel a sorozat első két részéhez nem volt szerencsém, ezért teljesen önálló könyvként kezeltem. Meglepődtem, hogy nem az,  viszont nem is tűnt fel, hogy nem ismerem az előzményeket.

Mint a címből kiderül, a kis bocs elkezdi az iskolát és első osztályos lesz. Nagyon aranyos a vívódása az anyukájához való végtelen ragaszkodás és a „ nagyfiús”gondolkodás között. Sok esetben korának megfelelően viselkedik máskor viszont még egy cuki ovis medvebocs. Az egyik ilyen kedvenc jelenetem a könyv elején van: szüleikkel együtt bemennek a gyerekek az első tanítási nap előtt az iskolába, hogy megismerjék az osztályt és a tanító nénit. Mindegyik padon van egy kocka csoki, kivéve ott ahol Brumiék ülnek. Természetesen ez azonnal feltűnik a kis mackónak és át akar ülni máshová, ám mivel anyukája csendre inti őt, szomorúan nézi, ahogy a többi bocs majszolja a csokiját. Ám egyszer csak felkiált az egyik, hogy „ annak a kisbocsnak nincs csokija” és amikor a tanító néni odamegy a mackóhoz, Brumi még a száját is nagyra tátja, hogy jól lássák, neki tényleg nem jutott az édességből. Ugye mennyire aranyos a karakter?
Innentől kezdve végigkövethetjük őt, ahogy megtanulja a betűket, barátokat szerez, felelősséget vállal és szép lassan igazi iskolássá válik.

A fejezetek rövidek, gyorsan lehet velük haladni.

Az illusztrációk bár minimálisak mégis jól kiegészítik a történetet. Nem hiányoztak a színes képek, elég volt az a pár rajz, amit kaptam.
Viszont! Volt valami, amit már a történet elején észrevettem és nagyon nem örültem neki. Az egész hangulata és szerkesztése Alan Alexander Milne: Micimackójára emlékeztetett. Minden fejezetnél ugyanolyan bevezetőt találunk, és még Brumi alakja is nagyon hasonlít rá! Lehet, hogy ez az egybeesés nem volt szándékos a szerző részéről, mégis, nem tudtam elengedni, hogy egy iskolába járó Micimackóról olvasok. 

Ettől függetlenül ez a mesekönyv egy ritka kincs, hiszen rosszindulatmentesen, a kicsik szája íze szerint segít nekik az új helyzet legyőzésében. Ha a csemetéid nagy Micimackó rajongók, vagy éppen nem zavar a hasonlóság, mindenképpen érdemes beszerezned a saját példányodat. Pláne most, hogy a gyerekek hosszú idő után ismét az iskolában találták magukat. Ráadásul olyan szabályok közepette, amit nekünk felnőtteknek sem egyszerű betartani.


Az értékelésem végén, mikor a linket kerestem nektek, rájöttem, hogy én egy régebbi kiadást olvastam. Új illusztrációkkal, a könyv megvásárolható a Holnap Kiadó weboldalán!

Írta: Isabel

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Liz Kessler - Emily, a sellőlány (Emily 1.)

Mostanában több ifjúsági regényt van alkalmam olvasni, amitől nagyon boldog vagyok. Ilyen jó időben jól esnek a könnyed olvasmányok. A törté...

Népszerű bejegyzések