Ez következik most, fogadjátok szeretettel!
Elsőként mesélnél magadról, kérlek? A költészet, mint
kifejezésforma, mikor költözött be az életedbe?
Első verseimet 2003/2004-ben írtam a gyötrődő és
elérhetetlen kamasz-szerelem jegyében. Ez segített kifejezni magam, feldolgozni
az érzelmeket… és megmaradt ez a szokás… 2019-ben eldöntöttem, hogy kezdek
valamit ezekkel az alkotásokkal.
Azóta is, az írás olyan mindennapi természetességgel érkezik, mint az étvágy.
Azóta is, az írás olyan mindennapi természetességgel érkezik, mint az étvágy.
Sokan azt vallják, hogy verseket nehezebb írni, mint
regényeket. Neked mi erről a véleményed?
Regényt még nem írtam, nekem ebből a szemszögből így az
tűnik nehezebbnek Én egyenlőre a líráról tudok nyilatkozni. Tény, hogy más
az intenzitásuk, a költészet szenvedélyes forma, tömör, boncolgatható
metaforákkal, tele lehetőséggel épp a rövidsége-tömörsége miatt. Asszociációs játék,
fantáziadús kapcsolódásokkal... de hogy nehéz volna…? Nem tudom, mert jön, én
csak engedem, hogy kijöjjön. Akarattal valóban nehéz. Hogy leülök és akkor most
írok... az… nem megy. Illetve csak ritkán, nagyon ráhangolódva.
Az elsők között voltál, aki jelentkezett a Magyar Szerzők
Könyvei Magazin felhívására, melynek keretein belül hozzám is eljuthatott a köteted.
Mi motivált arra, hogy jelentkezz a játékra?
Ezúton is köszönöm nektek a lehetőséget! Első kötetes
szerzőként szeretnék minél több felületen megmutatkozni, és nagyon tetszett az
ötlet, hogy sorsára bízzuk a könyveket értékelés után, ki tudja milyen izgalmas
kalandban lesz részük! (Na meg annak is aki megtalálja őket! Hiszem, hogy
minden okkal történik, s talán pont az fedezi fel, akinek szüksége van rá.)
A Szívtükrözés 5 nagyobb csoportot alkotva gyűjti egybe a
verseidet. Nehéz volt megalkotni ezeket a kategóriákat?
Nem. De csak miután a kiadó vezetőjével átbeszéltük a
lehetséges tematikákat. Azelőtt fogalmam sem volt róla, hogy szedjük majd szét
őket. Elképzelésem sem… Amikor már meghoztuk a döntés, hamar meglett.
Több olyan mű szerepel a könyvben, melyeknél azt éreztem,
nagyon mélyre kellett ásnod a lelkedben, ahhoz hogy a megfelelő érzelmeket
közvetíteni tudd. Melyiknél kellett ezt leginkább alkalmaznod írás közben?
Nem tudnék egyet kiemelni. Mind a legeslegmélyéről lett
kibányászva, sokszor keserves (ön)munkával. Megszámlálhatóbb azoknak a verseknek
a száma, amik csak egy-egy apró benyomás által születtek vagy kevésbé jelentős
tartalommal bírnak… Vannak viszont „kölcsönvett érzések” is, melyek vagy
elképzeltek, vagy mások által megéltek, esetleg teljesen fiktív (pl. film/könyv
élmény) de bele tudtam élni magam így végül mégis csak a lelkem mélyéről
kerültek elő ők is.
A fülszöveg egy részét egy számodra kedves barátnőd írta,
aki egykor a tanárod volt. Szabad tudni valamit arról milyen voltál diákként
illetve hogyan lett ebből a kapcsolatból barátság?
Diáknak úgy emlékszem kíváncsi, közvetlen természet,
szeleburdi, kreatív és folyton csacsogó voltam mikor megismerkedtünk. Ő
támaszom volt, először a szüleim válása alatt mikor én még csak kisiskolás
voltam, később is fordulhattam hozzá bármilyen dolgommal. Sokkal többet
jelentett(jelent) számomra, mint magyar nyelv és irodalom tanár. Akkoriban már megmutattam
neki egy két alkotást is bizalmasan. Voltak kihagyások, időszakok, mikor
kevesebbet találkoztunk, de felnéztem rá továbbra is hiteles felnőtt mintaként,
majd folytattuk a beszélgetéseket ott ahol...
Az érzelmi szálakon és az irodalom utáni rajongásunkon túl, mai napig kíváncsi vagyok; számít az ő őszinte véleménye az újabb versekkel kapcsolatban, gyakran együtt sétáltatjuk a házi kedvenceinket, tartalmas beszélgetéseket folytatunk közben… nem tudom igazán, az elmúlt húsz évben melyik pillanat volt az, amelyikben kapcsolatunk barátsággá vált, csak azt tudom, hogy még sokáig így lesz.
Az érzelmi szálakon és az irodalom utáni rajongásunkon túl, mai napig kíváncsi vagyok; számít az ő őszinte véleménye az újabb versekkel kapcsolatban, gyakran együtt sétáltatjuk a házi kedvenceinket, tartalmas beszélgetéseket folytatunk közben… nem tudom igazán, az elmúlt húsz évben melyik pillanat volt az, amelyikben kapcsolatunk barátsággá vált, csak azt tudom, hogy még sokáig így lesz.
Az idén olvasott verseskötetek közül a tiédnek van a
legszebb borítója, és tudom, hogy az alapötlet a tiéd volt. Hogyan álmodtad meg
a designt?
Nagyon örülök, hogy tetszik, sok pozitív visszajelzés
érkezett ezzel kapcsolatban is. A grafikát a kedvesemmel együtt alkottuk, de
főleg az Ő érdeme! Grafikus lévén számára nem jelentett nagy kihívást maga a
kivitelezés, talán az én csapongó ötleteimet volt a legnehezebb elviselnie,
mikor óráról órára újabb elképzelésekkel álltam elő.
Igen sokat töprengtem mielőtt meglett a terv. Szerettem volna az egyetlen közös vonást kiemelni a versekből, ami nem más, mint, hogy ezek szinte „kirobbannak” belőlem. Volt pár variáció, skicc, ennek a vizuális megvalósítása lett végül az a borító, amit ti is láthattok.
Igen sokat töprengtem mielőtt meglett a terv. Szerettem volna az egyetlen közös vonást kiemelni a versekből, ami nem más, mint, hogy ezek szinte „kirobbannak” belőlem. Volt pár variáció, skicc, ennek a vizuális megvalósítása lett végül az a borító, amit ti is láthattok.
Igen, a Papirusz Book kiadó által bekerült a Libri, Líra, Bookline
stb üzleteibe, online is számtalan weboldalon megrendelhető, nagy öröm, hogy ilyen
sok helyen elérhetővé vált. Egy barátnőm által ismerhettem meg Kemény Andrást, a
kiadó vezetőjét. Bennem nagy volt a "félsz", (őszintén szólva az első
telefonbeszélgetésünk során annyira izgultam, hogy azon se csodálkoztam volna,
ha nem megy bele a találkozóba, mert egy épkézláb mondatot alig tudtam
kinyögni), de mint utóbb kiderült, semmi okom nem volt rá, mert a legjobb
kezekbe kerültem, segítőkész mindenben. A Szívtükrözés kötet kapcsán felmerülő
ötleteimet (ötletáradatot) is szívesen fogadta, és a kérdéses esetekben hatalmas
tapasztalatával könnyen dűlőre jutottunk. Úgy hiszem gördülékenyen tudunk
együtt dolgozni.
Egy picikét kutakodtam és tudom, hogy 2020. augusztus 15-én
könyvbemutatód lesz Székesfehérváron. Hogyan készülsz rá? Egyáltalán izgulós
típus vagy?
Hát igen... áprilisra volt tervezve, de sajnos a járvány
miatt el kellett halasztani. Azelőtt rettenetesen izgultam, féltem, aztán a vírushelyzet kapcsán
átértékelődött bennem sok minden és áprilisban már azt kívántam, bár inkább ott
izgulhatnék... de most is izgatott vagyok! Ez olyan komfortzónán kívüli
helyzet lesz, valami új, valami más, majd csak megbirkózok vele.
Mostanában az önfejlesztésen, tanuláson és a pályázatokon
van a fókuszom, de pár éven belül tervezek újabb kiadás(oka)t. (Addig
remélhetőleg több antológiában is helyet kapok, pl most augusztus 5.én jelenik
meg a Holnap Magazin 2020-as Antológiája, amiben 2 oldalnyi terjedelemben új
verseim közül is páran olvashatóak lesznek). Annyit elárulhatok a jövőre nézve,
hogy mély lelki témákon kívül szeretnék a kisebb korosztály részére is
értékeset; érdekeset alkotni, ami teljesen új számomra, mint műfaj mint téma
tekintetében, de hiszem, hogy jó lesz.
Írta: Isabel
Timikém! Szeretettel gratulálok! További sikereket kívánok az elkövetkezendő időben.
VálaszTörlés