2020. augusztus 6., csütörtök

A költőnő, aki nem félt lelke legmélyebb bugyraihoz nyúlni és megmutatni azokat - Interjú a Szívtükrözés szerzőjével

Schilli Tímea verseskötetét a napokban értékeltem a blogon. Bár ott is elmondtam, de most is megemlíteném, hogy nagyon pozitív hatással voltak rám a versei. Többek között ezért is öröm számomra, hogy elfogadta az interjúfelkérésemet.
Ez következik most, fogadjátok szeretettel!

Elsőként mesélnél magadról, kérlek? A költészet, mint kifejezésforma, mikor költözött be az életedbe?

Első verseimet 2003/2004-ben írtam a gyötrődő és elérhetetlen kamasz-szerelem jegyében. Ez segített kifejezni magam, feldolgozni az érzelmeket… és megmaradt ez a szokás… 2019-ben eldöntöttem, hogy kezdek valamit ezekkel az alkotásokkal.
Azóta is, az írás olyan mindennapi természetességgel érkezik, mint az étvágy.

Sokan azt vallják, hogy verseket nehezebb írni, mint regényeket. Neked mi erről a véleményed?

Regényt még nem írtam, nekem ebből a szemszögből így az tűnik nehezebbnek  Én egyenlőre a líráról tudok nyilatkozni. Tény, hogy más az intenzitásuk, a költészet szenvedélyes forma, tömör, boncolgatható metaforákkal, tele lehetőséggel épp a rövidsége-tömörsége miatt. Asszociációs játék, fantáziadús kapcsolódásokkal... de hogy nehéz volna…? Nem tudom, mert jön, én csak engedem, hogy kijöjjön. Akarattal valóban nehéz. Hogy leülök és akkor most írok... az… nem megy. Illetve csak ritkán, nagyon ráhangolódva.

Az elsők között voltál, aki jelentkezett a Magyar Szerzők Könyvei Magazin felhívására, melynek keretein belül hozzám is eljuthatott a köteted. Mi motivált arra, hogy jelentkezz a játékra?

Ezúton is köszönöm nektek a lehetőséget! Első kötetes szerzőként szeretnék minél több felületen megmutatkozni, és nagyon tetszett az ötlet, hogy sorsára bízzuk a könyveket értékelés után, ki tudja milyen izgalmas kalandban lesz részük! (Na meg annak is aki megtalálja őket! Hiszem, hogy minden okkal történik, s talán pont az fedezi fel, akinek szüksége van rá.)

A Szívtükrözés 5 nagyobb csoportot alkotva gyűjti egybe a verseidet. Nehéz volt megalkotni ezeket a kategóriákat?

Nem. De csak miután a kiadó vezetőjével átbeszéltük a lehetséges tematikákat. Azelőtt fogalmam sem volt róla, hogy szedjük majd szét őket. Elképzelésem sem… Amikor már meghoztuk a döntés, hamar meglett.

Több olyan mű szerepel a könyvben, melyeknél azt éreztem, nagyon mélyre kellett ásnod a lelkedben, ahhoz hogy a megfelelő érzelmeket közvetíteni tudd. Melyiknél kellett ezt leginkább alkalmaznod írás közben?

Nem tudnék egyet kiemelni. Mind a legeslegmélyéről lett kibányászva, sokszor keserves (ön)munkával. Megszámlálhatóbb azoknak a verseknek a száma, amik csak egy-egy apró benyomás által születtek vagy kevésbé jelentős tartalommal bírnak… Vannak viszont „kölcsönvett érzések” is, melyek vagy elképzeltek, vagy mások által megéltek, esetleg teljesen fiktív (pl. film/könyv élmény) de bele tudtam élni magam így végül mégis csak a lelkem mélyéről kerültek elő ők is.

A fülszöveg egy részét egy számodra kedves barátnőd írta, aki egykor a tanárod volt. Szabad tudni valamit arról milyen voltál diákként illetve hogyan lett ebből a kapcsolatból barátság?

Diáknak úgy emlékszem kíváncsi, közvetlen természet, szeleburdi, kreatív és folyton csacsogó voltam mikor megismerkedtünk. Ő támaszom volt, először a szüleim válása alatt mikor én még csak kisiskolás voltam, később is fordulhattam hozzá bármilyen dolgommal. Sokkal többet jelentett(jelent) számomra, mint magyar nyelv és irodalom tanár. Akkoriban már megmutattam neki egy két alkotást is bizalmasan. Voltak kihagyások, időszakok, mikor kevesebbet találkoztunk, de felnéztem rá továbbra is hiteles felnőtt mintaként, majd folytattuk a beszélgetéseket ott ahol...
Az érzelmi szálakon és az irodalom utáni rajongásunkon túl, mai napig kíváncsi vagyok; számít az ő őszinte véleménye az újabb versekkel kapcsolatban, gyakran együtt sétáltatjuk a házi kedvenceinket, tartalmas beszélgetéseket folytatunk közben… nem tudom igazán, az elmúlt húsz évben melyik pillanat volt az, amelyikben kapcsolatunk barátsággá vált, csak azt tudom, hogy még sokáig így lesz.

Az idén olvasott verseskötetek közül a tiédnek van a legszebb borítója, és tudom, hogy az alapötlet a tiéd volt. Hogyan álmodtad meg a designt?

Nagyon örülök, hogy tetszik, sok pozitív visszajelzés érkezett ezzel kapcsolatban is. A grafikát a kedvesemmel együtt alkottuk, de főleg az Ő érdeme! Grafikus lévén számára nem jelentett nagy kihívást maga a kivitelezés, talán az én csapongó ötleteimet volt a legnehezebb elviselnie, mikor óráról órára újabb elképzelésekkel álltam elő.
Igen sokat töprengtem mielőtt meglett a terv. Szerettem volna az egyetlen közös vonást kiemelni a versekből, ami nem más, mint, hogy ezek szinte „kirobbannak” belőlem. Volt pár variáció, skicc, ennek a vizuális megvalósítása lett végül az a borító, amit ti is láthattok.

 Az érdeklődők többek között a Papirusz Book Kiadónál kereshetik a köteted. Hogyan találkoztál velük és milyen a közös munka?

Igen, a Papirusz Book kiadó által bekerült a Libri, Líra, Bookline stb üzleteibe, online is számtalan weboldalon megrendelhető, nagy öröm, hogy ilyen sok helyen elérhetővé vált. Egy barátnőm által ismerhettem meg Kemény Andrást, a kiadó vezetőjét. Bennem nagy volt a "félsz", (őszintén szólva az első telefonbeszélgetésünk során annyira izgultam, hogy azon se csodálkoztam volna, ha nem megy bele a találkozóba, mert egy épkézláb mondatot alig tudtam kinyögni), de mint utóbb kiderült, semmi okom nem volt rá, mert a legjobb kezekbe kerültem, segítőkész mindenben. A Szívtükrözés kötet kapcsán felmerülő ötleteimet (ötletáradatot) is szívesen fogadta, és a kérdéses esetekben hatalmas tapasztalatával könnyen dűlőre jutottunk. Úgy hiszem gördülékenyen tudunk együtt dolgozni. 

Egy picikét kutakodtam és tudom, hogy 2020. augusztus 15-én könyvbemutatód lesz Székesfehérváron. Hogyan készülsz rá? Egyáltalán izgulós típus vagy?

Hát igen... áprilisra volt tervezve, de sajnos a járvány miatt el kellett halasztani. Azelőtt rettenetesen izgultam, féltem, aztán a vírushelyzet kapcsán átértékelődött bennem sok minden és áprilisban már azt kívántam, bár inkább ott izgulhatnék... de most is izgatott vagyok! Ez olyan komfortzónán kívüli helyzet lesz, valami új, valami más, majd csak megbirkózok vele.

 Mikor tervezed az újabb publikálást? Megengeded, hogy belepillantsunk a terveidbe?

Mostanában az önfejlesztésen, tanuláson és a pályázatokon van a fókuszom, de pár éven belül tervezek újabb kiadás(oka)t. (Addig remélhetőleg több antológiában is helyet kapok, pl most augusztus 5.én jelenik meg a Holnap Magazin 2020-as Antológiája, amiben 2 oldalnyi terjedelemben új verseim közül is páran olvashatóak lesznek). Annyit elárulhatok a jövőre nézve, hogy mély lelki témákon kívül szeretnék a kisebb korosztály részére is értékeset; érdekeset alkotni, ami teljesen új számomra, mint műfaj mint téma tekintetében, de hiszem, hogy jó lesz. 

Amennyiben nem szeretnétek lemaradni Tímea újdonságairól, bátran kövessétek szerzői oldalát! Azt hiszem NiKy nevében is mondhatom, hogy mi oda fogunk figyelni rá!

Írta: Isabel

1 megjegyzés:

  1. Timikém! Szeretettel gratulálok! További sikereket kívánok az elkövetkezendő időben.

    VálaszTörlés

Az szerző, aki éveket szánt a kutatómunkára - Interjú Kristin M. Furrierrel

Kristin M. Furrier írónő legújabb regénye kicsit más, mint az eddigiek. Bár egyszer már beszéltünk róla, most, hogy én is a végére értem az ...

Népszerű bejegyzések