Kérlek, pár szóban mutatkozz be azoknak, akik nem ismerné a munkásságodat?
Buótyik Dorina vagyok, a Morningstar-Publishing kiadó szerzője, a Gracie Simpson történetei sorozat írója. Egyiptomi témájú, régészeti kalandregényeket írok. Imádom a kalandot, a bűnügyeket és a misztikumot, ezért a könyveimben ezek mindig központi szerepet kapnak, hogy az olvasók minden oldalon izgalommal és felfedezés élményével találkozzanak.
Honnan jött az Egyiptom iránti szereteted?
Valójában az Egyiptomról szóló szakkönyvek tették a szívemhez közel ezt a világot. Gyakran lapozgattam a képeket, olvasgattam a sorokat, és teljesen elvarázsolt a mitológia, az istenek, a fáraók, valamint az emberek mindennapi élete. A misztikumról, titkokról és a rejtélyekről nem is beszélve!
Gracie Simpson történetei eddig négy részt élt meg. Gracie egy egyiptológus és minden egyes kötetben más kalandokat él meg. Mennyire nőtt a szívedhez a főszereplő és hogyan oldod meg a karakterfejlődését?
Gracie minden egyes kötettel egyre közelebb kerül a szívemhez. Olyan egyiptológus nő ő, aki kalandjai során mindig inspirál. Bátor, elszánt és okos. Valamilyen szinten úgy érzem, hogy egy darabja bennem is él. Nem vagyok nagy rajongója a karakterfejlődés hangsúlyozásának; nálam a könyvekben egy-egy szereplő inkább nyomoz, megoldja a rejtélyeket, mintsem a nagy személyes változásairól szóljon a történet. Ugyanakkor próbálok kötetről kötetre új oldalát, tulajdonságait megmutatni az olvasóknak, hogy mindig frissebb és teljesebb képet kapjanak róla.
A harmadik rész rejtélye a Beni Szuef Múzeumban indul. Mennyi kutatás áll amögött, hogy a szarkofág, és a történetben szereplő ásatások, vizsgálatok, hitelesek legyenek?
Nagyon élvezem a kutatómunkát, az utánajárást. Mindig több forrást is megnézek, legyen az könyv vagy megbízható internetes oldal. Ha valami konkrét részletet keresek, azt különösen alaposan ellenőrzöm, mert szeretem biztos lábakon álló információkra építeni a történeteimet. Miután jól áttanulmányoztam a szakirodalmat, igyekszem gyakorlatként beépíteni a történetbe. Néha még én is elmegyek egy-egy ásatásra, hiszen valójában ezzel kezdődött minden, ma pedig már szenvedélyből csinálom. Számomra egy tudományos részlet sosem maradhat ki egy-egy történetből!
A középpontban Maahes isten legendája áll. Van az istenségnek valóságalapja?
Természetesen Maahes isten alakját az ókori egyiptomi mitológia ihlette. Oroszlánfejű, emberi testű istenségként ábrázolták, akit gyakran a háború isteneként említenek. Ugyanakkor szerepe ennél árnyaltabb. Nemcsak a harc megtestesítője volt, hanem az ártatlanok és a fáraó védelmezője is, aki az igazság és a rend fenntartásáért küzdött.
Mit gondolsz, egy legenda meddig szolgálja az identitást, és mikortól válik elnyomó erővé?
Nagyon közel állnak hozzám a legendák. Számomra addig segítik az identitásunkat, amíg erőt adnak és összetartanak bennünket. Amíg azt érezhetjük általuk, hogy tartozunk valahová, és közben szabadon gondolkodhatunk róluk, kérdezhetünk és értelmezhetjük őket, addig valóban pozitív szerepet töltenek be az életünkben. Akkor viszont elnyomóvá válnak, amikor kötelezővé teszik őket, amikor már nincs helye a kérdéseknek vagy az eltérő nézőpontoknak. Ha egy legenda félelmet kelt, bűntudatot ébreszt, vagy előírja, hogyan kell élnünk és gondolkodnunk, akkor már nem védelmez, hanem korlátokat állít elénk.
A legenda mellett nem szabad megfeledkeznünk a bűnügyi szálról sem, melyet az eltűnt fiú, Matt utáni kutatás testesít meg. Mennyire volt nehéz egységben tartani a cselekményeket?
A történet szinte magától állt össze a fejemben. Mivel két nézőpontból bontakozik ki – az egyik az oknyomozás, a másik a régészeti szál –, a két történetsík párhuzamosan haladt. Írás közben arra törekedtem, hogy ezek a szálak egymást kísérve, a végére természetesen találkozzanak és egésszé álljanak össze.
A negyedik részben emeled a tétet, hiszen a Gracie egy elsüllyedt hajót keres, amiről a híres történész, Hérodotosz feljegyzései szólnak. Azért, hogy megtalálja egy kutatóhajóhoz csatlakozik, így ezúttal a víz lesz az a terep, ahol kutatni fog. Honnan meríted az ihletet a változatos helyszínekhez?
Mivel ismertem a történet végét és a fő fordulatokat, a helyszíneket is ennek megfelelően követtem. A szereplők szinte mindig egyik helyről a másikra kellett, hogy haladjanak.
A harmadik és a negyedik rész is a Morningstar Publishing gondozásában jelent meg. Milyen a velük való közös munka?
Nagyon jó velük dolgozni, fiatalosak és lendületesek. A szerkesztővel remekül összedolgozunk. Legjobban a borítótervezést élvezem, mert van egy elképzelésem, és a grafikus igyekszik azt tökéletesen megvalósítani. A marketingjük pedig lenyűgöző: rengetet energiát fektetnek abba, hogy minél szélesebb körben megismertessék a szerzőik könyveit. Képeket, idézeteket, értékeléseket és véleményeket osztanak meg, akciókat hirdetnek, rendezvényeket szerveznek, és pályázatokat indítanak.
Neked melyik a kedvenc részed? Ez egyezik az olvasóiddal?
III. Amenemhat rejtélye mindig különleges helyet foglal el a szívemben, bármennyi történetet is írok még, hiszen ez volt az első, amely már tizenhárom éves koromtól elkísér. Ha azonban mégis választanom kellene, akkor a Maahes isten rejtélyét nevezném meg. Az olvasóktól is sok pozitív visszajelzést kapott ez a történet.
Szerinted melyik az a szereplőd, akiben több van, mint azt elsőre gondolnánk?
Elsőként Louist mondanám. Emlékszem, régi énjét képzeltem el már nagyon régen, de az idők során egyre több szerephez jutott, új érzéseket, foglalkozást kapott. Még nem tudta teljesen megmutatni az igazi arcát, de kötetről kötetre egyre gazdagabbá válik a személyisége.
Mik a terveid a következő évre?
A tervek szerint Az átok rejtélye 2026 nyarán jelenik meg, ezt pedig a következő évben A sivatag rejtélye követné.
