2021. május 24., hétfő

A szerző, akit vonzanak a kihívások - Interjú Boza Anitával




A Bújj - Bújj a Muselière Alkotói Csoport tollából származó novelláskötet, amely sokszínűbbnél sokszínűbb történeteket tartalmaz. Mindig izgatott leszek attól, ha több szerző alkot valamit együtt, mivel egy zsáneren belül több látásmódot és gondolatot is megismerhetek!
Ezúton szeretném megköszönni az interjúra adott lehetőséget a szerzőknek!

Pár szóban összefoglalnátok a Muselière Alkotói Csoport lényegét? 

Anita: A Museliére egy többféle zsánerben alkotó, kezdő és már publikált írókat összefogó közösség. Annak ellenére, hogy többen most „találkoztunk” először, a közös munka gördülékenyen és flottul ment, a Bújj-bújj pedig egy olyan kötet lett, amire mindannyian büszkék lehetünk.

Honnan jött az alapkoncepció és mi a fő motivációtok?

Anita: Az alapkoncepcióról Gergőt kellene megkérdezni, az én személyes motivációm az volt, hogy kipróbáljam magam olyan zsánerben is, amiben nem sűrűn szoktam írni, vonzott a kihívás, hogy tudok-e valami élvezhető thrillert letenni az olvasók elé. 

Hogyan válogattátok össze a csoport tagjait? Esetleg van lehetőség a csatlakozásra?

Anita: Engem Gergő hívott, olvasta egy korábbi novellámat és ismerte a már megjelent könyveimet. Átbeszéltük, mi az elvárása, átgondoltam, menne-e és arra jutottam, mindenképp megpróbálom. Nagyon örülök, hogy így döntöttem.

A Bújj - Bújj fantasy - thriller, teljesen egyedi elemekkel. Honnan merítettetek ihletet?

Anita: Én bárhonnan tudok ihletet meríteni. A Trip című novellámnál elkezdtem gondolkodni, ötletelni, és akkor eszembe jutott a repülőgéptemető, a katonaság, onnan meg adta magát a többi. Nem tagadom, vért izzadtam írás során, alaposan utána kellett néznem mindennek, de úgy érzem, maximálisan megérte a ráfordított energia.

Mennyire volt nehéz összehangoltan alkotni? Megbeszéltetek részeket írás közben vagy mindenki szabad kezet kapott?

Anita: Minden meglepően gördülékenyen ment. Mindenki időre elkészült a novellájával, Gergő biztos kézzel fogta össze a csapatot. Mi Remy Dalmore-ral rendszeresen bétázunk egymásnak, most se volt ez másképp, nagyon szépen köszönöm neki és a többi bétámnak is, hogy segítettek kigyomlálni a hibákat az írásomból. Minden munka során izgalmas kérdés, hogy az író és a szerkesztő egymásra tud-e hangolódni, ezen nagyon sok minden áll vagy bukik. Jelen esetben Gergővel abszolút megtaláltuk a közös hangot, élveztem vele a szerkesztést.

Milyen élményekkel és tapasztalatokkal gazdagodtatok?

Anita: A novellák és én… még mindig csak barátkozunk egymással. Nagyon örültem a lehetőségnek, mindig megragadom az alkalmat, ha tanulhatok az írás során. Úgy álltam neki, hogy a thriller/horror nem az én zsánerem, mondtam Gergőnek, ha nagyon nem megy, nem haragszom meg, ha kihagy a kötetből. De ő kezdettől töretlenül hitt bennem, amiért nem lehetek elég hálás neki. 

Elsősorban kinek ajánlanátok a kötetet? Alkalmas azok számára is, akik csak most ismerkednek a magyar szerzők munkásságával?

Anita: A Bújj-bújjban rejtélyes, nyomozós, misztikus, torokszorító hangulatú történetek vannak. Remekül kiegészítik egymást, változatosak és arra késztetik az olvasót, hogy többször végiggondolja őket. Bátran olvassa el mindenki, aki szereti a thriller és horror zsánert, de azok is megkockáztathatják az olvasást, akik az írókat eddig más zsánerekből ismerték, mert nem okoznak csalódást.

Kinek mi volt a legkedvesebb emléke a munka során?

Anita: Az éjszakába nyúló beszélgetések, a korrektúrázás és amikor először olvashattam el a többiek novelláját.

Magánemberként mennyire sikerült megismernetek egymást? Köttettek ismeretségek?

Anita: Az írók egy részét ismertem korábbról, Remy Dalmore a legjobb barátom, Szemán Zolival szintén nagyon jóban vagyunk, rájuk bármikor bármiben számíthatok. Gergőt emelném ki azok közül, akikkel a Museliére kapcsán ismerkedtem meg, úgy érzem, vele túlléptünk az író-szerkesztő kapcsolaton, sőt, a haverságon is, avagy „this is the beginning of a beautiful friendship”.

Mire számíthatunk tőletek legközelebb? Terveztek folytatást?

Anita: A Museliére legközelebb romantikus antológiával jelentkezik, a munka már folyik. Az én időmbe egyelőre úgy tűnik, nem fér most bele a novellázás, a végső simításokat végzem az egyik regényemen, amit aztán adok le a kiadónak, illetve nekiálltam egy új regénynek, amivel nyárra el szeretnék készülni. Ezek mellett család, munka, állatmentés – ha egy nap 48 órából állna, nekem az se lenne elég, de kezdek rájönni, nem szabad kizsigerelni magunkat, szóval, próbálunk kikapcsolódni is, járunk túrázni a családdal. Természetesen a Museliére tagjai bármikor bármiben számíthatnak rám, legyen szó bétázásról vagy pár lelkesítő szóról, és nagyon remélem, a romantikus antológia fogadtatása is a Bújj-bújjhoz hasonlóan jó lesz. 

Ezúton szeretnék további sok sikert kívánni Anitának!

Amennyiben felkeltettük az érdeklődéseteket, keressétek az írónő hivatalos Facebook - oldalát, vagy regényeit többek között a Bookline oldalán!

Írta: Isabel


2 megjegyzés:

  1. Nagyon szépen köszönöm a lehetőséget! Én is sok sikert kívánok Neked a továbbiakban! :)
    Anita

    VálaszTörlés

Az szerző, aki éveket szánt a kutatómunkára - Interjú Kristin M. Furrierrel

Kristin M. Furrier írónő legújabb regénye kicsit más, mint az eddigiek. Bár egyszer már beszéltünk róla, most, hogy én is a végére értem az ...

Népszerű bejegyzések