Gazi Béla - Pillanatok

Gazi Béla – Pillanatok című verseskötetéről sok jót hallottam. Több ismerősöm is elismerően mesélt az ifjú költő tehetségéről, így mikor az engedélyével NiKy felolvashatta a művét, nagyon izgatott lettem. Köszönöm Bélának az engedélyt, a barátnőmnek pedig a kitartást és azt az egy órát, amit erre áldozott.

Amikor egy verseskötet értékelése a feladatom, mindig nagyon nehéz helyzetben érzem magam, hiszen nem mindenkiből váltja ki ugyanazt a hatást a rímek sokasága. Aki olvas minket, tudja, hogy nagyon szeretem őket. Ám most a szokásosnál is nagyobb dilemmában vagyok, ugyanis voltak versek, amik nagyon tetszettek, de olyanok is, amikkel nem tudtam mit kezdeni.

A költemények több mint fele egy meg nem élt szerelemről szólnak. Viszonzatlan érzések, reménytelenség és hit járja át őket. Ezzel nagyon tudok azonosulni, hiszen jómagam is ebből táplálkozom, ha írásról van szó. Viszont, amit nagyon hiányoltam, a lendület és az erő. Legyen csalódott, dühös, vagy életkedvtelen a költő, ennek le kell taglóznia az olvasót. De tételezzük fel, hogy Béla ennél nemesebb lélek és nem érzett a hölgy iránt negatív érzelmeket. Akkor viszont azt az erős szerelmet szeretném érezni, ami miatt az adott költemények születtek. Azt a valamit, ami megindította benne a költőt. Ezt sajnos most nem kaptam meg.

Jómagam a klasszikus verseket részesítem előnyben, a dallamossága és a rímek miatt. Olyannyira magukkal tudnak ragadni, hogy egy-két olvasás és meg is tanulom őket.

A Pillanatokban jó része ilyenekből áll, és most meg is mutatnám a kedvencemet, ami bár nem a szerelemről szól, mégis ennek meg van az a hatása, amiről fentebb beszéltem: 

Párizs 11.13.

Egy élet is sok,

ha az a Tied.

Egy élet is sok

Ha nem dobban a szíved.

Ártatlanok vére

Csordult a kőre.

Ártatlanok vére

Olvadt a földre.

Meghalt egy hete

Apa, anya, fiú.

Meghaltak egy hete

Mert sok ember hiú.

Mi nézzük s állunk

Ölbe tett kézzel.

Mi nézzük s állunk,

Nem oldjuk meg ésszel.

Harag haragot szül

Halál pedig halált.

Szemekben könny ül

S a bomba így talált.

Már ebből is látszik, hogy a költő tehetséges. Ám azt gondolom, hogy még kissé kiforratlan. A tehetség mellé sok – sok tanulás, szorgalom és kitartás kell, ahhoz hogy valóban elégedettek lehessünk magunkkal.  Bízom benne, hogy Béla ezt szem előtt tartva halad tovább az útján, nekünk pedig engedi, hogy lássuk a fejlődését.

Amennyiben felkeltettem az érdeklődésedet az Underground Kiadónál megveheted a könyvet!

Írta: Isabel