Ferger Annamária- Néma utazás







Ferger Annamáriával pár hete ismerkedtem meg az interneten. Nagyon meglepett az a nyíltság, amivel közelített felém.  Beszélgetéseink során megtapasztaltam, hogy egy kedves, melegszívű hölgyről van szó, aki határozottan kiáll az elképzelései mellett.Volt alkalmam elolvasni egy-két művét és határozottan állíthatom, hogy az egyik legszebb verseskötet az övé, amit valaha olvastam. Tisztán, érthetően fejezi ki a legmélyebb érzéseit is; az elhivatottsága pedig példaértékű. Gyertek velem és kukkantsunk be Annamari világába! 

Megtennéd, hogy megosztasz pár apróságot magadról a blog olvasóival?
Ferger Annamáriának hívnak, és 8-9 éve foglalkozom az írással. Eleinte inkább csak magamnak írtam, dugdostam a világ elől a műveimet, de pár éve úgy éreztem, itt az ideje, hogy megmutassam a környezetemnek, mi foglalja le minden gondolatomat, mivel töltöm az időm legnagyobb részét a négy fal között. Így jött létre az írói oldalam, és lassan kezdtem megnyílni, publikálni az Olvasóimnak.
Nagyon maximalista vagyok, így ha valamit a fejembe veszek, akkor addig nem tágítok, míg azt nem tudom teljesíteni.  Néha ezt összetévesztik a makacssággal, de az az igazság, hogy tényleg szeretem úgy kiadni a kezemből a dolgokat, hogy tudom, mindent megtettem azért, hogy képességeimhez mérten a legjobbat hozzam ki magamból.
Én az a fajta ember vagyok, akinek mindig félig tele van a pohár, mégis sokat tudok stresszelni, ha tudom, határidőre kell elkészítenem valamit, így van, hogy már hetekkel a határidő lejárta előtt nekiállok elvégezni a munkát, ugyanis nem szeretem utolsó pillanatra hagyni.
Az íráson kívül mi az, amivel szívesen foglalkozol?
Ahogy az időm engedi olvasással, ill. a természetben való barangolással telik a szabadidőm. A szomorkás, hűvösebb időben jobb szeretek egy csésze meleg kakaóval bevackolódni az ágyba egy jó könyvvel, de ahogy beköszönt a jó idő, ismét szeretném bejárni a környék túraútvonalait. Szeretném kipróbálni magam egy kicsit már területen is (pl. képszerkesztés), szerintem nem árt néha feszegetni a határokat. ;)
Az első megjelent köteted címe: Néma utazás.  Honnan ered a címválasztás?
Sokan kérdezik, miféle jelentést hordozhat magában ez a cím. Megmondom őszintén, valahol én is csak találgatni tudok. Egyet tudok biztosan; mikor azon gondolkodtam, mi legyen a kötet címe, ez volt a legelső, ami beugrott, és valahogy nem is tudtam elengedni a gondolatot. Magával ragadott, úgy éreztem, ez a legmegfelelőbb cím hozzá. Azóta se bántam meg, és még mindig szeretem.
Leginkább egy életútra utal a cím, az utazás azt az időszakot jelöli, amelyet végigkövethetünk a versek olvasása közben. Az apró szárnybontogatásoktól kezdve a komolyabb hangvételű versekig, csalódás, szerelem, fájdalom… Ezek az érzések mind ott vannak minden emberben, de van, hogy nem könnyű beszélni róla, vagy egyszerűen csak nincs kinek. Egy költő leginkább verseiben adja ki magából az érzéseket, költői képek mögé bújik, és titkolja, vagy éppen bátran hangot ad érzéseinek. A néma szó mindezt magában foglalja. A verseimmel egy néma utazásra hívom el az olvasókat.

A cím mély érzelmekre engedi következtetni az Olvasót. Ez valóban így van? Milyen világba csöppen az, aki tőled olvas verseket?
Megmondom őszintén, én úgy gondolom, az Olvasó magának kell eldöntenie, mit is sugallnak a versek, vagy éppen a kötet címe. Az, hogy én mit szerettem volna éreztetni, talán nem is lényeges. Egy vers akkor igazán jó, ha szól az Olvasóhoz, és mivel mások vagyunk mindannyian, ezért az a vers, ami nekem sok fájdalmat jelentett, az másnak lehet épp mosolyt csal az arcára. Mert más emlékekből merítünk, más életet éltünk le.  És ez így van rendjén.
A verseim többsége fájdalomról szól, talán borongósabb hangvételű a többség, de van benne reménykeltő vers is, és szeretetről szóló is. Egy biztos, tele van érzelemmel és őszinteséggel.
 A köteted az Underground Kiadó gondozásában jelent meg: http://undergroundbolt.hu/nema-utazas
Jó döntés volt őket választanod?
Azt tudom mondani, hogy igen. Őszinték voltak velem, könnyen tudtunk együtt dolgozni. Azt kaptam, amit kértem tőlük, és ha valami csúszás lépett fel, azonnal értesítettek. A legkényesebb kérdéseimre is feleltek, nem rettentek meg, ha olyan téma felé tereltem esetlegesen a szót, ami rögösebb a többinél. (Sok más kiadó ilyenkor már elfelejtett válaszolni.)
 Amikor írsz, milyen körülményekre van szükséged? Mi segít a koncentrálásban?
Leginkább a csend. A csend, és a nyugalom szükséges ahhoz, hogy leülhessek alkotni. És természetesen elmaradhatatlan hozzá a zene. De kimondottan olyan zenéket vagyok hajlandó hallgatni, amelyek nem magyar nyelvűek, ugyanis a zene csak a háttérzaj kizárása érdekében szükséges számomra. Mindez inkább a regényem írásához, kisebb novellákhoz szükséges, verset egy zsúfolt buszon is képes vagyok megírni, de valamilyen íróeszközre és lapra, vagy esetlegesen egy telefonra szükségem van a művelethez.
 Van kedvenc költőd, esetleg példaképed? Ha igen, elmondanád miért pont ő?
Arany Jánost tudom kiemelni a többi költő közül. Szerénysége és munkássága példaértékű számomra. Szeretem a verseit, amelyek első ránézésre talán egyszerűnek tűnhetnek, mégis tele vannak tartalommal, csavarral.
 Lehet furcsa lesz a következő kérdésem, de tőlem is kérdezték már sokszor, így te sem maradhatsz ki: van kedvenc műved magadtól?
Tőlem viszont még sosem kérdeztek ilyet! :D Nehéz megmondani. Hirtelen nem is tudok mit írni. Azt már kérdezték, hogy a verseimet, vagy a regényírást szeretem-e jobban, de hogy válasszak ki egyet a többi közül? Nem tudok. :D Annyit tudok, hogy valamiért a verseimet részesítem előnyben, hisz vannak, amikben otthagytam egy-egy emlékem lenyomatát. Csak kiemelnék párat közülük:
Törtüveg, ami az első olyan versem, ahol rádöbbentem arra, többet érzek valaki iránt, mint sejtettem.
Levélgyűjtemény, amelynek írása közben olyan könnyedén mozgott a ceruza a kezem alatt. Kedvenc idézetem még mindig ebből a versből való „A levél nem szűnt meg létezni, földre kerülhet is talán/Mindössze színbe borult, most él csak igazán!”

Tintába holt szavak, amihez hasonlót úgy érzem eddig még nem tudtam alkotni
Üvegszilánk, ahol legjobb barátnőm barátságának elvesztésével őrlődöm.


Ha esetleg kapnál egy olyan ajánlatot, hogy valaki felolvasná a verseidet (például egy színész), belemennél? Tartanál attól, hogy esetleg nem sikerül átadni a mondanivalót a hallgató számára?
Volt már részem hallani, ahogy felolvassák a versemet videóra, és annyira csodálatos érzés volt visszahallani azokat a sorokat, amelyek az én tollamból származnak, hogy percekig mosolyogva hallgattam. Tökéletesnek éreztem akkor a hanglejtést, élettel teli volt, tartalommal töltötte meg a szürkének hitt versemet csupán az, hogy hallottam más szájából elszavalni. Természetesen belemennék, és cseppet sem félnék attól, hogy milyen tartalommal töltené fel szavalás közben, hisz mint korábban mondtam, minden ember másképp értelmezhet egy verset.
 Tervezel prózában is kiadatni valamit?
Igen, tervben van, hogy még idén megjelentessek egy romantikus dráma regényt, Törékeny álmok címmel.  Az előkészületek már folynak, de egyelőre nem tudok többet mondani.
 Sok író/költő próbálkozik pályázatokon. Neked mi erről a véleményed? Esetleg te is voltál már a jelentkezők között?
Igen, mikor elkezdtem az írással foglalkozni, én is több pályázatra jelentkeztem, de sikert sajnos nem értem el egyszer sem eredményt. Persze nem csüggedtem, de jelenleg nincs bennem késztetés, hogy pályázatokat figyelgessek.  Talán majd kicsit később újra megjön a kedvem hozzá.
 Végül az utolsó kérdésem: mindent egybevéve, volt valaha is olyan pillanat, mikor megbántad, hogy kiadattad a versesköteted? Jól tudjuk, hogy nem egyszerű ebben a világban felkelteni az emberek érdeklődését. Ez sem szegte soha a lelkesedésed?
Meglepő, de nem volt még ilyen eset, szituáció, szóváltás, stb. ami kedvemet szegte volna. Kaptam már langyosabb értékelést is, de nyilván nem tetszhet mindenkinek a munkásságom, ezt el kell tudnunk fogadni. Egyet tudok ajánlani, az, aki arra adja a fejét, hogy megjelentet egy könyvet, annak számolnia kell azzal, hogy kap majd hideget-meleget, de ezekből csak azokat érdemes megjegyezni, ami építő jellegű tanácsok, a többire legyinteni kell. Még ha éppen akkor nem is túl könnyű.

Ha szívesen megismernétek Annamáriát, kattintsatok bátran a következő linkre:

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések